„Az ügyészség átszervezése nélkül nincs valódi elszámoltatás” – állítja a volt fellebbviteli főügyész

A beszélgetés középpontjában az állt, hogy a közvélemény egyre türelmetlenebbül várja a nagy horderejű korrupciós és gazdasági ügyek kivizsgálását, miközben az ügyészség látványos lépései egyelőre inkább kisebb ügyekre koncentrálnak. Ihász szerint azonban nem a vádemelés gyorsasága a legfontosabb szempont.

„Nem az a lényeg, hogy mikor emelnek vádat, hanem hogy az eredményes legyen. A megalapozottság a döntő, nem a kapkodás” – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy számos olyan ügy létezik, amelyben már régen előre kellett volna lépniük a hatóságoknak.

A volt főügyész szerint a jelenlegi ügyészségi aktivitás sok esetben inkább „látszatintézkedés”, amely nem jelent valódi szemléletváltást. Úgy látja, az intézmény személyi, szervezeti és szakmai szempontból is reformra szorul.

„Olyan ez, mint amikor rozsdásodik a kerítés, és rákennek egy réteg festéket. Kívülről jobbnak tűnik, de alatta semmi sem változik” – mondta.

Ihász úgy véli, a jelenlegi legfőbb ügyész személye önmagában is problémás, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vezetőváltás önmagában nem oldaná meg a rendszer gondjait. Szerinte az ügyészség felső vezetői szintjén is átfogó személyi és szakmai megújulásra lenne szükség.

A beszélgetés során több olyan ügyet is említett, amelyek szerinte elengedhetetlenül alapos vizsgálatot igényelnek. Példaként hozta fel az MNB-ügyet, a lélegeztetőgép-beszerzéseket, az Elios-ügyet, valamint számos uniós támogatásból megvalósult beruházást. Állítása szerint ezekben az esetekben már elegendő idő állt rendelkezésre a tények feltárására.

„Az MNB-ügyben már nem fogadható el az az érv, hogy még mindig elemzik az adatokat. Ezzel rég túl kellett volna lenni” – jelentette ki.

A volt fellebbviteli főügyész szerint ugyanakkor az elszámoltatásnak jogállami keretek között kell maradnia. Úgy véli, a bizonyítékok nélküli vádaskodás vagy a politikai indíttatású eljárások csak aláásnák a hitelességet.

A műsor végén arról is beszélt, hogy az elmúlt másfél évtizedben kialakult intézményi rendszer olyan mértékben torzult el, hogy a helyreállításához „kreatív és unortodox” jogi megoldásokra lehet szükség. Szerinte bírók, ügyészek, rendőrök és más szakemberek közös munkájára lenne szükség ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás hosszú távon ismét függetlenül és hatékonyan működhessen.

„A legfontosabb kérdés nem az, hogy kit cserélünk le, hanem az, hogy milyen rendszert építünk utána” – fogalmazott.

Forrás: KlikkTV Youtube