A Klebelsberg Központ áll, a tankerületi rendszer megbukott

Állami kézbe vett oktatás

Azt, hogy az államnak is lehessenek iskolái, Hiller István – akkori oktatási miniszter – már 2009-ben javasolta: „az önkormányzati és a közoktatási törvény bevezetése óta eltelt bő két évtized tapasztalatai alapján azt javasoljuk, hogy Magyarországon ismét iktassuk be az iskolafenntartók sorába az államot. Ezek az iskolák nem a több mint fél évszázaddal ezelőtti rosszízű államosítás útján, hanem a fenntartó cseréjével jönnének létre. Az állam és a jelenlegi fenntartók egyeztetéseket kezdhetnek az iskolák átvételéről, ha a fenntartók bármilyen ok miatt úgy gondolják, hogy az iskola fenntartása jobb kezekben lenne az államnál. De ez nem kötelező. Ahogy Magyarországon jelenleg önkormányzatok, egyházak, alapítványok, egyesületek, magánszemélyek lehetnek iskolafenntartók, úgy az állam is az iskolafenntartók sorába léphetne. Jogszabály egyébként ezt ma sem zárja ki.” Az ok pedig az volt, hogy: „az összes hazai és nemzetközi felmérésben, tanulmányban szerepel az a tény, hogy Magyarországon az esélyegyenlőség legfontosabb akadálya az adott település, az adott család társadalmi, szocio-ökonómiai háttere. Ilyen a rendszerünk. Egy szegény önkormányzat kevés pénzt tud betenni az iskolába, egy gazdag többet, miközben jogilag mindkettő ugyanúgy önkormányzati iskola. Ennek következtében igen komoly regionális és helyi különbségek alakulnak ki. Úgy gondolom, egyedül az állam képes arra – sőt, a feladata is kell, hogy legyen –, hogy hasonló lehetőségeket teremtsen különböző iskolái számára. (…) Az állami iskola ugyanúgy alapnormatívát kap, mint bármely más iskola. Ez az a kötelezvény, amely – iskolafenntartótól függetlenül – minden fenntartót megillet. Az alapnormatíván felül pedig állami kiegészítő normatíva lép életbe, amit az állam a maga által fenntartott iskoláinak ad. Ennek meghatározása adja a lehetőséget a különböző regionális és helyi szocio-ökonómiai különbségek kiegyenlítésére.”

Aztán a 2010-es választás az ötletet magát is elsöpörte. A Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados győzelme jegyében kezdte meg az oktatás átalakítását is. „Mi áprilisban kétharmados többséget kaptunk, és ez az oktatással kapcsolatos terveink elfogadására is vonatkozott. Ez az, ami felhatalmaz és kötelez bennünket arra, hogy a kampány során ismertetett elképzeléseinket megvalósítsuk.” Ezt Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkára mondta 2010 augusztusában. És megtették.

Központi kezdet

Hoffmann Rózsa már 2011-ben beszélt a rendszer átalakításának és az állami szerep növelésének igényéről. 2012 nyarán ezt pontosították, amikor létrehoztak egy nagy, állami intézményfenntartó központot, amit Klebelsberg Kunóról, Magyarország 1922–1931 közötti közoktatásügyi miniszteréről neveztek el. 2012. szeptember 1-jével már hivatalosan is megalapították a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, röviden KLIK-et. A róla szóló szabályozást a 2012. július 27-én megjelent a 202/2012. kormányrendelet tartalmazza. Eszerint a tankerületi hálózat a járási rendszerre épült: 175 járás és 23 fővárosi kerület, azaz összesen 198 tankerület alkotja. Ebből a 198-ból 19 megyeközponti tankerület, ezek a járási tankerületektől csupán abban különböztek, hogy ellátják a pedagógiai szakszolgálat, a szakmai szolgáltatás és a szakképzés irányításának feladatait is.

