A gyerekek nem lehetnek a politika játékszerei
Az előttünk álló választási kampány a felnőttek tere, a gyermekek bevonása csak addig fogadható el, amíg véleményüket tiszteletteljesen meghallgatják és nem használják fel érzelmi manipulációra vagy szavazatszerzésre. A gyerekek életkorukból és fejlettségükből fakadóan nem képesek teljes mértékben felmérni a politikai üzenetek következményeit, ezért minden döntésnél a gyermek legfőbb érdekének kell elsőbbséget élveznie. Erről beszélt a Hírklikknek Katonáné dr. Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció (Koalíció) szakértője. A szervezet szerint a 2026-os választási kampányban különösen nagy a kockázata annak, hogy a gyerekek a politikai kommunikáció eszközeivé válnak, ezért a gyermeket védő szabályok bevezetését sürgetik a pártok és a média számára. A média felelőssége, hogy elkerülje a sérülékeny fiatalok bemutatását, és ne tegye a gyermekeknek szóló tartalmakat rejtett kampányhordozóvá.
A Gyermekjogi Civil Koalíció szerint a 2026-os országgyűlési választások közeledtével a gyermekvédelem politikai központi témává vált és emiatt különösen sürgetővé, hogy világos gyermekjogi minimum szabályokat fogadjanak el a kampányok idejére. Úgy fogalmaz: „a gyerekek nem válhatnak a pártpolitika eszközeivé, a politika tere alapvetően a felnőtteké, ahol a gyermekek legfőbb érdekének védelme az elsődleges szempont kell legyen”.
A Koalíció arra figyelmeztet, hogy a kampányeszközök sokfélesége és intenzivitása miatt a gyerekek egyre inkább célpontjai lehetnek politikai visszaéléseknek, miközben életkoruknál fogva nem képesek teljes mértékben felmérni a politikai üzenetek következményeit. Erre tekintettel a szülők számára is megfogalmaztak egy útmutatót, kitérve arra mennyire fontos, hogy nyugodt és biztonságos légkörben, az életkoruknak megfelelően beszélgessenek a politikáról. Tudjanak arról is, milyen kockázatokat hordozhat, ha esetleg szóba kerül a gyermekük részvétele kampányban, illetve hova fordulhatnak jogsérelem esetén. Ilyen ügyekben a helyi választási bizottságtól, a Nemzeti és Hírközlési Hatóságtól, sőt akár a bíróságtól is kérhetnek segítséget.
Pehr Erika szerint „a kampányban is minden, gyereket érintő döntést a gyermek legfőbb érdeke felől kell mérlegelni, nem a rövid távú politikai haszon felől”. Álláspontja szerint a gyermekjogi minimumstandardok célja kettős: egyrészt a visszaélések megelőzése és a jogtudatosság erősítése a politikusok, a média, a szülők és maguk a gyerekek körében, másrészt a gyermekek jogait tiszteletben tartó politikai kultúra meghonosítása. Ugyanakkor tény, hogy a gyermekeknek joguk van véleményük kifejtésére az őket érintő kérdésekben, mert ez az aktív állampolgárságra nevelés fontos eleme, de nem keverhető össze a kampánycélú szerepeltetéssel. Közéleti részvételük azonban csak akkor érték, ha az az ő érdeküket és véleményüket szolgálja, közvetíti.
Mit várnak a politikusoktól? Azt javasolják, hogy a politikai pártok gyermekjogi szakértők bevonásával dolgozzanak ki saját gyermekbiztonsági, gyermekjogi útmutatót, amely minden, fiatalkorúval kapcsolatos tevékenységre – megszólalás, szerepeltetés, tudósítás, közéleti részvétel – világos elveket és eljárásokat rögzít. Pehr Erika értelmezése szerint ennek része lenne a visszaélések megelőzésére, a kockázatok és panaszok kezelésére szolgáló protokoll, hogy a gyermek semmilyen formában ne válhasson politikai tartalommal összefüggő kizsákmányolás vagy bántalmazás áldozatává. Úgy látja, a gyerekek szerepeltetése a kampányban nem magától értetődő, „a részvétel valódi célja csak a véleményük meghallgatása és figyelembevétele lehet, nem az érzelmi hatáskeltés vagy a szavazatszerzés”.
A pártoknak minden esetben mérlegelniük kell a rövid és hosszú távú hatásokat: érinti-e a gyermek magánélethez, biztonsághoz, méltósághoz való jogát, és nem válik-e a gyerek egy tágabb gyermekcsoport szimbolikus „céltáblájává”. Ha a gyermek szerepeltetése mellett döntenek, azt a Koalíció szakértője szerint kizárólag önkéntes alapon, a törvényes képviselő előzetes hozzájárulásával lehet megtenni, úgy, hogy a gyermek életkorának megfelelő tájékoztatást kapjon arról, hol, mire és meddig használják fel a megjelenését. Biztosítani kell a fizikai és pszichológiai biztonságát, a részvétel nem zavarhatja tanulmányait, pihenését és fejlődését, és a gyermek döntését – beleértve a visszalépést – maradéktalanul tiszteletben kell tartani.
