A kormány jelentős összeget vesz ki minden polgár zsebéből
A forint folyamatos leértékelésének következményeként, elveszett az ország vagyonának jó része, és a magán-megtakarítások is jelentős mértékben veszítettek értékükből – nyilatkozza portálunknak Bodnár Zoltán, az MNB egykori alelnöke. A forint leértékelődésének következménye, hogy egymillió forint tíz éve még 3770 eurót ért, mára pedig 2850 euróra csökkent. A pénzügyi szakember szerint, ez az értékvesztés annak a következménye, hogy az Orbán-kormány nem csatlakozott az eurozónához. A nemzeti valuta fenntartása elsősorban a kormány érdeke, hisz' az államnak hoz extra bevételt. Az állampolgárok millió számára pedig marad a megtakarítások elértéktelenedése, vagy az emelkedő bérek ellenére, a folyamatos elszegényedés.
A közvélemény-kutatások szerint, a kormánypártok inkább ellenzik, az ellenzék inkább támogatja az euró bevezetését. Logikus, hogy az emberek a politikai hovatartozás alapján döntenének az euró bevezetéséről?
Valóban az a látszat, hogy a nagy többség visszahangozza saját szekértáborának véleményét. Elsősorban azért van így, mert ma az euró bevezetésének várható hatásáról meglehetősen tájékozatlanok a közélet iránt érdeklődők. Továbbá a kormányzati dezinformáció felnagyítja az uniós pénz bevezetésének veszélyeit. Ezért az országban nem a valóságos közgazdasági, hanem a torz politikai érvek alapján tudnak csak véleményt alkotni az emberek.
Más lenne a helyzet, ha széles körű vitán megismerhetővé válna az euró bevezetésének napi gyakorlati hatása?
Biztos vagyok abban, hogy ez ügyben is szükség lenne a megfelelő tájékoztatásra. Még akkor is, ha ez tipikusan nem az az ügy, amelyet népszavazással kellene eldönteni. Viszont érdemes lenne a várható előnyöket ismertetni – de természetesen lehet ecsetelni a makrogazdasági kockázatait is.
Ha nincs ismeretterjesztés, akkor viszont maradnak a politikai érvek és érdekek, vagyis mindenki követi saját szekértáborát?
Felvilágosítás-párti vagyok. Vannak arra módszerek, hogy egy ennyire bonyolult témát is el lehet magyarázni a nem szakemberek számára. Ennek hiányában, azonban a kormány médiájából dől a propaganda, amely kétségeket támaszt az euró bevezetése körül. Miközben az unióhoz való csatlakozással már szerződésben vállaltuk, hogy bevezetjük eurót is. Nyilván akkor, ha a feltételeket teljesíteni tudjuk.
A kormány azért halogatja a csatlakozás időpontját, mert félti a nemzeti szuverenitást. Vagyis úgy gondolják, hogy euró nélkül, forinttal fizetve, függetlenebben vagyunk?
A kormány érvelése nem más, mint kommunikációs- és politikai hablaty. Az önálló pénz megléte elsősorban a nemzetté válás folyamatában, tehát például a monarchiából való kiválás idején volt lényeges szempont. Ma teljesen más a történelmi szituáció, hisz' egy önálló Magyarország csatlakozott egy politikai, gazdasági, és értékközösséghez. Az Európai Uniónak pedig kimondott célja a közös pénz, az egységes monetáris politika megteremtése. Ehhez a közösséghez tartozik Magyarország is. Ráadásul az elmúlt években már a gyakorlatban is csatlakozhattunk volna az európai pénzügyi rendszerhez, mert teljesült annak valamennyi követelménye.
De ezzel nem mondtunk volna le a nemzet pénzügyi szuverenitásáról?
Ezt az egyébként értelmetlen propaganda-szöveget úgy lehet dekódolni, hogy a magyar jegybank a forint árfolyamának befolyásolásával nyereséghez jut. Persze krízishelyzetben a leértékelés lehet hatékony eszköz a válság következményeinek mérséklésére. Viszont tíz éve úgy zajlik a leértékelés, hogy nincs válság, helyette stabilizálódó szakaszban van a világgazdaság, benne a magyar is. Egyébként pedig sem az ország motorjaként működő hazai járműipar, de még csak a beszállítók sem élvezik a gyenge forint előnyeit.