A Kliknek 2350 fős munkatársi állománya volt. A Megyei Intézményfenntartó Központoktól (MIK) átvett feladatokat megközelítőleg 700 munkatárs látta el. A többiek az oktatási irodák, az önkormányzatok oktatási főosztályainak, osztályainak dolgozóiból került át. A KLIK megbízott elnöke Marekné, dr. Pintér Aranka, az Oktatási Hivatal korábbi általános elnökhelyettese lett. A 198 tankerületi igazgató személyének kiválasztását is elvégezték. A 198 helyre 874-en adtak be pályázatot, a 19 megyeközponti tankerület élére hétszeres, a járási szintre négyszeres volt a túljelentkezés. A jelentkezők zöme iskolaigazgató, oktatásirányításban járatos szakember, néhány esetben települési projektmenedzser volt. Ahogy a KLIK  megbízott elnöke megjegyezte, „nagyon sok jól felkészült” jelentkezők közül választották ki az igazgatókat, akiknek első feladatuk az lesz majd, hogy a saját járási tankerületben felvegyék a települési önkormányzatok vezetésével a kapcsolatot, és előkészítsék a megállapodást, hogy „az állam fenntartóként történő belépése zökkenőmentes legyen”.

Az Országgyűlés 2012. november végén fogadta el a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételére vonatkozó törvényt, ami alapján 2013. január 1-jétől a pedagógusok munkáltatói joga, a bérfinanszírozásuk, valamint a taneszközellátás is az állam feladatai közé került. A 2013-as év fordulópont volt a magyar közoktatásban: az addig önkormányzati fenntartás alatt álló iskolák köznevelési feladatellátása állami kézbe került. A 120 munkatárs foglalkoztatását tervező KLIK központ 20 emberrel kezdte meg a munkáját. Az új struktúra működtetési feltételeinek kialakításával és a szükséges jogszabály-módosítások kidolgozásával készítették elő a zökkenőmentes átadás-átvételt. Az átalakítás csaknem 3 ezer intézményt, 1,2 millió tanulót, 120 ezer pedagógust és 30 ezer iskolai alkalmazottat érintett. Ezzel a KLIK vált az ország legnagyobb munkaadó intézményévé.

A bürokrácia megsokszorozódott

Természetesen – vagy nem is annyira természetesen – az átállás nem ment zökkenőmentesen. A pénzügyi problémák a kezdetektől jelen voltak a KLIK működésében. Magam voltam fültanúja annak az iskolaigazgatói panasznak, hogy amire a tankerületnek az irodájában szüksége volt, azt az iskola vezetőjének oda kellett adnia, lett légyen az akár szekrény, íróasztal, vagy épp számítógép. Ugyanis a központok létrehozásához, berendezéséhez nem kaptak anyagi fedezetet. Ugyanakkor a bürokrácia is megsokszorozódott, hiszen az iskolák önálló bankszámlája megszűnt, a beszerzéseiket a KLIK-en keresztül intézhették csak.

A mindennapok apró-cseprő gondjai, és a nagyobb problémák is gondot okoztak. Példaként néhány: X egyik általános iskolája, 630 tanuló, 80 közalkalmazott, egyben a városi logopédiai intézet székhelye is volt idáig. A kistérségi központot, az okmányirodát áthelyezték a nehezen megközelíthető Y-ba. Természetesen oda került a tankerületi iroda is. Vagy: egy tanár fizetési előleget szeretett volna kérni, nevezetesen édesapja halála miatt temetési segélyt. (Az eddigi rend szerint a kérvényt az igazgatónak kellett adni, ő elbírálta, aláírta, és az összeget aznap vagy másnap kifizették.). Most egy fillér sem volt a házban, nem is volt házi pénztár. E-mailt küldtek a tankerületi vezetőnek, de délutánig nem kaptak választ. Az végül néhány nap múlva megérkezett, de visszakérdeztek benne, mennyi szokott lenni a segély? Hozzátették, írjon kérvényt a kolléga, és személyesen vigye be „az irodára”. A bibi csak az volt, hogy annak pontos címét egy újabb e-mailben kellett megkérdezni, mert eddig csak ebben a formában történt az információváltás. Volt, aki arról panaszkodott, nincs pénz kulcsmásolásra, pedig nagyon kellene egy kulcs, továbbá tönkrement a sportcsarnok öltözőjében egy zuhanyfej, azt is ki kéne cserélni, de nincs miből. De volt olyan iskolaigazgató is, aki elmondta, a népnyelv szerint tankernek hívott felelős azt kérte tőle, lehetőleg még semmit se küldjön és semmit se kérdezzen, mert nem tud még semmit, íróasztala sincs, ha kapna is anyagot, azt sem tudná hova tenni.

