A Kongresszus szerint Amerikának fokoznia kell katonai jelenlétét a világban
Walter Russel Mead drámainak és döntőnek nevezi, hogy az amerikai alsóház a múlt héten megszavazta a javaslatot Ukrajna, Izrael és Tajvan megsegítésére, azaz a képviselők a cselekvésre voksoltak. A Hudson Intézet vezető elemzője, a New York-i Bard College tanára szerint a határozat történelminek bizonyulhat, mert a két párt félretette a súlyos megosztottságot.
Úgy véli, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját napjainkban a kudarc és a félelem harca határozza meg. Éppen a sok fiaskó mondatja sok választóval, hogy le kellene tenni a költséges diplomáciai kezdeményezésekről, mert azoknak úgysincs semmi hasznuk. Másfelől viszont egyre romlik a világ állapota, miközben jönnek fel Washingtonnal szemben ellenséges államok, és ez arra sarkallja az amerikaiakat, hogy odafigyeljenek saját védelmükre, illetve a szövetségesekre.
A Wall Street Journal szerint a mostani határozat azt jelzi, hogy a félelem kerekedik felül a borúlátással szemben. Biden sok támogatója véli úgy, hogy a törvénytelenségre hajlamos diktátorok a liberális nemzetközi rendet veszélyeztetik és úgy gondolják, hogy Trump nemtelen szövetséget kötött Putyinnal a demokrácia felszámolására. Mások Kína és Irán miatt aggódnak.
Csakhogy a „tegyünk már valamit”-közmegegyezés nem ölt határozott irányt. A kormányzat szeretné megúszni a felelősséget arra az esetre, ha Ukrajna alulmarad. Ugyanígy segítene Izraelnek a Hamász ellen, csakhogy a fő veszélyt Irán hatalmi törekvései jelentik a térségben. A Csendes-óceáni térség stabilizálására előirányzott összeg sem elegendő.
Az elnök most éppen azért arathatott sikert a Képviselőházban, mert nem tudta elrettenteni sem Oroszországot, sem Teheránt, ezért a törvényhozók szükségesnek látják az Egyesült Államok fokozott katonai jelenlétét a világban. A Kongresszus azt üzente, hogy Amerikának erősebbnek kell lennie és jobban kell végeznie a dolgát. Remélhetőleg a Fehér Ház veszi az adást.
