Kiskereskedelmi leltár
2025. novemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 2,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,7 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,1 százalékkal haladta meg az előző havit. 2025. január–novemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,8 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. (2026. január 9. – Központi Statisztikai Hivatal)
Akár nyugodtan hátra is dőlhetnénk, hiszen valamennyi közölt adat pozitív előjelű:
– 2025. november/2024. november +2,5 százalék
– 2025.november/2025. október +0.1 százalék
Minden nagyon szép, minden nagyon jó – mondhatnánk. Vagy mégsem?
– 2025 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 700, a nettó átlagkereset 482 400 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó átlagkereset 10,0, a reálkereset pedig 5,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset – 2025.október/2024. október viszonylatában – reálértékben 5,5 százalékkal nőtt, a bolti kiskereskedelmi fogyasztás viszont csak 2,5 százalékkal, tehát a magyar munkavállalók bolti kiskereskedelmi fogyasztásának növekedési üteme jelentős mértékben elmaradt a bérpozíció javulásának sebességétől. Élelmiszerre, ruházatra, iparcikkre nagyon visszafogottan költöttek honfitársaink; megválaszolatlan a kérdés, hogy mégis, akkor mire ment el a pluszjövedelem. (korábban felhalmozott adósság törlesztésére, a megnövekedett rezsiköltség kifizetésére vagy a határhoz közeleső települések lakosainak külföldön történő bevásárlására? Ki tudja?!) Egy biztos: a 2,5 százalékos – éves szintű – növekedés mindenképpen szerény eredmény, azt is figyelembe véve, hogy az azonos tartalmú szeptemberi érték 3,0 százalék, az októberi pedig 3,1 százalék volt.
– Lépjünk tovább! A 2025. november/2025.október összehasonlítása +0,1 százalékos bővüléssel zárult. (Szeptemberben ez a szám 0,0 százalék volt, viszont októberben +0,5 százalék) A novemberi mérsékelt bővülés (+0,1) azért is érdekes és elgondolkodtató, mert ebben a hónapban a 2,4 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy 1.) már költötte a 30 ezer forintos utalványait; 2.) november 12-én megkapta a.) a korrigált/emelt havi nyugdíját, b.) ráadásul 2025. január 1-ig visszamenőleges hatállyal, egy összegben is! Esetükben felteszem a némileg cinikus/ironikus kérdésemet: állampapírt jegyeztek, új lakásra fizettek be vagy Bora Borára utaztak luxusnyaralásra? Egy biztos: a 0,1 százalékos november/októberi bolti kiskereskedelmi volumennövekedés igen csekély, főleg annak tükrében, hogy széles társadalmi réteg jutott lökésszerűen pluszjövedelemhez. Erre vonatkozóan nem találtam a – jövőbe is látó – gazdasági miniszter szakmai magyarázatát!
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a tavalyi évben végig a lakossági fogyasztás fontosságát hangsúlyozta, 2026. január 7-i nyilatkozata szerint is: „az idei év első felében még a fogyasztás fogja pörgetni a gazdaságot.”.
Magyarországon a lakossági fogyasztás 45-50 százaléka realizálódik a bolti kiskereskedelemben. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy a fentiekben vázolt – enyhén lassuló – kiskereskedelmi volumennövekedés milyen hatással lesz a bázis év (2025.) bruttó hazai termékének (GDP-jének) alakulására, és ami még ennél is fontosabb, hogy a lakossági fogyasztás a 2026. év I. félévében tudja-e ellensúlyozni az ipari és beruházási pangást, képes-e a magyar gazdaság húzóerejeként funkcionálni?
Vannak kétségeim.