Marekné Pintér Aranka, a KLIK megbízott elnöke azonban sietett leszögezni, hogy: „meglepő módon,” nagyon rövid idő alatt megszülettek a megállapodások az országban érintett közel kétezer önkormányzattal az oktatási intézmények állami átvételéről. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is hatalmas sikerről beszélt, mondván, az átállásból a pedagógusok és a diákok úgyszólván semmit nem érzékeltek, és minden pedagógus megkapta a fizetését. Azért ez nem egészen így volt.

A vicc az volt benne, hogy azok a pedagógusok, akik megkapták a fizetésüket, azt annak köszönhették, hogy az önkormányzatok még decemberben számfejtették azt. Ám került így is légy a levesbe. A Pedagógusok Szakszervezete azt kérte tagjaitól, jelezzék, miféle problémák adódtak a bérek kifizetése körül az átadás-átvételt követően. A válaszokból kiderült, volt olyan megye, ahol előrelátóan már decemberben körlevelet küldtek a pedagógusoknak, csak január 4-én számíthatnak arra, hogy a számlájukon lesz a bérük. Volt olyan kolléga, aki azt jelezte, nem jutott hozzá a járandóságához. Volt olyan megye, ahol a volt megyei fenntartású intézmények dolgozói nem kapták meg a bérüket, csak ígéretet arra, hogy még az év első hetében hozzájutnak.

A pénzhiány szinte állandósult, és még 2015-ben is volt példa arra, hogy a tanárok csak több hetes, hónapos késéssel kapták meg a fizetésüket.

A Fidesz elégedetlen volt az államosítás tempójával

Új választás jött 2014-ben. A Fidesz-KDNP újabb győzelme után megalakult a kormányban az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője Balog Zoltán maradt. A köznevelésért felelős új államtitkár, Czunyiné dr. Bertalan Judit 2014. június 15. és 2016. február 6. között látta el ezt a feladatot. Ő még úgy vélekedett a KLIK-ről: „A legfontosabb szerintem, hogy létrejött az az intézményrendszer, a KLIK, amit azért hoztunk létre, hogy Magyarországon minden megszületett gyermek azonos tudáshoz tudjon hozzájutni. Mert ez nem így volt Magyarországon Azon múlt egy iskolai oktatás minősége – nem a pedagógus szakmai tudását értem ez alatt, hanem az eszköz, felszereltség, délutáni foglalkozások, plusz lehetőségek meglétét –, hogy a fenntartó önkormányzat költségvetése hogyan állt. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központot azzal a szándékkal hoztuk létre, hogy ezeket a különbségeket csökkentsük, illetve megszüntessük, mert nem függhet attól egy gyermek továbbtanulása, hogy hovaá születik. A köznevelés minőségi átszervezésének ez volt az egyik pontja. A KLIK egy fenntartó szervezet, és másfél éves működéséből világosan kiderült, az a megannyi probléma, ami a 3200 közeli fenntartót, a náluk levő mintegy 3700 intézményt nyomasztotta, és most konkrétan ennek az egy szervezetnek az asztalán jelenik meg.” Marekné, dr. Pintér Aranka viszont mégis távozott közös megegyezéssel a közoktatást és középiskolákat is felügyelő intézmény, a KLIK éléről. A Fidesz nem volt elégedett az államosítás tempójával. Az intézményfenntartó központot átmenetileg Hanesz József megbízott elnökként irányította. A KLIK működését a korábbi hónapokban több jelentés is kaotikusnak, nem hatékonynak írta le. Először Szabó Balázs korábbi miniszteri biztos jelentése került napvilágra Ebben a szakember arról írt, hogy a szervezet vezetésében súlyos hiányosságokat és hibákat tárt fel vizsgálata, többek között annak pazarló működésére vonatkozóan. A vezetői szék megszerzésére esélyes Pölöskei Gáborné, aki jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) főosztályvezetője, hasonló tartalmú jelentést írt a központról. A főosztályvezető átalakítási terveket is készített a központról az Emmi megbízásából.

A KLIK megszűnt, létrejött a KK

2016 januárjára a KLIK már több mint 17 milliárdos tartozást halmozott fel, aminek következtében országos szintű ellátási gondok alakultak ki az iskolákban. A KLIK végül is közutálat tárgyává vált. Így a kormány nem halogathatta tovább a változtatásokat. 2016 júliusában Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt is elismerte, „túl jól sikerült a központosítás”, túltolták a biciklit. Ezzel végül is beismerte, hogy a korábbi oktatási rendszer nem érte el a kellő hatékonyságot, így a továbbiakban decentralizált működésre van szükség. Mindezek ellenére, a korábban önkormányzati működtetésű iskolák is állami kézbe kerültek.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ azonban 2016. december 31-én az egységes, egy költségvetési szervként megszűnt. 2017. január 1. után a hivatalos neve Klebelsberg Központ lett, amely középirányító szervként az átalakított tankerületi központokat felügyelte.

A rendszer három szintűvé vált: egy központ, a tankerületek, illetve az intézmények. A korábban tervezett 56 tankerületi központ helyett 59 alakult, a vezetőit Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2016 július 19-én ki is nevezte. A miniszter kijelentette, az előző rendszerben kevés szerepet kaptak az iskolaigazgatók, ezen mindenféleképpen változtatni kell. Így a tankerületi központok vezetői nem tényleges vezetők lesznek, az igazgatók sem csupán az ő döntéseinek végrehajtói lesznek, hanem az igazgatók veszik át a főszerepet.

Az új rendszerben éppen ezért nemcsak felelősséget, hanem ehhez kapcsolódóan illetékességet is fognak kapni, ami a rendszer legnagyobb változása. Ezzel az egyértelmű felelősségi viszonyok megteremtése volt a kormány fő célja.

Palkovics László – akkor már Czunyiné helyett az oktatási államtitkár – azt remélte, a tankerületi központok azért lesznek jobbak a KLIK-nél, mert így a helyi közösségeknek is lesz hatásuk az oktatásra. Az új rendszer biztosítja, hogy az igazgató és a vezető közé ne ékelődjön senki. Ezek a központok abban különböztek a tankerületektől, hogy egyben 8 és 28 milliárd forintnyi költségvetéssel gazdálkodó szervek lettek, amelyek a korábbi tankerületekhez képest önálló működésük folytán a helyi ügyeket jobban tudják kezelni, mert nem a központi szerv irányításait hajtják végre.

Mindig van lejjebb

A 2016 óta eltelt hat év alatt ilyen, a már leírtakhoz hasonló mértékű változtatás nem történt. A központosítás azonban nem szűnt meg. Akkor sem, ha már szemmel láthatóan megbukott. A Klebelsberg Központot ma Hajnal Gabriella irányítja. Ugyan a központ vesztett eredeti jogköreiből, de az intézmény lényege ugyanaz maradt. Ahogy azt Radó Péter oktatáskutató a Magyar Narancsnak adott 2018-as interjújában elmondta: „Az oktatási rendszer minősége és hatékonysága folyamatosan romlik, az intézményei lepusztulnak, egyre kevésbé képes arra, hogy életesélyeket nyújtson gyerekek nagy tömegei számára”.

