A Horn Gyuláról történő közterület-elnevezéssel kapcsolatban az MTA nem adott ki állásfoglalást
Hiába lobogtatja a főispán, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a hvg.hu-nak elismerte: nem adott ki – nem is adhatott – állásfoglalást a vitatott Horn Gyula sétány elnevezésének jogszerűségéről, még ha a Fővárosi Kormányhivatal ezt is igyekszik elhitetni, és ez alapján emleget jogsértést.
A lap emlékeztet, nem csitul a vita arról, jó ötlet volt-e elnevezni Budapesten egy közterületet Horn Gyuláról, a volt kormányfő „pufajkás” múltja miatt. Az egykori fideszes polgármesterből lett kormányhivatal-vezető főispán jogsértést kiált, pedig csak egy olyan papír van a kezében, ami ebben az ügyben semmit nem ér.
Sára Botond a Facebookra is posztolta, közleményben is tudatta, hogy )jogszabályt sértett a Fővárosi Közgyűlés a XIII. kerületi Horn Gyula sétány elnevezésével”, és ennek alátámasztására hivatkozott egy Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által kiadott állásfoglalásra. Ám kiderült, hogy az MTA nem a konkrét ügyben hozott határozatot, és a Fővárosi Közgyűlés a törvény szerint akkor sem lenne köteles névváltoztatásra, ha lenne konkrét MTA-állásfoglalás.
Ez a papír csak arról szól, hogy a kormányhivatal érdeklődésére az MTA közölte velük, hogy magánszemélyek – köztük a Magyar Nemzet publicistája – beadványára vizsgálódott egy alapítvány (tehát nem egy közterület) elnevezése ügyében, és erről állapította meg, hogy Horn Gyuláról ez nem engedélyezett, mert a volt kormányfő „részt vett önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában.”
A fenti kitételnek megfelelő személyről egyébként a Fidesz 2012-től hatályos „utcanév-kommunistátlanítási” törvénye alapján tényleg nem lehet közterületet elnevezni, mivel aszerint „közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett” – teszi hozzá a hvg.hu, csakhogy a fenti logikai kapcsolat önmagában jogilag nem elegendő ahhoz, hogy a kormányhivatal kimondja, a Horn Gyula sétány elnevezése jogsértő, hiszen az említett törvény egy sorral lejjebb azt is rögzíti, hogy „ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel”, hogy a névadó nem esik-e tilalom alá, a közterület-elnevezésről „beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását”.
Az MTA is elismerte: „a Horn Gyuláról történő közterület-elnevezéssel kapcsolatban az MTA nem adott ki állásfoglalást”. Emlékeztettek, hogy ilyet „csak helyi önkormányzat kérelmére indult eljárásban jogosult kiadni az akadémia”. Az MTA szerint a civil szervezetek történelmi személyről való elnevezéséhez az MTA engedélye szükséges, de közterületek esetén „az önkormányzatok maguk döntenek”, és kétség esetén kérhető az MTA állásfoglalása.
Az ügy a bíróságon köthet ki.
