A kormány a legnagyobb titokban dönt a gyermekek jövőjéről
Az elitgimnáziumok is sorra tiltakoznak a Nemzeti alaptanterv diktatórikus bevezetése ellen. Ma a budapesti Szent István Gimnázium nyílt levélben emelte fel szavát a kormány által sugallt elavult szemléletű tananyag miatt. A pedagógusok sérelmezik, hogy a kormány diktátumként, széles körű szakmai konzultáció nélkül vezeti be az alaptantervet. Korábban már az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma is hasonló szövegű közleményben határolódott el az alaptantervtől. 15 gimnáziumi igazgató pedig arra kérte az oktatási kormányzatot, hogy halasszák jövőre a terv bevezetését. A miniszter válaszra sem méltatta a gyakorló pedagógusok levelét. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában a Magyar Tudományos Akadémia közoktatási bizottságának elnöke, Pléh Csaba arról beszélt, hogy a tiltakozások és kritikák ellenére, a kormány aligha vonja vissza a titkokban készült alaptantervet. Helyette rövidesen nyilvánosságra kerül az ugyancsak titokban készült kerettanterv is.
A jelek szerint, a Nemzeti alaptanterv, illetve az erre épülő kerettanterv úgy készült, ahogy az a fejlett diktatúrákban szokás. Zárt ajtók mögött, s az összeállítóinak még a nevét sem hozzák nyilvánosságra. A kormány szakértői sem a Magyar Tudományos Akadémiával, sem pedig a szakmai szervezetek képviselőivel nem egyeztettek.
Pedig az akadémia felajánlotta a segítségét. A tudós testület ahhoz is szívesen segítséget nyújtana, hogy a sokat kritizált alaptanterv hibáit kijavítsa, illetve támogatna egy alternatív kerettantervet. A kormány azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. A minisztérium merev elzárkózását Pléh Csaba finoman szólva sem tartja túlságosan szerencsésnek, hisz' egy ilyen alaptanterv évtizedekre meghatározza az iskolai oktatás anyagát, a jövő társadalmának tudását, beállítódását. Pléh szerint az akadémia az alaptanterv első változtatásáról alapos elemzést készített, illetve a kötelező olvasmányok problémájáról külön konferenciát is szervezett.
A jelek szerint azonban mindez tökéletesen hidegen hagyta az alaptanterv készítőit. Pedig az akadémia azt javasolta, hogy a sokat vitatott magyartanításban vezessenek be kétféle tantervet, az egyik egy történeti megközelítésű, a másik pedig egy úgynevezett „mű” központú. Mindez a pedagógusok számára egyfajta szabadságot biztosított volna.
A korábbi alaptanterv megalkotója, Csépe Valéria akadémikus 2017-ben egyenesen titokban tartotta az alaptanterv készítőinek – hozzávetőleg – kétszáz szakemberének a nevét. Az indok az volt, hogy a tananyag összeállítóit senki se befolyásolhassa. Meglepő módon, azonban utólag sem hozták nyilvánosságra az alaptanterv készítőinek névsorát. A sokat kritizált anyag készítői viszont utólag sem vállalták a nevüket, így tehát a szakma sem tudja, hogy a közoktatás programjának elkészítésében kik vettek részt.
Az akadémia még mindig fenntartja az ajánlatát, hogy a mai állapotában is igyekezne segíteni az alaptanterv szakmai megalapozásban. Ugyanakkor Pléh szerint,az alaptanterv jelenlegi gazdája, Hajnal Gabriella az alaptanterv elkészülte után meghívta ugyan egy beszélgetésre, de jelezte, hogy a bírálatok ellenére, a sokat kritizált kormányzati anyagon már nem lehet változtatni. Ugyanis nem csak az alaptanterv készült a legnagyobb titokban, de a kerettanterv is, csak azt még nem hozta a kormány nyilvánosságra. Az akadémia tehát legfeljebb a helyi tanárközösségeknek segíthet értelmezni a tantervet. Ezt nem tiltaná a kormány.
Az akadémia főtitkárhelyettese, Pléh Csaba, arról is beszélt, hogy az alaptanterv tartalmaz modern elemeket is, csak épp a pedagógusközösségek eddig még nem ismerhették meg. Jelentős szerepet kapott a tervezetben a digitális technika és az informatika, illetve a technika. Ez olyan modernizációs mozzanat, amelyet a program készítői méltán hangsúlyozhatnának, de nem teszik.
A Nemzeti alaptantervet ért tömérdek kritika ellenére, aligha vonják vissza az erről szóló kormányrendeletet. Az akadémia legfeljebb arra vállalkozhat – közölte Pléh Csaba –, hogy a helyi közösségeknek segítsen értelmezni a kerettantervet, ami a helyi tantervek megszövegezésében jelenthet támogatást, illetve az akadémia új, alternatív kerettantervet készíthet. Annak bevezetésére azonban kevés az esély.