Napjaink belpolitikai csatározásainak középpontjába kerültek a gyermekbántalmazásról érkező újabb és újabb hírek. A Koalíció javaslatcsomagja ezért külön fejezetben foglalkozik a bántalmazott vagy súlyosan elhanyagolt gyerekek kampánycélú felhasználásával. Az ő meghallgatásukat nem a politikai szereplőknek és nem is az újságíróknak kell lefolytatniuk. A traumatizált gyerekek meghallgatása speciális szakértelmet igényel, ezért a politikusok és a média elsődleges feladata ilyen esetekben a feljelentés, illetve az egyes visszaélések jelentése az illetékes hatóságoknak, a bántalmazottakat olyan gyermekbarát szakintézményhez kell irányítani, ahol megfelelő szakemberek állnak rendelkezésre az átélt traumák feldolgozásához.
A Koalíció álláspontja szerint kifejezetten kerülendő, hogy sérülékeny gyerekek nyilvánosan, politikai megfontolásból szólaljanak meg, illetve az erről készült tartalmak terjedjenek a közbeszédben. „A döntéshozóknak minden esetben a gyermek legfőbb érdekeinek megfelelő eljárás elvét kell alkalmazniuk, mérlegelve a nyilvános szereplés rövid és hosszú távú hatásait a gyermek fejlődésére, biztonságérzetére és sérülékenységére” – fogalmaz a szakértő.
A nyilatkozat külön is foglalkozik a média felelősségével. A Koalíció szerint a gyermekeknek bevonása a politikai kampányokba nemcsak a politikai szereplők, hanem a médiatartalmak előállítóinak döntéseitől is függ. „A média ebben az esetben nem pusztán közvetítő, hanem önálló felelősséggel rendelkező szereplő, amelynek szerkesztői döntéseiben a gyermekek szellemi, lelki, erkölcsi és fizikai fejlődésének védelme elsődleges szempont kell legyen” – véli Pehr Erika. Hozzáfűzi: a szerkesztőségeknek minden esetben mérlegelniük kell, hogy a gyermek megszólaltatása nélkülözhetetlen-e a közérdekű tájékoztatáshoz; ha nem, a szerepeltetést mellőzniük kell. Amennyiben mégis a megjelenés mellett döntenek, a törvényes képviselő hozzájárulása önmagában nem elegendő, a szerkesztőségeknek értékelniük kell, érti-e a gyermek a nyilvános megjelenés következményeit, ha igen, biztosítani kell anonimitását, és gondoskodni arról, hogy a gyermekeknek szóló tartalmak ne váljanak kampányüzenetek hordozóivá.
Különösen problematikusnak tartják, ha gyermekeknek szánt műsorokat, online felületeket politikai üzenetekkel szakítanak meg, vagy ha politikai üzeneteket „gyermekbarát” köntösben próbálnak átadni. A szakember ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: „a gyerekeknek szóló tartalmak nem lehetnek rejtett kampányhordozók, mert ez a befolyásmentes fejlődéshez való jogukat sérti.” A magyar választási eljárásról szóló törvény ugyan nem tartalmaz külön tilalmat a gyermekek kampányban való szerepeltetésére, de az esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve a Koalíció értelmezése szerint kizárja, hogy a gyerekek politikai eszközként használják. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint e normák a választási eljárás minden szakaszára és résztvevőjére kiterjednek, míg a köznevelési törvény tételesen tiltja a pártpolitikai kampányt az iskolákban és óvodákban.
Európai szinten az EU Gyermekjogi Stratégiája – amely a gyermekek politikai és demokratikus életben való részvételét is kiemelt területként kezeli – szintén rámutat, hogy a fiatalkorúak részvétele életkorukhoz és érettségükhöz igazodóan, ne manipulatív formában valósuljon meg. Az Európa Tanács gyermekbarát igazságszolgáltatási iránymutatásai és az uniós áldozatvédelmi normák pedig azt rögzítik, hogy minden olyan eljárásban, ahol gyerek érintett, a biztonság, a méltóság és az ismételt áldozattá válás megelőzése az elsődleges. A Gyermekjogi Civil Koalíció ezért a politikai kommunikáció gyermekjogi kereteit nemcsak jogvédelmi, hanem demokratikus kérdésnek is tekinti, ezért kész szakmai párbeszédet, valamint konkrét gyermekjogi tanácsokat nyújtani a pártoknak és a médiának a 2026-os kampány teljes időszaka alatt.
