A gyengekezű Orbán

Stadionok vannak, de nem hoznak semmit

Több tényező határozza meg, hogy egy időszakban a sportnak jól vagy rosszul megy – mondta Muszbek, rámutatva, hogy a jelenlegi hangsúlyos tényező a sport-infrastruktúra, amivel nem is egyszerűen jól, hanem túl jól állunk. Amiben viszont nem állunk jól, az a sport minősége, a nézőszám és az olimpiai sportágak.

Mint mondta, öröm, hogy a magyar sport az elmúlt tíz évben nagyjából visszakapta az 1990 után elveszett pozícióját, infrastruktúráját és utánpótlásképzését, viszont a ráköltött pénzzel nem sáfárkodtak jól, mert a sportra költött több mint 2000 milliárd forintnak nincs olyan tíz éven belüli hozadéka, amit ki lehetne emelni.

A szakember hozzátette, hogy ebben az összegben benne van az infrastruktúra-fejlesztés, az üzleti típusú sportok műhelytámogatása, a speciális, közpénz jellegét hol elvesztő, hol bírósági döntések alapján visszakapó tao-támogatás, és benne van a nagyon megbecsült sportolók – például a nemzet sportolói – díjazása.

Nagyjából egy évben 400 milliárd forint körüli összeget költünk el – ez persze nagyon differenciált nagyságrend –, és ennek a pénznek, ami bizonyos időszakban a GDP 1,2 és 1,5 százaléka között mozog, meg kellett volna jelennie sportszakmai eredményekben, de csak az infrastruktúrában látjuk – mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy a költekezés észrevehető még az ő szájíze szerint túlságosan költséges és nagyon kétséges megtérülésű sportesemények rendezésében, mint például a Giro d’Italia. Ha ezt a pénzt úgy vesszük, mint vetőmagot, akkor egyelőre nincs termés – fogalmazott.

A kormány olyan, mint a legrosszabb családfő

Muszbek szerint a történet a rendszerváltásig nyúlik vissza, amikor a privatizáció során magánkézbe került volt állami cégek által támogatott sportot beszántották, mert nem vigyáztak arra, hogy mi lesz a sportklubok fenntartásával. Ez a romló állapot 1996-98-ig tartott. Ez alól az első Orbán-kormány kis összegű stadionrekonstrukciós törekvése volt a kivétel, amivel – a sportközgazdász által helyes módon – egy utolérési folyamat indult el.

Ugyanakkor a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a sportszerető kormány úgy viselkedett, mint a legrosszabb családfő, aki a gyermekei szeretetét pénzzel akarja megváltani, de nem figyel oda a tanulmányi eredményeikre és a hétköznapjaikra. A kormány számolatlanul adta a végrehajtó embereknek a pénzt, és mára teljesen nyilvánvaló, hogy ez a költés nem helyes, az irány nem jó, mert a végrehajtással megbízott emberek egy része alkalmatlan arra, hogy ezzel a pénzzel sáfárkodjon. Ők azonban mégis a helyükön maradtak, anélkül, hogy bárki megkérdezte volna, hogy „hová tetted?”.

Még politikai haszna sincs

Egy ideig azt hittem, hogy komoly politikai haszna van ennek a költekezésnek, hogy akár egy választási ígéret vagy mézesmadzag is lehet, de ma már nem látok ilyen hatást – mondta, hozzátéve, hogy egyes sportesemények rendezésénél nagyon hangsúlyozzák az országimázsra gyakorolt hatását: óriási ugrótornyot építettek a Parlamenttel szemben, idehozzák a Giro d’Italia kerékpáros körverseny három rövid szakaszát nyolcmilliárdért, vagy éppen ott a 2022-es labdarúgó Európa Liga-döntő, amiről azt gondolják, hogy utána majd sok gyermek jelentkezik igazolt sportolónak. Ezek nem bizonyított tartalmú pénzköltések.

