Új alkotmány: most derülhet ki, valóban számít-e a Tiszának az emberek véleménye
A több mint egy hónapja megjelent nyílt levél után továbbra sem kezdődött meg hivatalosan az egyeztetés az új alkotmányról, miközben a kezdeményezők szerint az idő sürget. Horgas Péter, a Civil Bázis elnöke és Bördős Éva, a DEMNET Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány igazgatója szerint egy új alkotmány kidolgozása nem lehet kizárólag politikai vagy jogászi feladat: a folyamatba a társadalmat is érdemben be kell vonni. Az Alkotmányozás című műsorban arról beszéltek, hogyan lehetne olyan párbeszédet kialakítani, amelyben a szakértők mellett a hétköznapi állampolgárok véleménye is számít.
Már el kellene kezdeni a párbeszédet
A nyílt levelet több mint ötven jogász és közélettel foglalkozó szakértő írta alá. Horgas Péter szerint bár Magyarországon az elmúlt években az ilyen kezdeményezéseknek nem mindig volt látható eredménye, fontos társadalmi kérdésekben akkor is meg kell szólalni. A levél egyik legfontosabb üzenete, hogy az alkotmányozás előkészítését mielőbb el kell kezdeni, mert egy ilyen összetett folyamatot nem lehet néhány hónap alatt lebonyolítani.
A Civil Bázis elnöke úgy fogalmazott, az új alkotmány kidolgozása nem egyetlen ügy megtárgyalását jelenti, hanem annak végiggondolását, „hogy ebben az országban hogy akarunk élni”. Ehhez szerinte különösen fontos a társadalmi részvétel, hiszen az elmúlt másfél évtized számos olyan konfliktust és traumát hagyott maga után, amelyeket egy új együttélési szabály kialakításakor nem lehet figyelmen kívül hagyni. Horgas szerint az új alkotmány „nem lehet egy egypárti alkotmány, vagy egy oldalnak a világnézete”.
Bördős Éva arról beszélt, hogy számára éppen ezért volt különösen fontos a kezdeményezés támogatása. Mint mondta, nem tartozik azok közé, akik rendszeresen írnak alá petíciókat vagy nyílt leveleket, de ezt a témát olyan jelentőségűnek tartotta, hogy nem tudott nemet mondani. Szerinte különösen fontos jelzés, hogy a jogásztársadalom egy jelentős része nyitottságot mutat arra, hogy az állampolgárok is részt vegyenek az alkotmányozásban.
Nem elég négyévente szavazni
A résztvevők szerint a részvételi demokrácia lényege éppen az, hogy az állampolgárok ne csupán a választások idején kapjanak szerepet a közéletben. Bördős szerint most lehetőség nyílhat annak újragondolására is, hogy milyen társadalomban szeretnénk élni, hogyan viszonyulunk egymáshoz, és miként neveljük a következő generációkat.
Ez az oktatásban is megjelenhetne. Az állampolgári tudatosság fejlesztését már az óvodától és az iskolától fontosnak tartja, ezért szerinte az oktatási rendszer átalakításakor arról is érdemes gondolkodni, hogyan lehet a kritikus és önállóan gondolkodó állampolgárok nevelését erősíteni.
Horgas Péter szerint egy új alkotmánynak az elmúlt évek társadalmi tapasztalatai mellett olyan új kihívásokra is választ kell adnia, mint a koronavírus-járvány vagy a klímaválság. Ezek olyan kérdéseket vetettek fel, amelyek korábban kevésbé voltak jelen a közgondolkodásban, miközben a mindennapi életre és az állam működésére is hatással vannak.
A folyamatot ugyanakkor nem lehet kapkodva végigvinni. Bördős szerint egyszerre kell cselekedni és türelmesnek lenni, mert „tökéletes folyamatot én még nem láttam”. A részvételi demokráciával foglalkozó szakember szerint a korábbi nemzetközi tapasztalatokat érdemes megvizsgálni, de azokat a magyar viszonyokra kell alkalmazni.
Izlandi példa és a fiatalok bevonása
Bördős Éva példaként Izland 2011-es részvételi alkotmányozási folyamatát említette. Bár az ott elkészült alkotmánytervezet végül nem lépett hatályba, maga a folyamat több olyan módszert alkalmazott, amelyből Magyarország is meríthetne. Állampolgári fórumokat szerveztek, online felületeket hoztak létre, és véletlenszerűen kiválasztott embereket is bevontak, hogy ne kizárólag a közéletben aktív és hangos csoportok véleménye jelenjen meg. A szakmai csoportok pedig olyan háttéranyagokat készítettek, amelyek megalapozták a társadalmi vitákat.
Horgas és Bördős szerint azonban még nem lehet megmondani, pontosan milyen formában kellene Magyarországon elindítani a folyamatot. Ehhez további egyeztetésekre lenne szükség szakmai szervezetekkel, országgyűlési képviselőkkel és más társadalmi csoportokkal. A cél olyan rendszer kialakítása lehet, amelyben az emberek valóban elmondhatják, mit gondolnak, és meg is értik, mi történik a véleményükkel.
Horgas szerint ehhez mindenekelőtt a társadalmi feszültségeket kell csökkenteni. „Egy ilyen hisztérikus állapotban, egy felhergelt társadalomban nem lehet odafigyelni a másikra” – mondta, hozzátéve, hogy az alkotmányozás egyik alapja az lehet, ha az emberek megértik egymás sérelmeit és szempontjait. Bördős pedig a fiatalok bevonását tartaná különösen fontosnak, mert szerinte ők más nyelvet használnak, más információkkal rendelkeznek, ezért az ő nézőpontjuknak is helyet kell kapnia az új alkotmányról szóló közös gondolkodásban.
