Választás előtti statisztika
A 2026. évi parlamenti választások előtt – utolsó alkalommal - április 8-án közölt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal Gyorstájékoztatója. Három fontos területet érint: a fogyasztói árak márciusi alakulását, az ipari teljesítmény februári alakulását, valamint a bolti kiskereskedelem forgalmának – szintén februári - volumenindexét. Mindhárom mutató érdekes és jelentős hatással van a nemzetgazdasági szintű teljesítményre és mindennapjaink közérzetére.
1. Pénzromlás sebessége (infláció). Kezdjük a visszatekintést 2025. decemberével, amikor a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,1%-kal pedig az előző havikat. 2025-ben – teljes évben - átlagosan 4,4%-kal emelkedtek az árak az előző évhez képest (2024).
- 2026. januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak.
- 2026. februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak.
- 2026. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak.
A negyedéves adatsorból jól kitűnik, hogy az alacsony inflációs szint hullámzást mutat. A februári 1,4 százalékos érték (2026. február/2025. február) márciusban 1,8 százalékra emelkedett (2026. március/2025. március). Ez mindenképpen kedvezőtlen változás, minthogy az is, hogy egy hónap alatt – idén a legmagasabb mértékben (0,4 %) – növekedtek a fogyasztói árak (2026. március/2025. február). Úgy vélem pánikra semmi ok, de a március adat a gazdasági kormányzatot és a Magyar Nemzeti Bankot egyaránt óvatos, körültekintő magatartásra figyelmezteti.
1. Ipar. 2025 teljes évben az ipari termelés volumene 3,2%-kal elmaradt a 2024. teljes évitől. Idén két hónap teljesítményét ismerjük, a februári adat első becslés.
- 2026 januárjában az ipari termelés volumene 2,5%-kal csökkent, míg munkanaphatástól megtisztítva 0,3%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesés következett be. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,5%-kal nagyobb volt a 2025. decemberinél.
- 2026 februárjában az ipari termelés volumene 1,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. (A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal.) A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,8%-kal kisebb volt a 2026. januárinál. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest.
Tovább tart az ágazat mélyrepülése, márpedig érzékelhető nemzetgazdasági fellendülés nincs dinamikus ipari volumenbővülés nélkül, hiszen a hazai GDP 23-25 százalékát az ipar biztosítja. Ráadásul az idei januári (hó/hó) pozitív előjelű adathoz képest jelentős romlást állapíthatunk meg, hiszen a 2026. február/2026. januári teljesítés mínusz 1,8 százalékos értéket mutat. Mutogatni, felelősöket persze lehet keresni, de ettől a tények nem változnak.
3. Kiskereskedelem. 2025. teljes évben a forgalom volumene – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,9%-kal felülmúlta az előző teljes évit.
- 2026. januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,0, naptárhatástól megtisztítva 3,5%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. (2026. január/2025.január)
- 2026. februárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3,8%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. évit. (2026. február/2025. február)
- A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4%-kal nagyobb volt az előző havinál. (2026. február/2026. január)
A stabil, de mérsékelt ütemű kéthavi bővülésre lehet magyarázat, hogy az év elején jelentős mértékben emelkedett a két legkisebb bértarifa (minimálbér, garantált bérminimum) és februárban került folyósításra a normatív 13. havi juttatás, valamint a 14. havi juttatás első negyede. Ez bizonyára hatással volt a bolti vásárlások volumenére. Sokkal kedvezőbb is lehetne a kiskereskedelmi dinamika, ha a határmentén élő magyarok százezrei kisebb hányadban szerveznének bevásárló utakat a határ túl oldalára.
Választás előtt állunk és sokmillióan reménykedünk abban, hogy négy év sikertelen gazdaságpolitikáját - az ország adottságait is figyelembe vevő – új, átgondolt gazdaságirányítási szisztéma váltja. Így legyen!
