Ürgebőrbe varrt ukrán békaemberek fenyegetik a magyar energiarendszert
Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban jelentette be, hogy elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését. Mindez nem sokkal azután történt, hogy a Medián közzétette legújabb mérésének eredményét, mely szerint a biztos pártválasztók körében a Tisza Párt 20 százalékkal vezet a Fidesz előtt. A miniszterelnök egy röhögős fotóval reagált a közvéleménykutató intézet közlésére, a Medián vezetőjét, Hann Endrét pedig a legjobb humoristának nevezte. Mindazonáltal az ügy nem annyira vicces, mint amilyennek Orbán és társai láttatni szeretnék, Orbán Viktor ugyanis azt is közölte, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok szerint Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében. Magyar Péter országjárása salgótarjáni állomásán reagált a miniszterelnök bejelentésére és azt üzente, „Ne próbálkozzanak önmerényletekkel, kék-sárgára festett drónberepülésekkel, mindenki tudni fogja, hogy miről van szó, kedves elvtársak.”
„Elrendeltem a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését. Ez azt jelenti, hogy a kiemelt energetikai létesítmények közelébe katonákat és a támadások elhárítására szükséges eszközöket is telepítünk. A rendőrség a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányítóközpontok környékén nagyobb erőkkel járőrözik majd. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig elrendeltem a drónrepülési tilalmat" – közölte a videóban a kormányfő, majd, mélyen a nemzet szemébe nézve, hozzátette: „Magyarországot nem lehet zsarolni."
Zsarolni talán tényleg nem lehet, félelmet kelteni az emberekben viszont igen. Ezúttal nem Orbán Viktor egykori jótevője, a mára igen idős Soros György ármánykodása állhat a háttérben, nem is közvetlenül a migránsok, vagy Brüsszel, és Gyurcsánnyal sem lehet riogatni, mert a volt miniszterelnök már majd' egy éve visszavonult a politikától. Maradt tehát az ukrán szál, s ha ma készülne a Tanú című film, egyértelmű volna, hogy ürgebőrbe varrt ukrán békaemberek akciójáról van szó, akik egy csőszkunyhóban találkoztak a brüsszeli megbízatást teljesítő Tisza Párt embereivel.
A Tisza elnöke már január elején arról beszélt, konkrét információi vannak arról, hogy Orbánék önmerénylettel vagy drónokkal kelthetnek pánikot a választás előtt. Hogy mi lesz a választásig hátralévő mintegy másfél hónapban, arról csak sejtéseink lehetnek, a történelem azonban megtanított bennünket arra, hogy vannak helyzetek, amikor minden megtörténhet. Adalékként idézzünk fel két régi, második világháborús történetet. 1941. június 26-án délután 13 óra után nem sokkal három azonosítatlan repülőgép tűnt fel Kassa felett. A gépek 29 bombát dobtak a városra, s a támadás következtében 32-en meghaltak, több mint 60-an megsebesültek, emellett jelentős anyagi károk is keletkeztek. A magyar kormány a támadást hadüzenet nélküli agressziónak minősítette és másnap, június 27-én Magyarország belépett a Szovjetunió elleni háborúba.
A támadók kiléte máig vitatott, a korabeli magyar hivatalos álláspont szerint szovjet gépek voltak a támadók, más elméletek szerint német provokáció történt, s a Luftwaffe gépeit szovjet jelzéssel látták el. Ez utóbbi máig nem bizonyított, ám népszerű és logikusnak tűnő elmélet, hiszen Németországnak és a magyar katonai vezetésnek is érdekében állt, hogy Magyarország aktívan bekapcsolódjon a Szovjetunió elleni háborúba. Hitlernek ugyanis szüksége volt a magyar honvédség támogatására a déli szárny biztosításához, a gépek pedig nem szovjet, hanem német gyártmányú Heinkel He 111 típusú bombázók voltak. Egyes történészek szerint a támadást esetleg a magyar vezérkar és a német hírszerzés közösen szervezte meg, hogy kész tények elé állítsák Horthy Miklóst, aki addig vonakodott a hadba lépéstől.
Kassa esetében tehát semmi sem biztos, egy másik helyszínen, Gleiwitznél viszont bizonyítottan náci provokáció történt. 1939. augusztus 31-én egy csapat lengyel egyenruhát viselő német tiszt megtámadta a német-lengyel határon fekvő Gleiwitz (ma Gliwice, Lengyelország) rádióállomását. Elfoglalták a rádióadót, amely ezt követően lengyel nyelvű náciellenes üzeneteket sugárzott. Hogy a támadás hitelesnek tűnjön, a helyszínen több, lengyel egyenruhába öltöztetett holttestet hagytak. Ezek az emberek valójában a dachaui koncentrációs tábor foglyai voltak, akiket méreginjekcióval öltek meg, majd lőtt sebeket ejtettek rajtuk. A provokáció célja az volt, hogy elhitessék a világgal: Lengyelország megtámadta Németországot, így ez lett a közvetlen ürügy a második világháború kirobbantásához.
Orbán és a Fidesz most ukrán támadással riogatja a magyar közvéleményt, s bár remélhetőleg április 12-ig nem – és utána sem – lesz semmilyen merénylet Magyarországon, nem árt az elővigyázatosság. Ezért kell félelmet kelteni a lakosságban, különösen azok között, akik hajlamosak elhinni a kormányzati propagandának, hogy az orosz agresszió ellen élet-halálharcot vívó ukránoknak nincs jobb dolguk, minthogy magyarországi energetikai létesítményekre támadjanak.
Interjú Bruck Gáborral a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2026. február 24-i adásában:
