A kormány a státusztörvénnyel pénzt spórol, és egy kasztrendszerű országot hoz létre

Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár szerint a kormány a státusztörvény kapcsán 34 dologban engedett a szakszervezeteknek: például nem ellenőriznék a tanárok saját, otthoni számítógépeit és más elektronikai eszközeit, vagy addig, amíg egy pedagógusnak alsó osztályos gyermeke van, nem lehetne átvezényelhető. Amiből az egyeztetéseken viszont abszolút nem kívántak engedni, hogy a pedagógusok a számukra létrehozott új jogállás, a „köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” alá tartozzanak, és kerüljenek ki a közalkalmazotti törvény hatálya alól. 

Mivel a PSZ és a PDSZ is úgy véli, a státusztörvény a kormányzati ígéretek ellenére sem adna jogbiztonságot, sőt, az eddigieknél rosszabb feltételek közé kényszerítené a munkavállalókat, ezért mindkét érdekvédelmi szervezet annak visszavonását követeli a kormánytól. Erről mindkét szakszervezet országos kongresszusán döntött. De a törvény visszavonását követelték szakmai és civil szervezetek, a demokratikus ellenzéki pártok vezetői is. A törvény azonban mégis készül a háttérben. 

S bár egyelőre úgy tűnik, a törvény június elsejére tervezett bevezetése elmarad, az előbb-utóbb mégis a parlament elé kerül majd, hogy azután elfogadják a pedagógusoknak kitalált „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt”.

Arról, hogy a visszavonást követelő tiltakozások ellenére, a kormány mégis „dolgozik az ügyön”, az mfor.hu lebbentette fel a fátylat. A lap szerint a kormány.hu oldalán megjelent a Belügyminisztérium „Családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről” elnevezésű dokumentum, amelyben egész sor oktatást érintő rendeletet szüntettek meg. Az indoklás szerint ez a családok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében történik, ám arra nincs utalás, hogy megszűnésük után mit terveznek. A lap szerint az sincs kizárva, hogy ez már a státusztörvénnyel kapcsolatos előkészületeket jelenti. 

A legrelevánsabb rendeletek, amelyek megszűnnek: 

• a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló rendelet (a speciális nyelvi középiskolák teljes működési rendjét taglaló dokumentum);
• az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendeletmódosítás;
• az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló rendelet;
• a nevelési-oktatási intézmények működését módosító rendelet (a tehetséggondozó középiskolákat érinti);
• a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatási igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló rendelet;
• az Oktatási és Kulturális Minisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló rendelet (ez rögzítette például az írásbeli érettségi vizsgák központi feladatlapjainak javítási-értékelési útmutatóinak érvényességi idejét);
• az integrációs rendszerben résztvevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló rendelet;
• a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló rendelet;
• a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet;
• egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló rendelet (nemzetiség óvodai nevelés és nemzetiség iskolai oktatással kapcsolatos);
• a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló rendelet.

A Hírklikk utánajárt annak, hogy miért is olyan fontos a kormánynak a státusztörvény bevezetése. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint azért, mert a kormány pénzt akar spórolni, és a pedagógushiányt is el akarja takarni. Ennek egyik módja a kisiskolák bezárása. Totyik Tamás több tényt is felsorolt ennek bizonyítékául. Elsőnek említette, hogy a Munka törvénykönyvéből átemelt passzus, a csoportos leépítés lehetősége benne van a státusztörvényben is. Emellett az új jogszabály szerint csupán a pedagógusok 50 százalékát kötelező főállású pedagógusként alkalmazni. Ezek olyan intézkedési lehetőségek, amelyek megkönnyítik, és előrevetítik a kisiskolák bezárásának folyamatát.

Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke a Klikk TV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy joggal nevezik bosszútörvénynek ezt az ismeretlen, titokzatos törvényt, amelynek nem az oktatásügy rendezése a célja, nem az, hogy az iskolák jól és hatékonyan működjenek, elég pedagógus legyen. „Ugráltatok? Bért követeltetek? Megkapjátok. És itt jött belecsomagolva egy másik politikai trükk, hogyha a csúnya brüsszeli bürokraták odaadják nekünk a lóvét, akkor majd ti is kaptok belőle.”

