Horn Gábor: Sulyok Tamás sorsa már eldőlt, a kérdés az, hogyan távozik

A beszélgetés középpontjában az állt, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök minden lehetséges fórumon igyekszik megvédeni pozícióját. A Velencei Bizottsághoz és az Alkotmánybírósághoz is fordult, miközben Magyar Péter továbbra is azt követeli, hogy mondjon le hivataláról.

Horn Gábor szerint a vita lényege az, hogy miként értelmezzük a politikai fordulatot. Ha csupán kormányváltás történt, akkor a köztársasági elnök mandátumának kitöltése természetes lenne. Ha azonban rendszerváltás zajlik, akkor az előző rendszer legfontosabb közjogi szereplőinek távozása is indokolttá válhat.

„Ha Orbán Viktor annak idején fülkeforradalomról és új rendszerről beszélt, akkor logikus, hogy egy visszatérés a parlamentáris demokrácia kereteihez szintén rendszerváltásnak tekinthető” – fogalmazott Horn.

Ranschburg Zoltán úgy látja, hogy a köztársasági elnök politikailag már nem tudja megnyerni ezt a küzdelmet. Szerinte Magyar Péter mögött olyan parlamenti felhatalmazás áll, amely előbb-utóbb elvezet Sulyok Tamás távozásához. Kérdés csak az, hogy ez önkéntes lemondással vagy valamilyen jogi-politikai eljárás eredményeként történik-e meg.

A két elemző egyetértett abban, hogy a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az államfő maga mondana le. Ennek azonban egyre kisebb az esélye, mert az idő múlásával mindkét fél pozíciója egyre inkább „bebetonozódik”.

A beszélgetés során szóba került az is, hogy ki lehetne az új köztársasági elnök. Horn szerint a valódi kérdés nem is annyira Sulyok Tamás távozása, hanem az, hogy sikerül-e olyan személyt találni, aki a Tisza Párt támogatóin túl szélesebb társadalmi elfogadottsággal is rendelkezik, és akit akár a Fidesz szavazóinak egy része is legitim államfőként tudna elfogadni.

A műsorban Orbán Viktor közelmúltbeli politikai gesztusai is terítékre kerültek. Horn Gábor szerint beszédes, hogy a volt miniszterelnök a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát a Fidesz székházában helyezte el, miután azt eltávolították az állami intézményekből. Az elemző ezt annak jelképeként értelmezte, hogy a NER alapdokumentuma immár nem az állam, hanem egy politikai közösség szimbóluma.

Ranschburg szerint a Fidesz korábban rendkívül sikeresen használta a politikai szimbólumokat, ám ezen a területen mára Magyar Péter vált erősebb szereplővé. Úgy véli, a nemzeti jelképek és politikai szimbólumok feletti küzdelem jelentős szerepet játszott a választási eredmény alakulásában is.

A műsor végén a résztvevők arra jutottak: a köztársasági elnök ügye önmagán túlmutató kérdés. Az államfő sorsa, az esetleges alkotmánymódosítások és az új közjogi rendszer kialakítása együtt mutatja majd meg, hogy valóban új korszak kezdődött-e Magyarország politikai életében.

Forrás: KlikkTV Youtube