A hét grafikonja: a nagymártoni hurráoptimizmus sem segít a magyar „jóléten”
Nem kezdődött túlságosan jól ez az év sem: alig telt el pár nap 2025-ből, máris megjelent egy olyan elemzés, amelyből az derül ki, hogy mi magyarok immár stabilan az EU legszegényebb rokonaivá váltunk. A térség korábbi éltanulójából mára egy olyan ország lett, ahol a jólét az Európai Unióban a legalacsonyabb szinten van (Bulgáriával osztozva az utolsó helyen). Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve az uniós átlagához képest 70 százalékon áll. Mindeközben Nagy Márton ennek az ellenkezőjével próbál megetetni minket...
„Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a háztartások rendelkezésére álló jövedelmének a reálértéke” címmel tett közzé egy OECD-adatokra hivatkozó grafikont a Facebookon Nagy Márton, majd szerzőként rögtön a kommentben hozzá is fűzte a következőt: „TOP1…” A január óta immár csúcsgazdasági miniszter érdekes módon linket nem adott meg a hivatkozott OECD-adatsorhoz, amely – mint a grafikonhoz fűzött magyarázatban olvasható – a 2019 vége és 2024 második negyedéve közötti változást mutatja. De tételezzük fel, hogy nem trükközött, nagy nehezen tényleg sikerült egy ilyen adatsort fellelnie, akkor is felmerül a kérdés: „mi van?”.
Már eleve az is több mint elgondolkodtató, hogy e sorok írásáig 5 600 röhögős és csak 450 tetszikes smiley-val nyilvánította ki a véleményét a magyar... Amit nem is csodálunk, hiszen az elmúlt évben megjelent ilyen és hasonló összehasonlító adatok rendre azt mutatják, hogy Magyarország egyre hátrébb kerül az Európai Unióban a lakosság életszínvonaláról képet adó mutatók alapján.
A nemzeti statisztikai hivatalok által rendelkezésre bocsátott adatokkal operáló Eurostat jelentéseiből olvasható ki a fenti sommás megállapításunk, továbbá különféle elemzésekből is. A legfrissebb – a magyar médián és közösségi platformokon végigfutott – ilyen összehasonlító adatsort a Euronews Business szekciójának köszönhetjük. Ők azt vették górcső alá, hogyan alakult az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve az uniós átlaghoz képest az EU-, az uniós tagjelölt- és az EFTA-országokban. És sajnos az eredmény Magyarország számára meglehetősen szomorú – hogy úgy mondjuk, nem tükrözi a nagymártoni hurráoptimista propagandát.
De mielőtt belemennénk a konkrét adatokba, fontos tisztában lenni azzal, hogy miről is ad számot ez a mutató? Mint a cikkben olvasható: a háztartási kiadások a napi szükségleteket kielégítő végső fogyasztási kiadásokat jelentik. Ez lehet egyéni vagy közös kiadás, s lefedi – egyebek között – az élelmiszerre, ruházatra, lakhatásra, energiára, szállításra-közlekedésre, tartós fogyasztási cikkekre, egészségügyre, szabadidős tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított kiadásokat. A cikk megjegyzi, hogy 2023-ban az EU teljes háztartási kiadása a GDP 52,1 százalékára rúgott. Az Eurostat magyarázata szerint amúgy „egy háztartás anyagi jóléte az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésében fejezhető ki”.
És akkor jöjjenek a számok. 2023-ban az alábbiak szerint alakult tehát a háztartások anyagi jóléte a vizsgált európai országokban.
Forrás: Euronews Business
Mint látható, Magyarország az alsó traktusban található az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás vásárlóerő-egység (PPS) alapján még azon a listán is, amelyen nem csak az EU-tagállamok, hanem – mint fent már jeleztük – a tagjelöltek és az EFTA, azaz az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai is szerepelnek. Ha pedig leszűkítjük a kört a tagállamokra, akkor azt látjuk, hogy Magyarország – Bulgáriával közösen – osztozik az utolsó helyen azzal, hogy az uniós átlagnak csak a 70 százalékát éri el. A lista elején – 136 százalékkal – Luxemburg áll.
Mindez meglehetősen szomorú. Keményebben fogalmazva: a 2010-ben beindított orbáni gazdaságpolitika szégyenteljes bizonyítványa. Nem lehet vigasz az, hogy a vizsgált időszakban az országok jó részében romlott a helyzet, nálunk pedig – ha csak hangyányit is, de – azért mégiscsak javult. Ebben ugyanis szerepet játszik a magunkkal hurcolt lemaradásunk. Arról nem szólva, hogy több országnak sikerült komolyabban felhúzni a mutatót: nem is csak Törökországról beszélünk, amely 2019. végén még az EU-átlag 64 százalékát produkálta csupán, ám 2024. második negyedévében már 84 százalékon (!) állt. De felhozhatjuk a velünk egy szinten lévő Bulgáriát is, amely – ha így folytatja, s nálunk sem lesz változás, akkor – hamarosan megelőz minket, hiszen négy év alatt 8 százalékpontot hozott az EU-átlaghoz közeledve, miközben nekünk mindösszesen 1 százalékpont jött össze.
Forrás: Euronews Business
Gyanúnk szerint változásra pedig nem számíthatunk a gazdaságpolitikában – pontosabban, ha mégis, akkor inkább még rosszabb irányt vehet az. Nem a rosszindulatunk mondatja ezt velünk, elég, ha visszaidézzük Nagy Márton feljebb már idézett posztját, amelyből az süt le, hogy az aktuális gazdasági tótumfaktum nagyon is elégedett azzal, ahogy a dolgok mennek Magyarországon, meglátása szerint mi vagyunk a „TOP1…”.
Mindannyiunk számára jobb lenne, ha a csúcsgazdasági miniszter reálisan mérné fel a súlyos helyzetet, amiről amúgy immár hosszabb ideje számos adat tesz tanúbizonyságot. A többi között azok, amelyekről ebben a cikkünkben is írtunk.