Pitti Zoltán közgazdász, gazdasági elemző szerint egyrészt azért fontos a kormánynak a státusztörvény, mert a közalkalmazotti kiadásokat akarják lefaragni, ugyanakkor fegyelmezni kívánják a renitens pedagógus társadalmat is. A jelenlegi statisztikai elszámolás szerint ugyanis drága a magyar állam. A közalkalmazotti kiadások lefaragásával a közvetlen állami kiadás azonban lejjebb vihető. Nagyon sok minden az államigazgatás költségeként jelenik meg, többek között a közalkalmazottak is abban szerepelnek. Ha a közalkalmazotti státuszból kiveszik a pedagógusokat, akkor az eddigi államigazgatási költségből egyéb állami kiadás lesz, ami szebbnek tűnik, olcsóbbá teszi az államigazgatás költségét. Továbbá a pedagógusokra a továbbiakban nem fog vonatkozni az a kedvezményrendszer sem, ami a közalkalmazottakat általában megilleti. Ha kikerülnek a közigazgatási besorolásból, akkor lényegesen gyengülnek a jogaik is. 

Nahalka István oktatáskutató szerint már magában a jogszabályalkotási, előkészítési folyamatban vannak problémák, mert nem biztosított a szakmai racionalitás. A mai politika rendszeresen a legújabb, legmodernebb szakmai tudásunkkal szembenálló dolgokat határoz el az oktatáspolitikában. Tulajdonképpen nincs szakmai kontrollja, vagy ami van, az egyoldalú, nem megfelelő. Amiket pedig utána csinálnak, azok nem egyeztetések. A státusztörvénnyel kapcsolatban volt egy-két dolog, amin változtatott a minisztérium, mert látta, hogy borzasztóan erős a tiltakozás a pedagógustársadalom egy szélesebb körében. Kénytelen volt engedni néhány dologban. Ha igazán komolyan engedne, fel lehetne tenni a kérdést, akkor egyáltalán minek a státusztörvény? Nincs funkciója. A pedagógusoknak van státuszuk, nyugodtan hagyni lehetne úgy, ahogy van, ebből senkinek nem származna kára. Természetesen bizonyos pontokon lehet javítani, ez igaz, de nem átszabni, ráadásul a pedagógusok akaratával és érdekeivel szemben. 

Radó Péter oktatáskutató szerint a törvénynek egyetlen jó oldala sincs, hiába finomítottak rajta az elmúlt hónapokban 36 ponton is. Ám egy rossz rendszerben csak ilyen jogi szörnyszülötteket lehet a világra hozni. A szabályozás lényege, hogy megfélemlítse a tanárokat és megdrágítsa a számukra a sztrájkot és a pályaelhagyást.

Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus a Hírklikknek úgy fogalmazott: „itt nem arról van szó, hogy a kormány szeretne egy jobb oktatást, ezért átalakítja a rendszert. A kormány nem akart semmi jót az oktatással, azért alakította át, hogy rontson rajta. Azt akarta, hogy ne kapjanak XXI. századi oktatást a gyerekek, és ne gondolkodó embereket képezzenek. Azért csinálta, hogy hatalmon maradjon. Azért kormányoz, hogy kormányozzon. Az útvonal maga a cél. Tulajdonképpen a kormány semmit nem csinál, mindössze propagandát harsog, és ellenségeket gyárt. Az elmúlt 13 évben egyetlen területen, az oktatásban csinált valamit, de éppen ott nem kellett volna. Mert amit ott csinált, az egytől-egyig rossz, az egész alrendszer minden eresztékében ereszt.”

Gábor György vallásfilozófus úgy vélte, „a mi pártunk és kormányunk ostobaságból és korlátoltságból nem hajlandó felismerni az oktatás jelentőségét, vagy nagyon is felismeri, és pontosan tisztában van a veszélyeivel. Tudjuk, hogy a mai XXI. századi világban minden az információ és a tudás társadalma, ehhez képest Orbán Viktor nem véletlenül beszél folyamatosan a munkaalapú társadalomról. Nyilván azért, hogy ennek az országnak a jövője ott maradjon a cselédsoron, mert azoknak a gyerekeknek, akik ma járnak iskolába, semmi esélyük nem lesz a nemzetközi munkaerőpiacon”. 

Polónyi István oktatáskutató szerint a Fidesz oktatáspolitikája tulajdonképpen egy elitpolitikát takar, az új, gazdag politikai elit az iskolarendszeren keresztül újratermeli a saját lehetőségeit, a többieket pedig igyekszik kiszorítani. Ez pedig az iskolázottságban egy kasztrendszerré formálódó országot mutat, ami később a munkaerőpiacon is, a gazdasági lehetőségekben is meg fog látszani, ez pedig egy lecsúszott, elmaradott ország képét vetíti előre.