Hiába ígérte a közmédia, hogy megjavul, nem sikerült neki
Január 14-én jelentették be, hogy megalakul a Közmédia Választási Iroda, amely közleményük megfogalmazása szerint „a kampány és a választások idején felügyeli a választással összefüggő médiatartalmak – hírműsorszámok, politikai tájékoztató műsorszámok – vonatkozásában a kiegyensúlyozott szereplési arány szerinti megjelenítést, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatások műsoridejének ennek megfelelően történő elosztását.” Ha lett volna ilyen szándék, az igyekezet már a hivatalos kampány első napján elbukott, a kiegyensúlyozottságot ugyanis a közmédiának nem sikerült megoldania.
A Közmédia Választási Iroda a fenti, kiegyensúlyozottságra vonatkozó vállalása mellett azt is célul tűzte ki, hogy felületein biztosítja a politikai reklámok és a választáshoz kapcsolódó valamennyi műsorszám jogszerű közzétételét. A hétfős testület elnöke Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, aki még nagyon jóindulatú megközelítésben sem tekinthető semlegesnek és kiegyensúlyozottnak, mivel korábban Áder János államfő sajtófőnöke volt, valamint részt vett az Ádert követő, a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin államfő tanácsadó testületében.
Hogy a Közmédia Választási Iroda vezetőjének személye mennyire biztosíték a kiegyensúlyozottságra, azt láthattuk a kampány hivatalos első napján, február 21-én. Ezen a napon ugyanis olyannyira kiegyensúlyozottak voltak, hogy 23 alkalommal osztottak meg a Fidesz békéscsabai háborúellenes gyűlésén készült videót, mindannyiszor pozitív vonatkozásban és felütéssel. Ebből kifolyólag a közmédia még megmaradt közönsége csaknem két tucatszor halhatta, hogy Brüsszel és Ukrajna az ellenségünk, a szabadság pedig – Orbán Viktor korábbi állításával ellentétben – már nem nyugatról érkezik.
Ugyanazon a napon Magyar Péterről és a Tisza Pártról sem feledkeztek meg: hírül adták, hogy a tiszás jelöltek összegyűjtötték a szükséges aláírásokat, ami még akkor is tárgyilagos közlésként értelmezhető, ha más megjelenítésekben nem volt sok köszönet: hol valamelyik fideszes potentát, például Magyar Péter egykori egyetemi évfolyamtársa, Kocsis Máté mondta el nem éppen hízelgő véleményét a Tisza Párt elnökéről, hol maga a miniszterelnök bocsátkozott jóslásokba és vetítette előre a Tisza vereségét.
A közmédiánál olyannyira sajátos módon értelmezik a kiegyensúlyozottságot és a pártatlanságot, hogy emellett még a kormánnyal ellenségesnek nem mondható Médiatanács sem hunyhat szemet: tavaly nyáron például 1,5 millió forintos bírságot szabott ki, amiért a közmédia megsértette a társadalmi célú reklámok közzétételére vonatkozó szabályokat.
A Tisza által ellenzékinek mondott pártok és politikusaik már Magyar Péter porondra lépése előtt is szembesülhettek a magát kiegyensúlyozottnak hirdető, ám valójában pártos közmédia gyakorlatával. S bár a közmédia szereti számokkal alátámasztani, hogy az ellenzéket – az elmúlt két évben a Tiszát is – milyen gyakran említették a műsoraikban, azt rendre elfelejtik hozzátenni, hogy ezek a megjelenések az illetők számára szinte kivétel nélkül negatívak, dehonesztálók voltak.
Nem véletlenül szerepel a Tisza programjában előkelő helyen, hogy kormányváltás esetén megszüntetnék a propagandát a közmédiában, és új médiatörvényt alkotnának, felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, és csak akkor indítanák újra, amikor megteremtették az objektív, pártatlan hírszolgáltatás feltételeit.
Ahogy mondani szokták, lenne rá igény: a közmédia ebben az évben már mintegy 165 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, akik azért adták össze – tegyük hozzá: megkérdezésük és beleegyezésük nélkül – ezt a hatalmas összeget, hogy az MTVA alá tartozó televízió, rádió, állami hírügynökség és újságok pártatlanul, szakmailag magas színvonalon tájékoztassák az embereket Magyarország és a világ történéseiről. A közmédia ezidáig magasról tett a pártatlanságra és a szakmai színvonalat sem tekintette a maga számára alapvetésnek. A választási kampány hivatalosan első napja sem ígér semmi jót: a közmédia hiába ígérte, még kiegyensúlyozottnak látszania sem sikerült.
