A kormány az oroszok beengedésével megint szembemegy az unióval
A schengeni övezet biztonságának aláásásához vezethet, növelheti az orosz kémkedés lehetőségét, hogy Magyarország az eddigi országok mellett az oroszokra és a beloruszokra is kiterjeszti nemzeti kártyás bevándorlási programját – véli Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A kártyabirtokosok ugyanis elméletben és a gyakorlatban is szabadon mozoghatnak az unió nagy részén, így hazánk az intézkedéssel nyilvánvalóan szembemegy a két országgal kapcsolatban elfogadott uniós politikával. Az unió vízumtilalmat vezetett be és különféle korlátozással nehezítette az utazást a két országból a határok nélküli schengeni övezetébe. Vagyis ez most politikai kérdés, de ha tovább gyűrűzik, akár az Európai Bíróság elé is kerülhet.
A nemzetközi jogász szerint az úgynevezett Schengen Kódex, ami alapvetően szabályozza a kérdést, lehetővé teszi a határellenőrzés visszaállítását. Ez eddig kizárólag olyan esetekben történt meg, amikor egy-egy tagállam maga döntött úgy, hogy azt a saját határain valamilyen okból átmenetileg újra érvényesíti. Ez történt például nemrégiben a németországi futball EB alkalmából. De az is lehetséges, ha egy állam esetében az tapasztalható, hogy nem képes, vagy nem hajlandó ellátni a tagságból fakadó kötelezettségeit, akkor visszaállíthatják ennél a tagállamnál a határellenőrzést, súlyosabb esetben kiszorítják őt a schengeni rendszerből. Ez politikailag kényes, kellemetlen helyzet, amit a Bizottság szeretne elkerülni, de a tagállamok részéről érkezhet nyomás – magyarázta a helyzetet Lattmann Tamás. Amíg a Bizottság tagjait nem választják meg, az Európai Parlament rövid ideig erős zsaroló pozícióba kerülhet, mert rajtuk múlik a Bizottság összetétele. A Bizottság részéről reális lehetőség az is, ha a Schengen Kódex megsértése miatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, kikerülve ezzel a politikai kockázatokat.
A Szabad Európa információi szerint eddig már mintegy hetven európai parlamenti képviselő aláírta azt az Európai Bizottságnak írt nyílt levelet, amelyben sürgős intézkedésre szólítják fel a testületet, mert kockázatosnak tartják, hogy a magyar kormány könnyített módon engedne be mások mellett oroszokat Magyarországra, ezzel a teljes schengeni övezetbe. „Ha a magyar kormány nem hajlandó változtatni a politikáján, a bizottságnak és az EU összes képviselőjének meg kell kérdőjeleznie, hogy Magyarország tagja lehet-e a schengeni térségnek, és új intézkedéseket kell bevezetnie az európai polgárok védelmére, szükség esetén vissza kell állítani az ellenőrzést a magyar határokon” – olvasható a levélben.
Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber szerint komoly nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, hogy az oroszok és beloruszok könnyített eljárásban kaphatnak európai vízumot. A rendelet szerinte „komoly kiskapukat teremthet a kémtevékenységek számára". Weber sürgős intézkedéseket szorgalmazott annak érdekében, hogy a kérdés napirendre kerüljön a következő, októberi csúcstalálkozón. Hasonlóan látja a helyzetet a nemzetközi jogász, aki szerint nincs olyan szabályozás az EU-ban, ami a nemzeti kártyához hasonlóan. „ennyire egyértelműen plusz lehetőséget adna az európai unióval alapvetően ellenséges viszonyban álló, vagy annak tekintett államoknak”.
„Ha a magyar kormány nem hajlandó változtatni a politikáján, a bizottságnak és az EU összes képviselőjének meg kell kérdőjeleznie, hogy Magyarország tagja lehet-e a schengeni térségnek, és új intézkedéseket kell bevezetnie az európai polgárok védelmére, szükség esetén vissza kell állítani az ellenőrzést a magyar határokon” – fogalmaztak uniós tisztségviselők. Miközben egyesek Magyarország kirakását vagy felfüggesztését kérik a schengeni övezetből, fontos megjegyezni, hogy ez példátlan lenne, mivel annak 1985-ös bevezetése óta nem történt ilyen.
Lattmann Tamás szerint a magyar külpolitikának azt kell elérnie, hogy a Magyarországgal szomszédos államok (Ausztria, Szlovákia, Románia, Szlovénia) ne vezessék be a határellenőrzést. Azok a tagállamok, amelyek érintettek vagy annak érzik magukat, saját jogon igen gyorsan léphetnek, (első körben fél évre) felfüggeszthetik a szabad átlépést, és visszaállíthatják a kontrollt. Ausztria belpolitikai célokból bármikor szívesen visszaállítaná az ellenőrzést, arra hivatkozással, hogy a magyar állam magatartása közrendi veszélyhelyzetet okoz náluk. Ráadásul senki nem fogja kritizálni őket, mindenki el fogja fogadni, hogy fel kell lépni az ellenőrizetlenül érkező menedékkérő tömegekkel szemben. Románia a magyarok segítése érdekében nem kockáztatná nemrég megszerzett schengeni tagságát, sőt – emlékeztetett a nemzetközi jogász – még az sem zárható ki, hogy Robert Fico szlovák kormányfő is csatlakozna a felfüggesztéshez, így Orbán elveszítené potenciális politikai szövetségesét.
Budapest azzal próbálta megnyugtatni a többi tagállamot, hogy „orosz és belorusz állampolgárok csak érvényes vízummal léphetnek be Magyarországra és így a schengeni övezetbe, és csak a törvényben meghatározott eljárást követően, az idegenrendészeti főigazgatóság által lefolytatott eljárást követően kaphatnak tartózkodási engedélyt”. Egyébként a nemzeti vízumokról amúgy sem kell konzultálni senkivel a szövetségesek közül.
Rácz András Oroszország-szakértő ugyanakkor a Szabad Európának azt mondta, „Teljesen értelmezhetetlen, hogy miért kellene beengedni a magyar munkaerőpiacra közelebbről meg nem határozott számú oroszt a Nemzeti Kártyával”. Szerinte, ha több ezer orosz adja be az igénylését, azt a magyar államigazgatás nem tudja kezelni a jelenlegi kapacitásával, nem tudná megfelelően elvégezni az alapvető nemzetbiztonsági átvilágításukat.
