Visszatér a Hazafias Népfront? – kérdések és felvetések a Tisza jelöltállítási terve kapcsán

A jövő évi országgyűlési választás egyéni képviselőjelöltjeinek a Tisza Párt hétvégi kongresszusán felvázolt kiválasztási mechanizmusával kapcsolatban született meg a Magyar Ügyvéd Blog legújabb posztja. Mint ott elhangzott: egy előválasztáson mérkőzhetnek meg a tiszás indulók, és így fogják szavazás útján kiválasztani a párt 106 egyéni jelöltjét. 2025. szeptember 30-ig minden választókerületben három-három személyt ajánlanak a helyi Tisza-szigeteknek. Ezek a képviselőjelöltek a következő egy hónap alatt együtt dolgoznak az ellenzéki párt szervezeteivel, a Tisza-szigetek tagjai pedig 2025. november 3-9. között szavazhatnak róluk az addig induló applikációban. Nekik rangsorolniuk kell a képviselőjelölteket, akik közül a harmadik legkevesebb szavazatot szerző kiesik, majd aztán november 10-16. között a választókerületben bárki szavazhat a fennmaradó két képviselőjelöltre. November 20-ig a Tisza elnöksége megtárgyalja, és jóváhagyja a győzteseket. Vétót csak akkor emelhet valaki az elnökségből, ha valamelyik képviselőjelöltről időközben kiderül valamiféle kompromittáló információ.

A blogposzt felidézi, hogy erre reagálva, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán jelezte, elindulna a Tisza előválasztásán, mert úgy érzi, van még dolga az országban. Hadházy bejegyzésében azt üzente: ha nem kapja majd meg a választók bizalmát, félreáll és utat enged a győztes jelöltnek, viszont fordítva is ugyanezt várja el. Magyar Péter rögvest reagált: a Tisza mind a 106 körzetben önállóan indul, s nem folytat semmilyen háttéregyeztetést. 

Hadházy azonban az eddig nyújtott teljesítménye alapján joggal várhatná el, hogy a NER leváltása érdekében vele is számoljanak – szögezi le Magyar György, megjegyezve: lehet még jónéhány olyan, egyéni körzetben akár több választáson nyertes, sikeres ellenzéki politikus is, akinek a munkájával a szavazók elégedettek, és akikről nem szabadna lemondani. „Úgy tűnik, Magyar Péter azonban nem enged a 48-ból, amivel esetleg öngólt is rúghat” – írja. Számára az sem egyértelmű, hogy szeptember végéig ki és milyen szempontok alapján ajánlhat összesen 10 ezer pályázó közül körzetenként három-három jelöltet. Amiben az ügyvéd biztos: Hadházy ennyi „önjelölt” közül mindegyiknél többet tett a Fidesz piszkos ügyeinek feltárása érdekében – miként több ismert ember is, akiket hiba lenne kizárni. Már csak azért is, mert a fennmaradó két jelöltre bárki szavazhatna. A „bárki” pedig nem egyenlő a Tisza-szigetek, illetve a párt tagjaival – hívta fel rá a figyelmet.

Ha már előválasztás – írja az ebben négy éve komoly szerepet játszó és nagy tapasztalatra szert tett ügyvéd – érdemes átgondolni, nem lenne-e hasznos a potenciális jelöltek körének kiterjesztése. A polgárok elég okosak ahhoz, hogy rájuk bízzák a döntést. Az persze minden párt belügye, hogy miként választja ki a saját embereit: sorsolással, felcsúti castingolással, a személyes kapcsolatok alapján vagy ki tudja, milyen más szempontok szerint. Az átláthatóságot azonban az szolgálná, ha az egész folyamat valóban transzparens lenne. Vagyis lássuk, hogy a 10 ezer jelentkező közül ki és miért alkalmasabb a ma hivatalban levő ellenzéki képviselők helyett.

Magyar Péter hosszabb posztot szentelt a Facebookon arra, hogy szerinte mely szavazók nem tartoznak az „óellenenzékiek” közé:

• akik már korábban megvonták az óellenzéki pártoktól a bizalmat és a bizonytalanok közé húzódtak,
• akik akár egy halvány remény miatt is elhagyták az óellenzéki pártokat,
• azok is, akik nehezebben váltanak, de ma már ugyanolyan tehetetlennek, nevetségesnek vagy éppen kollaboránsnak látják az óellenzéki szereplőket, mint a rendszer haszonélvezőit,
• azok, akik még soha vagy már hosszú évek óta nem vettek részt választásokon.

Ám Magyar György ezt éppen úgy kissé zavarosnak tartja, miként a Tisza Párt elnökének azt a kijelentését is, miszerint „megsüvegelendő azon politikusok hozzáállása és döntése, akik a rendszerváltást és a magyar honfitársaik érdekét előrébb valónak tartják, mint a saját politikai túlélésüket vagy egyéni ambíciójukat”. 

„De vajon jó szolgálatot tesz-e a magyar demokráciának, ha az amúgy a választók bizalmát élvező ellenzéki politikusoktól elvárják, hogy önként lépjenek hátra?” – teszi fel a kérdést a Magyar Ügyvéd Blog szerzője, hozzátéve: az előválasztás kiváló demokratikus vívmány, amit nem szabad devalválni, és nem szabad kisajátítani. Más egy párton belüli szimpátiaszavazás, és más, ha a részvétel lehetőségét egy szélesebb kör számára is megnyitják. Különben nagy meglepetés jöhet. Vagy visszatér a Hazafias Népfront: majd a központból mondják meg, ki indulhat?