Vagyis elsősorban a költségvetés számára hoz hasznot a gyenge forint?
A gazdasági növekedés forrásául szolgáló pénz, az uniótól érkező támogatás, euróban jön, a magyar kormány viszont forintban szerződik, tehát van egy jelentős árfolyam-különbözet, ami az állam nyeresége.
Ez bizonyára igen nagy összeg. Mekkora?
Az idén hozzávetőleg ezer milliárd forintos többletmozgást teremt a költségvetésnek, ami rendkívüli összegnek számít. Vagyis a kormány érdekelt a forint gyengítésében, de Matolcsy is érdekelt ebben, mert az MNB nyeresége kizárólag a beszerzési- és az eladáskori árfolyam különbözetéből származik. Ezt aztán – ahelyett, hogy az államnak befizetné – mindenfélére elkölti, pedig a hiány csökkentésére kellene felhasználni.
Nyilván a forint folyamatos leértékelése érinti a magán-megtakarításokat is – már akinek van félretett pénze. Például, ha valakinek 2009-ben volt egymillió forintja, az mára leértékelődött?
Teljes mértékben. Ez a leginkább húsbavágó kérdések egyike a magánszemélyek esetében. Ugyanis a külfölddel szemben a magyar polgárok vagyona, megtakarítása lassan már tíz éve leértékelődik.
2010-ben az 1 millió forintot 265 forinttal kellett elosztani, hogy azért eurót kapjunk.
Könnyen kiszámítható, hogy az 3770 euró körüli…
Ma viszont ugyanezt az 1 millió forintot már 350 forinttal kell elosztani.
Ez pedig 2850 euró lehet…
A kettő különbsége ezer euró, ami a magyar polgárok konkrét vesztesége egy millió forintos megtakarítás után.
Minden egyes millió forint után ennyi a veszteség? Tízmillió után tízszer ennyi?
Igen, de nemcsak a megtakarítások, hanem az egész ország vagyona leértékelődött. Nyilván itt egy borzasztóan bonyolult folyamatról van szó, de a lényeg ez! Emellett a forint gyengülésének sok egyéb következménye is van.
Például?
A hivatalos fogyasztói árindex ugyan „csak” 3.6 százalék, de az alapvető élelmiszerek árában egyetlen év alatt 15-20 százalékos drágulás tapasztalható. Hangsúlyozom, egyetlen esztendő alatt, nem pedig tíz éves távlatokban. Ez bizony mind a magyar polgárok bőrére megy.
Mondhatjuk azt is, hogy a bérek a növekedés ellenére, ma kevesebbet ér a fizetés, mint korábban?
Hiába szeretnének a magyar autóipari munkások annyi bért kapni, mint a németek. A megemelt összegek egy részét a forint leértékelése elviszi. Természetesen, ha euró lenne a hivatalos fizetőeszköz, akkor ez a leértékelődés nem következne be, sem a béreknél, sem a megtakarításoknál. Tehát a mai kormánypolitika gyakorlatilag magyar polgár zsebéből jelentős összeget kivesz. Miközben csak a kormány húz extra jövedelmet az uniótól érkező támogatások felhasználásakor.
Ön szerint, mindenki jobban járna, ha az ország csatlakozna az euróövezethez?
Ebben a mai, globalizált világban egy önálló-, kicsi-, nyitott gazdaság – mint a mienk – a saját nemzeti valutájának megtartásával az égvilágon semmire sem megy. Az önálló nemzeti valuta által nyújtott függetlenségnek semmilyen hosszú távú haszna nincs. Viszont komoly kockázatot jelent az egész ország számára, miközben a biztonságot az jelentené, ha a 450 millió uniós polgárhoz csatlakozva, a közös valutát használnák.
A jövőre nézve, ez kiváltképp igaz, hisz az Európai Unióban az együttműködés mélyítése az eurózóna országaiban kezdődött el, és ott is folytatódik. És ha ebből kimaradunk, akkor sok mindenből kimaradunk. Ideértve bizonyos pénzügyi forrásokat is. Ezért aztán elemi érdeke lenne Magyarországnak, hogy minél előbb csatlakozzon a közös valutához.
