A hét grafikonja: Gulyás Gergely (vaskos) csúsztatása
„A magyar infláció valamennyivel az uniós átlag felett van, ha a poszt-szovjet térség államait nézzük, akkor átlag alatti is a magyar infláció” – mondta (nem véletlenül nagy sóhajjal kísérve) Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Jól hangzik, de vajon igaz-e? Megvizsgáltuk, annyit előzetesen is elárulhatunk, hogy ha nem is hazudott, de vaskosat azért csúsztatott a kancelláriaminiszter.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat majd csak egy hét múlva teszi közzé az Európai Unió összes tagállamára vonatkozó augusztusi inflációs adatot (egyelőre még csak az eurózónára áll rendelkezésre egy gyorsbecslés). Mivel azonban Gulyás miniszter úrnak is a júliusi adatokra kellett támaszkodnia, mi szintén azt vizsgáljuk most meg.
Nos, mint az alábbi grafikon is mutatja: júliusban az EU hatodik legmagasabb (a hazai módszer alapján kihozott rátától eltérő, úgynevezett harmonizált, azaz uniós szinten egységes módszer alapján kiszámolt és így összehasonlításra alkalmas) inflációs rátája a magyar volt, a fogyasztói árak 14,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi mértéket. Ez azért nem „valamennyivel” volt a 9,8 százalékos uniós átlag felett (ahogy Gulyás Gergely bírta volt mondani), hanem jelentősen, 4,9 százalékponttal haladta azt meg.
Forrás: Eurostat
Az igaz, hogy a nálunk is rosszabb mutatót produkáló öt ország mindegyike valamikor a poszt-szovjet térség része volt (miként az utánunk következő öt ország is), de Magyarországon ezt a szintet egy komoly állami beavatkozással, a piaci árak mesterséges leszorításával, azaz hatósági árak bevezetésével érték el, míg a többi országban tisztán piaci folyamatok eredménye a kialakult infláció.
A hatósági árak nélkül nálunk az infláció 4,4 százalékponttal magasabb lenne – már ha hiszünk Gulyás Gergelynek, aki még áprilisban azt mondta, hogy „az árstopok beváltak... 4,4 százalékkal mérsékelte a négy árstop az inflációt”. Elemzők szerint azonban csak a rezsiemelés szeptemberben két-három százalékpontot fog emelni a fogyasztói árakon, az üzemanyag-árstop kivezetése további három, az élelmiszerekre vonatkozó hatósági ár megszüntetése pedig további 1,5-2 százalékponttal dobja majd meg az inflációt. Ezzel pedig már plusz 6,5-8 százalékpontnál tartunk, amivel máris utolérnénk a legrosszabbul teljesítő balti országokat is.
Lehet persze mondani, hogy a mi drága jó kormányunk megmentett minket egy még magasabb inflációtól, de ne legyenek illúzióink: az árat, ha nem is a konkrét termékek árában, de mi, mindannyian fizetjük. És egyszer véget fog érni az „álmodozás”, szembesülni kell a piaci árakkal. A rezsicsökkentés már befuccsolt, szeptembertől „rendes” (illetve még annál is magasabb) árat fizetünk a gázért és az áramért, s ahogy érzékelhető: októbertől vége lesz az ármaximált üzemanyagnak is. Kérdés, mi lesz a csirkefarháttal és a többi néhány „árstopolt” élelmiszerrel.
Mindenesetre augusztusban még enélkül is tovább durvult az infláció Magyarországon, a harmonizált index már 18,6 százalék volt. Összehasonlításként: az euróövezet augusztusi átlaga 9,1 százalék volt. Az átlag egyébként úgy jött ki, hogy benne volt a három balti állam húsz százalékot meghaladó rátája. Csak csendben jegyezzük meg, hogy a hatósági, illetve maximált árak hatásait kiiktatva, tisztán piaci körülmények között a magyar infláció augusztusban magasabb lenne az aranyérmes észtnél is.
A kormányinfó itt nézhető vissza, Gulyás Gergely ominózus mondata az 51. perc körül található.
