A Győzelem napja az ukrajnai háború árnyékában

Győzelem napi beszédre várva

Moszkvában délelőtt megtartották a hagyományos Győzelem napi katonai parádét. Ezzel emlékeznek az orosz főváros szívében, a Vörös Téren a II. világháború végéről, a hitleri Németország legyőzéséről. De nem csak a fővárosban tartottak felvonulásokat, hivatalos orosz közlés szerint az idén 28 orosz városban 65 ezer ember, 2400 katonai jármű és több mint 400 repülőgép vesz részt azokon. 

Az idei ünneplés azonban messze van a hagyományostól: Oroszország ugyanis ismét hadban áll, mégpedig a szomszéd „testvérnéppel”, az ukránokkal. Vlagyimir Putyin ugyan nem háborúról beszél, hanem „különleges katonai műveletről”, de a tény az tény: február 24-én katonai inváziót indított Ukrajna ellen, s immár 75 napja tartanak a rengeteg halálos áldozatot (köztük civilek életét) és temérdek infrastrukturális és egyéb anyagi veszteséget követelő háború.

Az orosz elnök beszédében azt állította, hogy az ukrajnai katonai fellépéssel agressziót akadályozott meg. Szerinte ugyanis „nyílt előkészületek folytak egy újabb büntetőműveletre (a Donyec-medencében), a történelmi földjeinkre, köztük a Krímbe való behatolásra”. Putyin kifogásolta azt is, hogy Kijev bejelentette a nukleáris fegyverek beszerzésének lehetőségét, a NATO-blokk pedig aktív katonai fejlesztésbe kezdett az Oroszországgal szomszédos területeken. Vagyis – és ez volt mondandójának lényege – teljesen elfogadhatatlan fenyegetés jött létre közvetlenül a határaik mentén, amire lépniük kellett.

A nemzetközi közvélemény ezt egészen eltérően ítéli meg. Sokak véleménye szerint Oroszország ezt a háborút nem nyerheti meg. Ezt a nézetet vallja Michael Clarke, a londoni King’s College védelmi tanulmányok vendégprofesszora, aki a BBC-ben megjelent írásában leszögezi: ez a háború most olyan, amit „Oroszország semmilyen értelemben nem nyerhet meg”. Putyinnak most nincs más lehetősége, mint továbbmenni, eszkalálni a harcokat. „Európa közelmúltbeli történelmének egy nagyon veszélyes pillanatához érkeztünk” – szögezte le.

Mások is megemlékeztek az évfordulóról, bár másként

Volodimir Zelenszkij Ukrajna május 8-i emléknapja alkalmából tartott beszédében tiszteletét fejezte ki mindazok előtt, akik részt vettek Adolf Hitler legyőzésében, ugyanakkor azzal vádolta Oroszországot, hogy megismétli azokat a bűnöket. „Az idén másképp mondjuk azt, hogy ’Soha többé!’. Ma másképp hangzik az, hogy ’Soha többé!’. Ma ez fájdalmasan, kegyetlenül hangzik. Nem felkiáltójellel, hanem kérdőjellel. Azt mondod, soha többé? Mesélj erről Ukrajnának!" – mondta Zelenszkij.

Ukrajna úgy fog felülkerekedni Oroszország felett, ahogyan 1945-ben a szabadság legyőzte a náci diktatúrát – hangoztatta Olaf Scholz német kancellár az európai győzelem 77. évfordulója alkalmából tartott televíziós beszédében. Scholz, akinek kapcsolata Zelenszkijjel fagyos, nem reagált az ukrán elnök meghívására, hogy utazzon Kijevbe – jegyezte meg a The Guardian

Emmanuel Macron francia elnök ma Berlinbe utazik, hogy tárgyaljon a német kancellárral. A tervek szerint beszédet is mond a II. világháború lezárásának évfordulója alkalmából.

Putyin rezsimje „tükrözi” a nácik cselekedeteit – az előzetesen kiszivárgott hírek szerint ezt fogja mondani Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere ma a hitleri Németország felett aratott győzelem évfordulóján. Wallace beszédében ki fog térni arra, hogy Putyinnak és belső körének ugyanarra a sorsra kell jutnia, mint a náciknak, akik végül vereséget szenvedtek, és atrocitásaik miatt nemzetközi bíróság elé állították őket Nürnbergben.

A helyzet Mariupolban

Az ENSZ közleménye szerint – a Vöröskereszttel közösen végrehajtott akció kertében – több mint 170 civilt evakuáltak Mariupol körzetéből, ők megérkeztek Zaporizzsjába. Az egyhetes mentőakcióval összesen mintegy 600 embert sikerült biztonságosan kijuttatni az oroszok által körbevett és folyamatosan támadott kikötővárosból, annak Azovsztal acélművéből. 