A sportközgazdász úgy véli, nem az a baj, hogy ilyesmire van pénz, hanem az, hogy hiányzik a cél, a koncepció. Mondhatták volna, hogy az első ütemben infrastruktúrában kell utolérni a kilencvenes éveket. A második cél lehetett volna az utánpótlás tömegesítése: 2010-ben nagyjából 120 sportágban 200-250 ezer igazolt versenyző volt – mondhatták volna, hogy ezt a számot meg kell növelni 5-600 ezerre, hátha a mennyiség átmegy minőségbe. A harmadik szakasz lehetett volna az, hogy ne hirdessük külföldön Magyarországot vagy a Balatont, hanem legyenek olyan rendezvények, amik megmutatják, hogy milyen gyönyörű az ország. Ott van például a Forma-1, ahová 150-200 ezer ember jön, ami három nap alatt 600 ezer vendégéjszakát jelent.

Ugyanakkor Muszbek Mihály szerint, nem csak a célokat kell megjelölni, hanem a határidőket, az elkölthető összegeket és a felelősöket is, akiknek folyamatosan be kellene számolniuk a közpénzfelhasználásról. Ha pedig nincs siker, akkor a felelős veszi a kalapját, felülvizsgálják a koncepciót, és jön a helyére egy új ember.

Ezt rontották el a Puskás Arénán

Nem azzal van a baj hogy pénzt költünk versenysportra és utánpótlásra, sőt, azzal sincsen baj, hogy stadionokat építünk – vélekedett Muszbek, viszont rámutatott, hogy ennek is kicsi a hozadéka: a stadionok kapacitásának jelenleg a 17 százalékát használják ki a nézők. És bár helyes lépésnek tartja a Puskás Aréna újjáépítését, nagy hibaként említi, hogy a nemzeti stadion 68 ezres befogadóképességéhez mindössze 500 parkolóhelyet terveztek, és helytelennek nevezi az egyébként sokak által cinikusnak tartott kormányzati választ, hogy így majd legalább tömegközlekedéssel mennek az emberek a meccsekre.

Hogyan lehet megtölteni ilyen közösségi közlekedés mellett így egy a stadiont? – vetette fel a kérdést. Magyarázattal is szolgál, kissé más szemszögből: az UEFA különböző stadion-szabványaiban le van írva, hogy 100 ülőhelyhez hány parkolóhely szükséges. Ezt pedig úgy akarják teljesíteni, hogy bevonják a képbe a környező sportcsarnokok parkolóit is.

A létesítményekkel kapcsolatban, ráadásul az amortizációval is számolni kell: ha 50 évre tervezünk, akkor kettő, ennél kevesebbnél három százalékkal kell számolni, ami azt jelenti, hogy 900 milliárd forintnyi sportlétesítmény beruházásra, ha nem is az első évben, de később évente 30 milliárdot kell költeni, hogy ugyanolyan élményt nyújtson, mint az első alkalommal.

Varga Mihály pénzügyminiszter törheti majd a fejét, hogy a költségvetés melyik rovatába kell beírni a sportcélú és hasonló ingatlanok, infrastruktúrák jövőbeli fenntartási költségeit – jegyezte meg a közgazdász, hozzátéve, hogy a sportcélú ingatlanok valójában a kulturális területhez tartoznak, és fenntartásuk is közpénzt emészt fel.

Minden Orbán gyenge kezében

Arra a kérdésre, hogy ki lehet-e mondani: a magyar sport irányítása kizárólag a miniszterelnök kezében van, Muszbek Mihály úgy felelt, hogy a gyakorlat ezt mutatja. Hivatkozott arra a – valóban kissé hihetetlen – sajtóhírre, amelyben José Gomes, a Videoton korábbi, portugál edzője maga állította, hogy a miniszterelnök spájzában, sonkaevés közben beszélték meg a legfontosabb intézkedéseket.

Egy modern ország vezetésben általában nem is tudják, hogy mi a miniszterelnök hobbija, nálunk viszont ez éppen fordítva van: a magyar sport nyilvánvalóan szegényebb lenne gazdaságilag, erkölcsileg meg pláne, ha nem Orbán Viktor hobbija lenne – vélekedett.

Az interjú zárásaként Muszbek Mihály elmondta, hogy Orbán Viktort olyan embernek tartja, aki az élet minden területén szinte kikényszeríti magának a sikert, ezért megfejthetetlen, a sportban miért gyengekezű. A közgazdász úgy véli, hogy a rendelkezésre álló eszköztárból a magyar sportnak már sokkal előrébb kéne lennie, ám ezen a területen a miniszterelnök pofonokat kap, és mégis tűri.