A jogállamiság hiányának ékes bizonyítékával szolgált a Nemzeti Választási Iroda

– Mi az országos népszavazás lényege?

– Az, hogy az országgyűlés egy meghatározott kérdésben saját döntési jogosultságát átruházza a választópolgárokra. Az országgyűlés döntési jogosultságát az alkotmány (alaptörvény) vagy törvény határozza meg. Az országgyűlés hatáskörébe nem tartozó kérdésekben nem lehet országos népszavazást tartani. Az országos népszavazás másik alapvető formája az, hogy a választópolgárok visszaveszik az országgyűlés hatásköréből egy meghatározott kérdésben a döntési jogot, és maguk a választópolgárok kívánnak dönteni az országgyűlés helyett.

– Melyek az országos népszavazás formái? 

– Három formája van, a törvényt (alkotmányt) megerősítő népszavazás, a törvényt (alkotmányt) lerontó népszavazás, és a véleménynyilvánító országos népszavazás. A törvényt (alkotmányt) megerősítő országos népszavazás lényege az, hogy az országgyűlés által már elfogadott, de még hatályba nem lépett törvényt, maga az országgyűlés bocsátja a választópolgárok végső döntése elé. A választópolgárok többségének egyetértése után az országgyűlés hatályba lépteti a törvényt, vagy ellenkező esetben elveti azt. A törvényt (alkotmányt) lerontó népszavazás lényege, hogy az országgyűlésnek a már megalkotott és hatályban lévő törvényét a választópolgárok többségének döntése alapján, az országgyűlés köteles megsemmisíteni. A véleménynyilvánító országos népszavazás az, amikor a törvényi formát még nem öltött, de az ország egészét érintő társadalmi kérdésben az országgyűlés a választópolgárokhoz fordul iránymutatásért. Az országgyűlés a további tevékenységében az iránymutatásnak megfelelően – a választópolgárok többségének döntése szerint – köteles eljárni.

– Van másfajta népszavazás is?

– Igen. Az előző pontokba nem illeszkedő országos népszavazást más névvel kell illetni, én csak politikai szavazatszerzést szolgáló országos (kalandor) népszavazásnak hívom. Ennek az a lényege, hogy az országgyűlés társadalmilag álságos, hazug vagy csalárd kérdéseket bocsát a választópolgárok elé, annak érdekében, hogy a kormánypárt vagy a kizárólagos hatalomra törő ellenzéki párt számára szavazatokat szerezzen a megtévesztett választópolgárok között.

– Mint például a gyermekvédelmi népszavazás?

– Igen. A parlamentáris diktatúra lényege, hogy a jogilag kétharmados, de a társadalmi valóságban kisebbségben levő kormánypárt szavazógépként használja a parlamenti képviselőit az országos népszavazás elrendelésekor (is). A parlamentáris diktatúra fontos jellemzője, hogy összevonhatóvá tette az országgyűlési választás és az országos népszavazás napját. Azért fontos számukra ez a döntés, hogy a 2022. évi országgyűlési választásra kialakult ellenzéki pártkoalíciót szétbombázzák az országos népszavazás kérdéseire adott – esetleges – koalíciót bomlasztó, ellentmondásos válaszokkal. Az 1989-ben megszületett választási és népszavazási törvények pontosan az ilyen kormánypárti tőrvetésnek vették az elejét: a két különböző tartalmú demokratikus intézményt ne lehessen egymás ellen fordítani a kampányban. A Fidesz 133 képviselője azonban tudta a dolgát: kritika nélkül szavazta meg a kampányt és szavazásnapot egyesítő törvényt. Sőt, elhitték a kormány azon állítását, hogy a választás és a népszavazás egy napon való megtartása költségmegtakarítással jár. A kormány egy hét múlva durván kétszeresére emelte az április 3-ai finanszírozást.

– Pénzük bőven van.

– A parlamentáris diktatúra kormányformájának fontos eleme, hogy a kormánypártok „álarcban”, vagyis állami finanszírozásban kampányolnak a kormány által kezdeményezett népszavazási kérdések mellett. A Fidesz nem a saját pártkasszájából kampányol – bár ezt már megszokhattuk az elmúlt 12 évben –, hanem az adófizetők pénzéből finanszírozza a saját pártkampányát. A parlamentáris diktatúra másik jellemző vonása, hogy a sajtószabadságtól megfosztott közvéleményt a kormánypártok által uralt KESMA útján végzett agymosással vezeti rá a kabinet által helyesnek tartott szavazási módra. A parlamentáris diktatúra fontos érve az, hogy más országok demokráciáiban is van ilyen: egy napon lehet tartani választást és népszavazást. A kormányzati „hírnökök” azonban azt nem közlik, hogy a példaként felhozott USA-ban és Németországban nem lehet az országos választás napján országos népszavazás, mert ez fogalmilag kizárt. Az egy napon való szavazás megtartása csak a parlamenti és helyi (önkormányzati) választásra vonatkozik! A parlamentáris diktatúra a járványügyi rendelet útján, kétharmados törvényt módosít miniszteri rendelettel. A jogállamiság alapvető demokratikus intézményén túllépő miniszteri rendelet lehetővé teszi azt, ami kultúrállamban tilos: az országos népszavazás névjegyzékébe való felvételről szóló hivatali értesítő nem szolgálhat kampányeszközként a népszavazást kezdeményező kérdései mellett.

– Ehhez a Nemzeti Választási Iroda is hozzájárult?

– A járványügyi felhatalmazás kereteit messze túllépő miniszter álságos takarót ad a pártpolitika által vezérelt Nemzeti Választási Irodának. Az iroda a kormány álságos, hazug és csalárd kérdéseivel kampányol azért, hogy a Fidesz érdekében megszavazzák a népszavazási kérdéseket. A jelenlegi köztársasági elnök sem merte megtenni, hogy az országgyűlési választást és az országos népszavazást egy jogi aktus keretében tűzze ki egy napra: két különálló határozatot hozott a két különböző ügyben. De a Nemzeti Választási Iroda mintegy nyolc millió levélben arról értesítette a választópolgárokat, hogy egy névjegyzékben szerepelnek, és egy politikai akarat szerint kell szavazniuk. A nemzetközi választási megfigyelők és a magyar választópolgárok számára a jogállamiság hiányának ékes bizonyítéka: a kormány semmitől nem riad vissza, hogy újabb négy évre bebetonozza jogi hatalmát a társadalom többsége fölött – tisztességtelen törvényekkel.