A hét grafikonja(i): minden válságból erősebben jöttünk volna ki?
„Minden válságból erősebben jöttünk ki” – mondta Orbán Viktor vasárnap Zalaegerszegen, az 1956 októberi forradalom évfordulóján elhangzott beszédében. Ha emlékezetünk nem csal, Orbán kegyelmi állapotban vezette Magyarországot az elmúlt 12 évben, egyetlen olyan válsággal kellett szembenéznie, amelyből már kijöttünk, azzal, amit a koronavírus-járvány okozott. Nézzük hát két fontos gazdasági mutató alapján, igazat mondott-e Orbán. Spoiler: nem mondott igazat.
Orbán a fent idézett mondatával azt sugallja, hogy a koronavírus-járvány indukálta válságból erősebben jött ki az ország. (A szomszédunkban dúló háború utáni helyzetről ugyanis – értelemszerűen – nem beszélhetett múlt időben.) Lelke rajta, ha azt erősödésnek gondolja, hogy máig 47 798 ember halt meg idő előtt a vírus és a járványkezelés elégtelenségei miatt. Csak a mihez tartás végett: majdnem ekkora Magyarország 20. legnagyobb településének, Nagykanizsának a lélekszáma.
Lehet persze, hogy freudi elszólásként az villant be Orbánnak, hogy ő és a családja, a NER-haverjai valóban anyagilag – nem is kicsit – megerősödve jöttek ki a pandémiából. Mindezt köszönhetően a „furcsán” túlárazott beszerzéseknek és egyéb, a járvánnyal összefüggő, berken belül leosztott projekteknek.
De hogyan állunk az ország gazdaságának egészségi állapotát jelző mutatókkal? Például a kamatokkal, a forint árfolyamával, esetleg az inflációval? Megnéztük tehát, hogy milyen paraméterekkel vette át a kormányrudat Orbán Viktor 2010 tavaszán, majd azt is, hol tart ma a három mutató. Nem kívánunk demagógok lenni, tisztában vagyunk azzal, hogy 2022 február 24-én az orosz hadsereg – Putyin vezényszavára – megtámadta Ukrajnát, aminek gazdasági hatásait Oroszország mellett nyögi a fél világ, így mi is. Ezért megnéztük az orosz agresszió előtti vonatkozó magyar adatokat is.
A grafikonok pedig önmagukért beszélnek.
Forrás: MNB
Forrás: MNB
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