Manapság pedig a Klebelsberg Központ egy egészen új arcát mutatja, és legyünk őszinték, az nem lett szebb.

A Klebelsberg Központ még a nyáron elismerte, hogy valóban gondolkoznak a fatüzelésű kályhák beszerzésén és beszerelésén az iskolákban az idei őszi, rendkívüli kihívásokat tartogató fűtési szezonra. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, kályha- és kazánprogramon dolgoznak, amelybe bevonnák az állami intézményeket és a közoktatást is. A KK szerint ugyan számos iskola van, ahol gond nélkül át lehet állni fafűtésre, de az ötlet egyelőre úgy tűnik, hamvába holt.

Aztán az is kiderült, hogy összesen 34 millió forint jutalmat adtak tavaly novemberben a Klebelsberg Központ 15 vezetőjének, ami fejenként átlagosan bruttó 2,2 millió forintot jelent. Az állami iskolákat fenntartó hivatalban további 77 dolgozó kapott extra pénzt, a vezetőkkel együtt 97 millió forintot. Ez a momentumos Tóth Endre adatkérése nyomán derült ki, igaz, a Klebelsberg Központ hónapokon át húzta a válaszadást. Először a veszélyhelyzetre hivatkoztak, majd olyan táblázatot küldtek, ami nem tartalmazta a jutalmak pontos összegét. A párt végül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, ez vezethetett eredményre. A tankerületek közül csak a dél-budai küldött érdemi választ a képviselőnek. Ebből kiderült, hogy 41 embernek osztottak ki összesen 20 millió forintot. A kilenc vezető átlagosan 727 ezer forintot vihetett haza. A Magyar Narancs cikkéből kiderült az is, hogy a Gyulai Tankerületben tavaly ennél is többet, 32,5 millió forintot osztottak ki 35 embernek. Ez átlagosan 930 ezer forintot jelent.

Ehhez képest májusban a Belső-Pesti Tankerületi Központ például tanáronként ezer forintot szánt a pedagógusnapi ünneplésre, egy másik tankerület iskolájában pedig egyetlen közös cserepes virág jutott a tantestületnek – írta meg a 444. 

A pedagógusok eközben egy éve folytatnak elkeseredett küzdelmet a béremelésért. Miután a sztrájkjogot teljesen kiüresítették számukra, sokan polgári engedetlenségbe is kezdtek. A harcukban – amelyet a jövőért, és az oktatás minőségéért is folytatnak – diákok, szülők is melléjük álltak. A tankerület ennél csúfosabb, végrehajtói szerepre vállalkozott. A Klebelsberg Központ rendkívüli felmondással öt tanárnak megszüntette a munkaviszonyát a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, amiért korábban az oktatók polgári engedetlenségi mozgalom keretében megtagadták a munka felvételét. Az indoklás az volt: a Belügyminisztérium kezdetektől fogva nyilvánvalóvá tette, hogy miközben minden munkavállalónak joga van a jogszerű sztrájkban való részvételhez, a „törvénytelen munkabeszüntetés nem támogatható”. Az első körben írásbeli figyelmeztetéssel, majd elbocsátással szankcionálják azokat, akik ilyen akciókban részt vesznek. Miskolcon, a Herman Ottó Gimnázium igazgató-helyettesét fosztották meg pozíciójától ezzel az indokkal. Mostanában egyre több tanár kapja kézhez az elbocsátással fenyegetőző hivatalos tankerületi levelet, amelyben az áll: hogy ha folytatják a polgári engedetlenséget, akkor akár fel is menthetik őket az állásukból.

A tanárok egyre elkeseredettebbek és elszántabbak. Péntekre egyébként újabb országos iskolai sztrájkot hirdettek a pedagógus szakszervezetek, a Diákok a Tanárokért csoport pedig vonulásos demonstrációt szervez a Hősök terétől a Belügyminisztériumig. Csak a Klebelsberg Központ áll, a tankerületi rendszer megbukott.