A gyógyszerkassza évek óta alultervezett, folyamatos tűzoltás zajlik
Az innovatív gyógyszerek hazai befogadásának felgyorsítását és az átláthatatlan támogatási rendszer egyszerűsítését várja az új egészségügyi kormányzattól az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. Szalóki Katalin igazgató szerint a jelenlegi, akár hároméves késlekedés a betegek esélyeit rontja, miközben több tucat új terápia vár befogadásra.
Akár két és fél–három év is eltelhet Magyarországon, mire egy új, innovatív gyógyszer bekerül a támogatott körbe – hívta fel a Népszavának adott interjújában figyelmet Szalóki Katalin. Ez jelentősen meghaladja az uniós irányelvben javasolt 180 napos határidőt, és azt eredményezi, hogy a magyar betegek sokszor jóval később jutnak hozzá korszerű kezelésekhez, mint más országokban.
A helyzetet súlyosbítja, hogy utoljára 2023 decemberében történt érdemi gyógyszerbefogadás, így azóta mintegy három évnyi innováció torlódott fel. Ez nagyságrendileg negyven új hatóanyagot jelent, amelyek többek között az onkológia, az immunológia és a neurológia területét érintik. Ezek éves szinten mintegy 38 milliárd forintos többletkiadást jelentenének, amelynek egy részét a költségvetés már most is állja egyedi méltányossági eljárásokon keresztül. Ez azonban lassú, bürokratikus folyamat, és nem biztosít egyenlő hozzáférést minden beteg számára.
Az iparág szerint a támogatási rendszer is reformra szorul. A jelenlegi struktúra túlságosan bonyolult és nehezen átlátható: többféle támogatási kulcs, fix összegű támogatások és külön kategóriák léteznek, ami nemcsak a betegek, hanem a szakma számára is nehezen követhető. Az egyesület egy egyszerűbb, kiszámíthatóbb rendszert sürget.
A finanszírozás kérdése is kritikus: a gyógyszerkassza évek óta alultervezett, így folyamatos „tűzoltás” zajlik. Már az év elején több tízmilliárdos hiány látható, ami tovább nehezíti az új készítmények befogadását.
A nemzetközi folyamatok sem kedveznek a hazai helyzetnek. Az amerikai árkiegyenlítési törekvések – amelyek célja az amerikai gyógyszerárak csökkentése és az európaiak emelése – a kisebb piacok, így Magyarország számára kedvezőtlenek. Emiatt a gyártók gyakran más országokat részesítenek előnyben, ahol gyorsabb és kiszámíthatóbb a befogadás. Ennek következtében Magyarország hátrébb kerül a nemzetközi prioritási listákon, és egyes új terápiák csak késve vagy egyáltalán nem jelennek meg a hazai ellátásban.
A globális ellátási láncok sérülékenysége további kockázatot jelent. Bár jelenleg nincs jelentős gyógyszerhiány, az alapanyagok döntő része Indiából és Kínából érkezik, így egy tartós zavar az egész rendszert érintheti. Válsághelyzetben pedig a kisebb piacok szorulhatnak háttérbe.
Az iparág a rendszer átalakítása mellett kiszámíthatóbb jogi és adózási környezetet, a különadók mérséklését, valamint a hatóságok – különösen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – megerősítését is szükségesnek tartja. A legfontosabb üzenetük: a gyógyszerekre nem költségként, hanem hosszú távú befektetésként kell tekinteni, amelynek kulcsa a betegek időben történő hozzáférése a modern terápiákhoz.
A KlikkTV Visszaszámlálás című műsorának 2025. augusztus 18-i adása:
