Orbánéknak a választások előtt kell a balhé
A politikai kommunikáción kívül, nemigen van jelentősége az ukrán pénz- és aranyszállítmány elleni magyar hatósági fellépésnek, amely erősítheti azt az orbáni narratívát, hogy Ukrajna ellenségeskedik Magyarországgal – véli Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint a kérdés csak az, a választóknak feltűnik-e, hogy az ukránok lépései mindig csak reakciók. Szerinte már az is megmutatja, hogy az egész fideszes akció csak kamu, hogy a feltartóztatott hét ukrán banki tisztviselőt utóbb kitoloncolták. A beszélgetésben szóba került az ukránok által belengetett különféle nemzetközi eljárás sikerének az esélye, valamint az is, hogy mennyire abszurdak a múlt héten indult játszmában tett magyar lépések. Lattmann nem ért egyet azzal, hogy az ukránok azért keményítettek be az utóbbi időben, mert most szakadt el a cérna náluk, az ok szerinte pusztán az, hogy csak most durvult be a magyar kormány. A választások előtt ugyanis a Fidesznek kell a balhé, ezért generálja azt.
Ezer sebből látszik vérezni az ukrán pénz- és aranyszállítmány magyarországi lefoglalásának az ügye (két páncélozott járművel 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajna felé a magyar hatóságok tudtával, megfelelő útvonalengedélyekkel). Minél többet tudunk meg a háttérről, annál egyértelműbben látszik az, hogy nem másról van szó, mint a magyar kormány által kreált ügyről. Ennek közvetett bizonyítékát éppen az állam adta azzal, hogy a szállítást végző (nem ott, ahol Orbánék hazudták) elfogott ukrán állampolgárokat (az ukrán állami takarékbank, az Oscsadbank alkalmazottait) alig egy nappal később szabadon bocsátották, kitoloncolták és kitiltották Magyarországról, miközben mindvégig terroristaként kezelték őket. Konzuli védelmet azonban nem kaphattak és ügyvédhez sem fordulhattak. De – legalábbis közvetett – bizonyítékként szolgál több minden: kezdve azzal, hogy az ukrán állami takarékbank alkalmazottai az ausztriai Raiffeisen Banktól származó szállítmányt próbálták eljuttatni Ukrajnába – mégpedig megfelelő nemzetközi engedélyekkel, útvonaltervvel stb. –, ahogy azt teszik a háború kitörése óta rendszeresen. Az ügy kirobbanása óta az ukrán fél – a külügyminisztertől kezdve az ukrán jegybankelnökig – tiltakozik, és nemzetközi lépéseket jelentett be, egyebek között azt, hogy az ENSZ Hágai, illetve az Európa Tanács Strasbourgi Bíróságához és az Europolhoz fordulnak az ügyben, részint az elfogott ukrán állampolgárok elleni magyar hatósági fellépés és bánásmód miatt, részben a pénz és a nemesfém visszaszerzése érdekében.
Közben a magyar kormány egyértelműen tovább feszíti a két ország viszonyát. A legújabb húzásuk, hogy a Fidesz törvényjavaslatot nyújtott be az ukrán takarékbank lefoglalt vagyona miatt, amit a parlament kivételes eljárásban tárgyalt. Ennek lényege, hogy a lefoglalt vagyont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezdeményezett eljárás végéig tekintsék lefoglaltnak.
Persze folyik a magyar kormány durva szájkaratéja is, amibe néhol némi önleleplezés is becsúszik: legutóbb például Lázár János (a Telex összefoglalója szerint) a Lázárinfó Expressz gödöllői állomásán azt mondta el, hogy nem véletlenül csaptak le az Ukrajnába tartó pénzszállítmányra. A lépést a Barátság kőolajvezeték elzárása miatt tették meg, és addig vissza sem adják a lefoglalt aranyat, dollárt és eurót az ukránoknak, amíg meg nem indul az olaj. Mindent elárul a miniszternek az a cinikus kijelentése, hogy „Minél tovább tart a kőolajvezeték újra nyitása, annál alaposabb vizsgálatokra van szükség”.
Amennyit lehet ma ismerni a történetből, mennyire állja meg a helyét az ukránok követelése, illetve mire számíthat Magyarország akkor, ha az ukránok – ahogy jelezték – tényleg nemzetközi jogi fórumokhoz fordulnak, jelesül az ENSZ Hágai Nemzetközi Bíróságához és az Európa Tanács Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságához? Az időfaktor is fontos lehet, hiszen egyértelmű, hogy Orbánék a választás előttre időzítve követték el az akciót (négy évig együttműködtek az ukránokkal az ilyen és hasonló szállítmányok ügyében). Mindenképpen megéri nekik néhány szavazat fejében ez a gigászi nemzetközi botrány? Lattmann Tamást kérdeztük.
