A hét grafikonja: csak nem akar dinamikusan csökkenni az infláció, sőt, jön még rosszabb is
Szakértők hosszú ideje mondogatják: a tartósan magasan ragadó infláció elsődleges okát a fundamentumokban kell keresni – nos, a pénteken kijött hivatalos júliusi adatok is ezt a véleményt látszanak igazolni. Az elemzők előzetes 4,1 százalékos várakozásával ellentétben ugyanis ismét lassúbb lett a fogyasztói árak növekedésének az éves üteme, a havi változás pedig továbbra is a fogyasztók számára kedvezőtlen előjelű volt, azaz nőtt. Nyugtalanító fejlemény, hogy a kormány nagy „vívmánya” (szerintünk inkább szavazatvásárlási és -megtartási projektje), a vezetékes gáz ára a rezsitámogatás ellenére emelkedik, nem is kicsit. A nyugdíjasok továbbra is szívó ágon vannak, a nyugdíjas infláció meghaladja az általánost. Talán egyetlen kedvező fejleményt lehet találni a friss inflációs adatokban, a jövőbeni trendet előrevetítő maginfláció lassúbb ütemben emelkedett az elmúlt hónapokban látottaknál.
Pénteken jött ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, júliusra vonatkozó inflációs gyorstájékoztatója, ami némileg lehűtötte az elemzői kedélyeket: a várakozásaikkal szemben, ugyanis az adatok nem tükrözik a fogyasztói árak emelkedésének számottevő fékeződését.
Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ugyanakkor az előző hónaphoz, júniushoz viszonyítva átlagosan 0,4 százalékkal voltak magasabbak.
Nem túlságosan biztató az sem, hogy a nyugdíjas infláció magasabb az általánosnál: a 4,5 százalékos ráta nem is kicsivel (1,3 százalékponttal) meghaladja az év elején a nyugdíjasoknak adott emelést. Azt már régóta tudjuk, hogy ősszel a kormánynak a törvény értelmében kötelező lesz nyugdíj-kiigazítást adnia (ezt persze adományként, a kormány jóságaként adják el rendszeresen, kiváltképpen így, a választás előtt), de ez a januárig visszamenőlegesen járó korrekció csekély vigasz azok számára, akiknek szó szerint akár életet is menthetett volna az év eleji magasabb emelés miatt kapott több pénz, mert mondjuk gyógyszerre kellett volna azt költeniük. Majd meglátjuk, hogy mennyit számolnak ki...
Az egyetlen adat, ami némi reménysugárral kecsegtet, az az, hogy a maginfláció alacsonyabb volt, mint az általános. 4 százalékos maginflációt utoljára tavaly májusban mért a KSH, az adat azóta már megjárta az idén februárban rögzített 6,2 százalékos magasságot is.
Forrás: KSH
És akkor lássuk a részleteket!
Az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt, ezen belül vannak kiugróan dráguló termékek, mint a csokoládé és a kakaó (+20,4 százalék), a kávé (+19,6 százalék), az idényáras élelmiszerek (+18,1 százalék), amin belül az egészség szempontjából is drámai, hogy a friss hazai és déligyümölcsök 32,0, ezen belül az őszibarack pedig 85,4 százalékkal (!) drágult egy év alatt. De a mindennapi egészséges étel, a tojás is majdnem ötödével (17,7 százalékkal) lett drágább, s egy további alapvető élelmiszerért, az étolajért pedig 10,8 százalékkal kell többet fizetnünk.
Forrás: KSH
Döbbenetes adatról számolt be a KSH a szintén a mindennapjaink költését meghatározó háztartási energia árának alakulása kapcsán: átlagosan ugyanis 10,9 százalékos a drágulási üteme, de ennél is durvább, hogy ezen belül a vezetékes gáz ára 23,1 százalékkal megugrott. Egy csendes kérdés: és a rezsivédelem?
|
Szakértők mondják A Portfolio elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az ok részben a lakosság magasabb energiafelhasználása lehetett, amellett, hogy a KSH speciális elszámolási módszertana okozhatta a vezetékes gáz árának 23,1 százalékos éves emelkedését. A gázárak hektikus mozgása mögött egy érdekes statisztikai jelenség áll: a hazai kettős lakossági díjszabást a KSH az átlagárakban elszámolja. Mint ismert, bizonyos fogyasztási szint felett a háztartások a normál tarifa hétszereséért kapják a vezetékes gázt. Emiatt a háztartások átlagos gázára attól függ, hogy a lakosság egésze milyen arányban fogyasztott a magasabb árú gázból. Ezt a KSH hónapról hónapra energetikai részadatokból próbálja becsülni. Ezért hiába fix a gáz hatósági díjszabása, a háztartások átlagos gázára a statisztika számára hónapról hónapra mozog. Ennek látványos időszaka volt a hétszeres gázár bevezetése utáni időszak, amikor a lakosság a gázon elkezdett spórolni, a fogyasztás kisebb része esett a hétszeres árkategóriába, ezért az átlagár hónapról hónapra csökkent. Tavaly év végre óta ennek a folyamatnak az ellenkezője figyelhető meg. |
Az infláció alakulásában fékező hatást jelentettek ezúttal az üzemanyagok árai, amelyek 4,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Ezt elemzők várták is, a Portfolio által megkérdezett elemzők között volt olyan, aki ezt előzőleg meg is jósolta. Ez pedig 0,2-0,3 százalékponttal lejjebb tolhatta az általános mutatót.
A szolgáltatások visszatértek az egyszámjegyű emelkedéshez: júliusban 5,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve.
Forrás: KSH
Ami az egy havi áralakulást illeti. A fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal, ezen belül az élelmiszereké 0,3 százalékkal lettek magasabbak. A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 1,2 százalékkal, a vezetékes gázért azonban 2,3 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0 százalékkal emelkedett, a járműüzemanyagoké pedig 0,3 százalékkal.
Ami a kilátásokat illeti: Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője a Portfolionak az előzetes prognózisában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani csökkenés átmeneti lehet. Augusztusban ugyan még hasonló inflációs folyamatok jellemezhetik a magyar piacot, de utána megindulhat felfelé az infláció, méghozzá eléggé gyors tempóban. Ha ugyanis augusztus vége után a kormányzat nem hosszabbítja meg az árrésstop intézkedéseket, úgy a negyedik negyedévben ismét 5 százalék közelébe ugró inflációra számíthatunk.
