A háborús helyzet sürgeti a hadsereg fejlesztését
A hadseregnek az a dolga, hogy harcoljon, eddig is arra kellett volna felkészülnie. A 2014-ig tartott „békemámor” után most visszatérünk ahhoz, ami a „normális” állapot. Így reagált Gyarmati István, volt nagykövet a vezérkari főnök minap elmondott beszédére. Böröndi Gábor a Ludovikán kifejtette: „A magyar hadseregnek fel kell arra készülnie, ami az alap rendeltetése: nem béketámogató műveletekre, nem katasztrófavédelemre, hanem konfliktusra”.
„A honvédség történetének legnagyobb átalakításán megy keresztül. Határaink mellett háború dúl, a Nyugat-Balkán biztonsága kétséges, Gázában hadműveletek folynak, az egész világ forrong. Azok a doktrínák, szabályzatok, amelyekben eddig hittünk, lehet, hogy már holnap nem érnek semmit” – figyelmeztetett Böröndi Gábor.
A honvédelem fejlesztésének fontosságára sok uniós ország csak az orosz-ukrán háború kitörése után döbbent rá. Ma már egyre többen beszélnek a hadsereg megerősítésének szükségességéről – mondta egy lapinterjúban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
A hadsereg arra való, hogy szükség esetén elrettentse a támadót és ez a másik fél számára is nyilvánvaló legyen. Erre készül a Magyar Honvédség a NATO keretében, de a katonai védelmi szövetség nem azt jelenti, hogy nekünk semmit nem kell csinálni – mutatott rá Gyarmati István, biztonságpolitikai szakértő.
A katonákra nehéz és összetett feladat vár. A honvédségnek a géppisztolytól a hightech háborúig mindenre fel kell készülnie. A lövészárokharcra éppúgy, mint a rakétákra vagy drónokra. Erre egyetlen ország, talán még az Egyesült Államok sem képes egyedül, elengedhetetlen hozzá a NATO-tagság – magyarázta a helyzetet Gyarmati István.
Milyen hatása lesz az átalakításnak, mennyire illeszkedik az Orbán Viktor által hangoztatott „béketoposzba” – kérdeztük a szakértőt. A volt nagykövet szerint külön kell értelmezni, amit a miniszterelnök az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban hangoztat (azt is inkább belföldi használatra). A (világ)háborús veszély azonban – ha nem is akut módon – nem hagyható teljesen figyelmen kívül. Gyarmati a jól ismert mondást idézi: „ha békét akarsz, készülj a háborúra”, ami manapság sajnálatosan egyre inkább igaz, és beleillik a vezérkar irányváltásába is.
Ami a fejlesztéseket illeti, Gyarmati szerint szinte nincs olyan dolog, amit ne kellene beszerezni. Olyan hosszú ideig elhanyagolták a magyar honvédséget, hogy lényegében mindenre sürgető szükség van. A most beindult átfogó program keretében egyszerre kell modernizálni a szárazföldi haderőt és a légierőt, a légvédelmet, beszerezni rakétákat, drónokat. Persze nem akarhatunk és nem is akarunk mindent. Azért vagyunk NATO-tagok, hogy amit mi magunk nem fejlesztünk ki, azt megkapjuk a NATO-tól, cserébe adunk a szövetséges partnereinknek olyat, amit ők nem fejlesztenek – tette hozzá a szakértő.
Az idei év elsősorban a légierő fejlesztéséről szól a Magyar Honvédségnél. Várhatóan két KC-390 Millennium típusú szállítórepülőgép érkezik Brazíliából, a svédektől újabb Gripenek jönnek és két Embraer KC 390-es szállítórepülőgéppel bővül a légierő. Jövőre magyar katonák vesznek részt a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia, valamint Szlovákia és Szlovénia légterének védelmében.
De mi lehet a kormány szándéka azzal, hogy törvények helyett rendeleti kormányzást vezetnének be a katonaságnál? A biztonságpolitikai szakértő erre válaszolva némileg árnyalta a képet. Úgy gondolja, hogy a kormányzat egyes területeken rugalmasabb reagálási lehetőséget akar teremteni magának, amit adott esetben indokolhat akár időhiány is. „Nem látom benne azt, amitől sokan félnek, hogy a (belső) ellenzék ellen akarnák felhasználni a hadsereget, erről nincs szó” – fogalmazott a volt nagykövet.
Egy hadseregben mindig egyszemélyi irányítás van, itt nincs demokrácia. A parancsnok vezet, a miniszter irányít, ebben nincs semmi újdonság – felelte Gyarmati István arra a kérdésre, hogy jelenthet a honvédség átalakítása egyszemélyi irányítást.
