A hallgatás lehet a válasza a Fidesznek a Szájer-ügyre

Millei Ilona 2020. december 4. 10:19 2020. dec. 4. 10:19

Sajátságos fejlődéstörténeten ment keresztül a Fidesz kommunikációja Szájer ügyben. A (N)ERőben némi zavar keletkezett, a tudomásul vevő sajnálkozás után, a kiadott fővezéri ukázhoz próbálta mindenki tartani magát. Akihez nem jutott el időben a hír, az megpróbálta a hagyományos fideszes kommunikációs trükköket használni, így jutottunk el az „Eddig nem tudtam róla, én is csak a sajtóból értesültem”-től (Szijjártó Péter), az „Az vesse rá az első követ”-en (Hídvégi Balázs) , és az ellenzékre fordított ágyúcsövön keresztül „Lemondott. Ennyi! Téma lezárva, bezzeg az ellenzék nem”-en (Hoppál Péter) át, mára odáig, hogy a „a brüsszeli orgia szervezett akció volt, csapdát állítottak Szájer Józsefnek” (Földi László). Polyák Gábor médiakutató szerint, az ügy kommunikációjában a továbbiakban a Fidesz inkább a hallgatást választja majd, és jól is taktikázik akkor, ha hagyja lecsengeni. A választás ugyanis messze van, az átlag választót pedig már ma sem érdekli.

– Meglehetősen hullámzó volt a Fidesz kommunikációja Szájer József ügyében. A párt először úgy csinált, mintha semmiről semmit nem tudna, sajnálkozott Szájer lemondása miatt, majd robbant a bomba, és mára elég zavaros utakon eljutottunk odáig, hogy titkosszolgálati akcióról beszél egy Fidesz-közeli ember. Ezek után mire számíthatunk?

– Az a fura helyzet állt elő, hogy ezt a titkosszolgálati szálat, miszerint túlságosan gyanús az egybeesés a véto-ügyek és a mostani helyzet között, első körben nem kormánypárti szakértők kezdték el hangoztatni. A jobboldalon nagyon gyorsan fölkapták ezt, és erre a vonalra állt rá mindenki, aki ebben az ügyben bármit is mondott.

– Merre mehet tovább a kommunikáció?

- Azért azt kimondták, hogy a legfőbb forrás az ügyben Orbán Viktor. Ő pedig közölte, hogy amit Szájer József tett, az nem fér össze a Fidesz értékrendjével. Bár azt nem tisztázta, hogy pontosan melyik részével, ezért azt nem tudtuk meg ebből a mondatból, hogy mennyire volt homofób, illetve mennyire utalt a drogozásra. A Fidesz pedig ennek megfejtését nem fogja erőltetni, mert nyilvánvalóan az az érdeke, hogy ez a téma a lehető leggyorsabban lekerüljön a napirendről. Szerintem most visszafogják majd az embereiket, hogy véletlenül se kerüljön hasonló helyzetbe senki, mert az ilyen helyzetekből nem lehet jól kijönni.

– Ezek után mik a Fidesz kommunikációs lehetőségei a most már világbotránnyá fejlődött ügyben? A hallgatás vagy a támadás?

– Szerintem innentől kezdve, ők inkább a hallgatást fogják választani. Elmondta Orbán Viktor, hogy ez az ő és a Fidesz értékrendjében nem létezik, innentől kezdve, ezzel kapcsolatban neki nincs több mondanivalója. Mit tudna még ehhez hozzáfűzni?

– És a támadás?

– Nem tűnik nagyon logikusnak, hogy itt most a Fidesz támadásba lendüljön. Nem hiszem, hogy a Fidesz hátországában nagyon sok olyan akta van, amit most elő lehetne kapni, és mondjuk hirtelen be lehetne vele sározni Von der Leyent. Persze, ezt nem tudjuk. Ebben a történetben nem csak a magyar titkosszolgálat játszik, hanem az orosz titkosszolgálat is felvethető, mint játékos. Hogy kinek mi lesz az érdeke…?

– És, ha nincs benne titkosszolgálati szál?

– Tegyük föl, hogy ez a történet nem több, mint ami, nincs benne titkosszolgálati szál egyik oldalon sem. A Fidesz akkor is nagyon sokat veszített. Ebből nem tud úgy kijönni, hogy a végén győztes kommunikációt lehessen hirdetni. Megpróbálkoznak vele, például, hogy milyen kettős mércét alkalmaz a baloldal, ki mondott le, ki nem. Megjegyzem, sok esetben igazuk is van, mert ezeket a magas labdákat a baloldalnak ugyanúgy nem lett volna szabad feldobnia, mint a Fidesznek sem szabadott volna. Minden alkalommal vissza fognak hullani, és még az is benne van a pakliban, hogy az ellenzék nem jön ki jól belőlük, mert nem tud olyat mondani, amire ne lehetne visszalőni: „ti miért nem”, vagy „ti miért”?

– Akkor a NER népének inkább ezt a „kettős mércés” kommunikációt kínálja majd a Fidesz?

– Azt kínálja nekik, hogy „lám, lám, ő bevallotta, elnézést kért, kilépett, nem tudjuk elfogadni, amit tett, de nekünk nincs több dolgunk vele”. Gyorsan reagáltak, nem próbálták mentegetni, elengedték, és biztosan nem a brüsszeliek, hanem a saját szavazóik kedvéért tettek így.

– Orbán Viktor szűkszavú miniszterelnöki határozattal gyorsan, szinte órák alatt megszabadult korrupcióval vádolt agrárminisztériumi helyettes államtitkárától is. Ez ugyancsak annak az álszent kommunikációnak a része, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a Fidesz az igazság és a tisztesség bajnoka, és még maguk közül is minden rosszat kiirtanak?

– Ezt fogja tenni. Most az egyszer nem Fidesz van lendületben. Ahhoz nincs hozzászokva, hogy nem ő diktálja a kommunikációs napirendet. Meg se próbál nagyon beleállni. Egyszerűen tényleg olyan helyzetek ezek, amelyekről nagyon hamar föl lehetett mérni, hogy nem érdemes foglalkozni velük. Azért azt is lássuk be, hogyha lecseng egyszer az államtitkár ügye, akkor, amikor felelősségre vonásra kerül sor, ugyanúgy el lehet majd húzni, mint a Simonka-ügyet. Nagy embert még csak be sem kell áldozni. Néha beáldoznak egy-egy kisembert, mint a Voldemort nagyúr néven elhíresült Mengyi Rolandot. A Fidesz ezekből a kommunikációs helyzetekből a kármentés elve mentén igyekszik kijönni, és ha megnézzük, ezek hosszú távon egyszer sem ütöttek vissza. A Szájer-ügy most tényleg nagy cunami, erre nem lehet mondani, hogy könnyen kezelhető egy olyan profi gépezet számára, mint a Fidesz. Annyiban azonban szerencséjük van, hogy messze még a választás. A Borkai-ügy azért szólt igen nagyot, mert pillanatokkal az önkormányzati választás előtt történt.

– Gyakorlatilag akkor most némi „zavar van az erőben”, csak várjuk, amíg összeszedik magukat, és újra nekilendülnek?

– Biztos, hogy nagyon keresik most azt a témát, amivel visszavehetik a kezdeményezést a kommunikációs színtéren, meg arra is játszhatnak, hogy jön a karácsony, amikor szükségszerűen csökken a figyelem. Nyakunkon a járvány is. Tartok tőle, hogy a Szájer-ügy csak nekünk, buborékban élő értelmiségnek fontos, de nem ér el akkora ingerküszöböt, mint amilyennek onnan látszik, ahonnan mi nézzük. Nagyon fontos értelmiségi csatanyerés annak megmutatása, hogy a saját értékeikkel, saját propagandájukkal mekkora öngólt lőttek, de ez egy átlagválasztót – aki azon aggódik, hogy ne kapja el a vírust, vagy lesz-e munkája holnapután – ma már nem érdekel. Ezért jól taktikázik akkor a Fidesz, amikor egyszerűen várja, hogy a Szájer-ügy lecsengjen. Nem lehet ezeket a sztorikat hónapokig életben tartani, ha nincs róluk új hír.