Az ukrán védők, az Azov zászlóalj, a hírek szerint még harcolnak, ők azt üzenték, hogy tudják, meghalnak, ha orosz erők fogságába kerülnek. Kérték az ukrán hatóságokat, segítsenek a kivonulásuk megszervezésében, de legalább a sebesült katonák kijuttatásában. Volodimir Zelenszkij elnök korábban maga is jelezte, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében.

Közben az eddigi legmagasabb rangú orosz vezető Mariupolban járt. Marat Khusznullin orosz miniszterelnök-helyettes a Telegramon tudatta, hogy vasárnap a városban tett látogatást.

Iskolát bombáztak az oroszok

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy a keleti Luhanszk városához közeli Bilohorivka egyik iskolájában 60 ember vesztette életét, amikor az oroszok a hétvégén bombázták az oktatási intézményt. Az ENSZ elítélte a támadást.

Az orosz légicsapások vasárnap megsebesítettek egy nőt, és az odesszai régió hat településén megszűnt az áram – közölték a hatóságok.

Ukrajna támogatása diplomáciai úton...

Joe Biden amerikai elnök és más G7-vezetők videóbeszélgetést folytattak Volodimir Zelenszkijjel, demonstrálandó az egységet az orosz Győzelem napi ünnepségei előtt. A G7 tudatta, hogy elkötelezett az orosz olaj fokozatos kivonása vagy betiltása mellett, és elítélte Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai invázióját. „Cselekedetei szégyent hoznak Oroszországra és népének történelmi áldozataira” – áll a csoport közleményében, utalva Szovjet-Oroszország dicső szerepére a náci Németország 77 évvel ezelőtti legyőzésében.

Jill Biden, az amerikai elnök felesége előre be nem jelentett látogatást tett a dél-nyugat-ukrajnai Uzsgorodban – tudósított a CNN. Az ukrán elnök feleségével, Olena Zelenszkával találkozott. Ez volt az első alkalom február 24-e óta, hogy az ukrán First Lady nyilvánosan megjelent. Jill Biden négynapos látogatást tett a térségben, Romániát és Szlovákiát is felkereste.

...újabb szankciókkal

A G7-ek a Zelenszkijjel folytatott virtuális konferencia után bejelentették, hogy megállapodtak az orosz energiafüggőség fokozatos leépítéséről.

A több mint 2600 orosz és fehérorosz katonai vezetőre vonatkozó új amerikai vízumtilalmi lista olyan személyek nevét is tartalmazza, akikről feltételezik, hogy a kijevi elővárosban, Bucsában részt vettek a civil lakosok elleni, a háborús bűnök szinonimájává vált vérengzésben – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Az Egyesült Államok egymásra épülő új szankciókat körvonalazott Oroszországgal szemben. A célpont az orosz szolgáltatók, a propagandagépezet és a védelmi ipar. Elsősorban a meglévő büntetőintézkedések kiskapuit kívánják bezárni, és tovább szorítani az orosz gazdaságon.

Az Egyesült Királyság kormánya kiterjesztette az Oroszország elleni szankcióikat. Ezúttal orosz nemesfémekre kivetett büntető importvámokat és egyes brit termékek exporttilalmát jelentették be.

Az Európai Unió ma újabb egyeztetéseket tart a tervezett szankciós csomagról, amelynek része egy orosz olajimport-stop, aminek a bevezetésével kapcsolatban még mindig nem sikerült dűlőre jutniuk. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem elégedett azzal az átmeneti idővel és segítséggel, amit az EU jelen állás szerint biztosítana az orosz olajról történő leválásra. Orbán Viktor ezt levélben jelezte Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, majd a szokásos Kossuth rádiós „interjújában” is tudatta, hogy ebben a formában meg fogja vétózni a csomagot.

....további fegyverekkel

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök új fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket ígért Ukrajnának, amikor meglepetésre ellátogatott Kijevbe, és felkereste Irpint, Kijev külvárosát, amit korábban hevesen támadtak az orosz seregek. Trudeau azt is bejelentette, hogy Kanada a jövő évre eltörli az ukrán importra vonatkozó kereskedelmi vámokat.

...és kultúrával

Szabadságkoncertet adott vasárnap, egy, a háború kitörése óta óvóhelyként is funkcionáló kijevi metróállomáson az ír rockegyüttes, a U2 frontembere, Bono és zenésztársa, Edge. A BBC tudósítása szerint a 40 perces koncerten méltatták az Oroszországtól való szabadságukért küzdő ukránokat. Bono leszögezte, „Az önök elnöke vezeti jelenleg a világot a szabadságért folytatott küzdelemben...Ukrajna népe nem csak a saját szabadságáért harcol, hanem mindannyiunkért, akik szeretjük a szabadságot”.