Az ukrán külügyminisztérium kommunikációjából valóban az olvasható ki, hogy az ügyet elvihetik akár Strasbourgba, akár Hágába, az előbbi esetben azért, mert jogsérelem érte Magyarországon az ukrán állampolgárokat, a másikban pedig amiatt, mert megsértették a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi szerződést – mondta a nemzetközi jogász. Úgy látja, hogy ez utóbbi esetben nem igen tudnának közvetlenül és könnyedén pert indítani Magyarország ellen, mert annak kiegészítő jegyzőkönyvéhez Magyarország ugyan 1989-ben csatlakozott, de Ukrajna máig nem részese. Ez azt jelenti, hogy nem tudnak olyan könnyen ehhez a bírósághoz fordulni. Ilyen államközi pert soha nem indítottak eddig Magyarországgal szemben.
Strasbourg az más – mutatott rá –, miután emberi jogi sérelemre panaszkodnak az érintett személyek, a magyar hatósági működésnek az áldozatai. Ráadásul a strasbourgi bíróságon már gyűjtött tapasztalatokat Ukrajna, többször is indított ilyen eljárást Oroszországgal szemben.
Ami pedig az Europolt illeti, azzal Lattmann szerint nem ismert az ukránok célja, ez esetben valószínűleg „kommunikációs termékről” van szó. Már ők is mondanak mindent. Azt mindenesetre nem tudja, mit tudnának és hogyan tudnák bizonyítani, hogy a nemzetközi standardokat megsértette a magyar rendőrség.
S hogy mit szól a visszamenőleges törvénytervezethez? Lattmann szerint az is csak egy fideszes PR-fogás. Különben is teljesen értelmetlen, hiszen olyan eleve nincs, hogy egy törvénnyel utólag szabályozunk egy akciót, „bár tudjuk, a Fidesz jogállamában létezik ilyen: ez megint egy tipikus orbáni megoldás” – fogalmazott, megjegyezve: az ilyenek miatt tartanak vissza uniós forrásokat tőlünk. S hogy miért értelmetlen? Ha igaz lenne az állítás, miszerint bűncselekmény történt, akkor semmi szükség nem lenne a pénz és az arany visszatartásának az elrendelésére, hiszen a bűnügyi eljárás végéig eleve le kell foglalni azt – mutatott rá, emlékeztetve: eddig azt sulykolták, hogy pénzmosásról van szó, azaz szabályosan is vissza lehetne tartani a szállítmányt. Az egész ügy kamu voltát mutatja az is, hogy elengedték a potenciális bűnelkövetőket, kitoloncolták az országból – jegyezte meg.
Ha az időfaktort nézzük, bármilyen jogi lépés csak jóval a választás után lehetséges. S más lesz a helyzet, ha lesz kormányváltás. Ez esetben mit kellene tennie az új kormánynak? – kérdeztük. „Az új kormánynak – még ha kellemetlen is lenne – meg kellene állapodni az ukránokkal, igazat kellene adni Kijevnek ebben az ügyben – ezt annál könnyebben is megtehetnék, mert simán rá lehet kenni az egészet Orbánékra” – mondta. Ezek után pedig azokat, akik ebben idehaza részt vettek, akár büntetőjogilag is elő kellene venni. Ki volt az ügyész? Ki volt a védő? Ki volt a bíró? Milyen kamu eljárás volt? – sorolta a szereplőket. „Ha ez nem történik meg, akkor megint csak következmények nélküli ország maradunk”. – mutatott rá.
Vajon nem lehet-e akkor ez hosszabb távon óriási öngól Orbánék számára? – kérdeztük. A nemzetközi jogász szerint az könnyen elképzelhető, kérdés persze, hogyan él ezzel a lehetőséggel a megalakuló új kormány (már ha új lesz a kormány).
„Az egészből egyértelmű, hogy a Fidesz ezt politikai játékként találta ki és hajtja végre” – hangoztatta Lattmann. Konkrét hatása a politikai kommunikáción kívül nemigen van ugyanakkor erősítheti a narratívát, hogy Ukrajna ellenségeskedik Magyarországgal. Kérdés, a választóknak feltűnik-e az, hogy Ukrajna részéről mindig csak reakciót látunk a magyar húzásokra – mondta.
Felvetésünkre, hogy vajon miért pont most szakadt el az ukránok cérnája, Lattmann azt fejtegette: a lényeg pont az, hogy azért bírták az ukránok eddig cérnával, mert csak most durvult be a Fidesz. Eddig csak odamondogatások voltak, most azonban a magyar kormány már kezdett konkrétan is beleállni, „merthogy a választások előtt a Fidesznek kell ez a balhé, ezért azután generál ilyeneket”.
Lattmann Tamás a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2025. július 22-i adásában:
