A hatalomért Orbán felégeti Magyarország maradék presztízsét is az unióban

A most indult nemzeti konzultáció 11 kérdése ugyan látszólag a legváltozatosabb témákról szól, de mindegyik Brüsszelt hibáztató válaszra kínál lehetőséget.  Brüsszelt lehet kikiáltani a magyarok ellenségének?

Valahogy meg kell próbálni megmagyarázni, hogy miért van az a sok, most már egyre erősebb szakmai és politikai kritika is az EU intézményeitől, és nyilvánvalóan bűnbakot kell keresni arra a válságra, ami pénzek be nem áramlása miatt a határon van. Szerintem a következő hónapokban sokkal jobban fogja érezni a magyar lakosság a hiányzó pénzeket, és előre meg kell ágyazni annak, hogy kit is tartson felelősnek. Ebben a rendszerben – amelyik mindent a kormány alá rendelt – az a veszély, hogy majd épp a kormányt teszik felelőssé a gáz, a kenyér áráért, az inflációért. Eddig sikerült ezt elkerülni, de egy nagyobb arányú gazdasági következmény, vagy tömegeket érintő válság felelősét meg kell nevezni előre. Szerintem csak erről van szó, és – mint az eddigi összes ilyen konzultáció – természetesen tisztán és egyértelműen csak propaganda. Ezt nyilvánvalóan így is kell értékelni. 

Orbán Viktor szerint a lényeg az, hogy „orkánszerű ellenszélben is tárgyalni tudjon Brüsszelben”. Valóban ennyit nyom a latban, hogy meg tud lobogtatni néhány kérdőívet, amit senki nem ellenőriz, nem lát rajtuk kívül?

Szerintem már nincs olyan európai politikus, de józan magyar állampolgár sem, aki komolyan venné azt, hogy valójában ez a magyar társadalom véleménye. A magyar társadalom Orbán fejében az ő akarata, és ezt az akaratot bármikor hajlítja ide, vagy oda. Már nincsen olyan oka ennek az újabb propagandának, ami arról szólna, hogy ezt külföldön tényleg hatásosan be lehet vetni. Ennek csak a saját hívei meggyőzése vagy egyben tartása miatt van jelentősége. Szinte már senki nem tudja Brüsszelben sem elkerülni azt a helyes értékelést, hogy ez egy durva populista játék, ami kiszolgáltatja a magyar emberek tényleges érdekeit az Orbán-kormány hatalmi érdekeinek. 

Ön szerint rontja Magyarország uniós helyzetét az újabb nemzeti konzultáció?

Nagyon erősen az rontja, hogy miközben egyébként azt játssza el a magyar kormány és személyesen Orbán is, hogy tárgyal az Európai Unió illetékes szerveivel az úgynevezett jogállami mérföldkövek teljesítéséről, Navracsics Tibor pedig szemérmetlenül, rendszeresen bejelenti, hogy előrehaladtak a tárgyalások, közben egy tapodtat sem haladtak előre. Ezt újra és újra megerősítik európai források. Az rontja Magyarország pozícióját, hogy semmi nem változott. Sőt, néhány nappal ezelőtt az Európai Parlament négy frakciója közösen fogalmazott meg egy kiáltványt, egy politikai memorandumot a Bizottság számára: ne merjék teljesítettnek venni a magyar jogállami kritériumokat, mert egy év telt el a kritériumok megfogalmazásától, és nemhogy nem történt semmi, de rosszabbodott a helyzet. Újra felül kéne vizsgálni, hogy még mit kell számon kérni a magyar kormánytól, hogy az európai közös értékeket teljesítse, vagy azzal konform módon politizáljon. Pusztán az is nagyon erősen rontja a pozíciót, hogy egyszerűen semmilyen pozitív fordulat nem történt a politikában és természetesen a jogállamban. Sőt, Orbán újabb és újabb lapáttal tesz rá arra a tűzre, ami felégeti a magyar társadalom, illetve Magyarország maradék presztízsét is az Európai Unióban.  A végpontja pedig természetesen az, hogy az Európai Unió intézményei, politikusai, közvéleménye is azt fogja mondani, hogy „akkor nincs helyetek közöttünk”. Egy-két helyen ez már meg is fogalmazódott.  

Lehet, hogy ezt akarja Orbán?

Mi nehezen tudjuk beleképzelni magunkat egy hatalommániás politikai figurának a gondolkodásába, de az eddigi teljesítményéből természetesen az látszik, hogy egyetlen igazi szándéka van, a hatalom megtartása, és ez számára képletesen élet-halál kérdése. Az ő politikai élete befejeződne akkor, ha elveszítené a hatalmat. Itt arról van szó, hogy mániákusan ragaszkodik a hatalomhoz, és ezért mindent fel fog áldozni. Szerintem van néhány kártya a kezében, ezek között az egyik az Európai Unióból való kilépés kártyája. Ennek nagyon nagy ára lenne, de szerintem ez a kártya még a kezében van. 

Igyekszik, hogy elfogadják a hívei is…

Meg kell győzni őket, igen. Persze, értékelhetjük úgy ezt a mostani propagandafogást, hogy ez egy jelentős lépés efelé, de ez már régóta folyik. Azért láttunk már évekkel ezelőtt óriásplakátokat, amik Brüsszelt hibáztatják. Magát az EU-s csatlakozást Orbán hibának gondolja, nem jöttek be azok a várakozások, amelyek egy populista, szélsőjobboldali hatalomátvételt vizionáltak az unión belül. Azok a jobboldali pártok, amelyek a választásokon esetleg jobb pozícióba kerültek, természetesen nem akarnak összefogni egy keleti populistával. Nincs igazi politikai sikere nemzetközi színtéren. Belső sikereket fel tud mutatni egyre erősebb és egyre durvább propagandával. Muszáj fenntartania, mert úgy érzékeli – és erre egyébként vannak mérések is –, hogy sajnálatos módon, ezek a propagandafogások nagy elánnal, nagyon sok pénzért, nagyon sok energiával valóban tudják módosítani a közvéleményt. Úgyhogy nem veszélytelen ez a játék.