A tiltás ellenére is meg akarják tartani a pécsi Pride-ot

Megismétlődhet az a lelkes, önfeledt ünneplése a szólás szabadságának, amit a nyári budapesti felvonuláson tapasztalhattunk?

A Pécs Pride eddig is egy jóval kisebb rendezvény volt, mint a budapesti, senki nem gondolhatja, hogy többszázezres demonstrációvá nőné ki magát. Az is egy lényeges különbség, hogy tudomásunk szerint a pécsi önkormányzat nem vesz részt semmilyen módon ebben a szervezésben. Hivatalosan a korábbi években sem tették, a rendezvénytől látványosan távolságot tartottak a város vezetői. Ennél több idén sem várható tőlük. A helyi rendőrség a tavasszal elfogadott, szigorított gyülekezési törvényre, illetve az Alaptörvény 15. módosítására hivatkozva tiltotta be az idei felvonulást, mondván, tilos olyan gyűlést szervezni, amely a homoszexualitás népszerűsítését vagy megjelenítését szolgálja, mert a gyermekek védelmét fontosabbnak tartják, mint a szabad gyülekezés jogát. Pécsi barátaink fellebbezést nyújtottak be a Kúriához, de a legfelső bírói testület is helybenhagyta a tiltó határozatot. Ennek ellenére, a szervezést magára vállaló magánszemély, aki annak a Diverse Youth Network pécsi ifjúsági civil szervezetnek a munkatársa, amely fiatalokat és kisebbségi közösségeket támogat a társadalmi igazságosság, és az emberi jogok terén, bejelentette, hogy az eredeti tervek szerint – ha kell, jogi úton is kiállva az alapvető szabadságjogokért – megtartják a Pride-ot.

Ha az önkormányzat nem „fogadja örökbe” a rendezvényt, márpedig nem teszi, akkor számítani lehet a rendőri intézkedésekre, és akár rendbontásra is? 

Nagy kérdés, hogy mi történik majd október 4.-én a pécsi utcákon. Valószínűleg azt a jogi kiskaput, amely Budapesten az önkormányzat segítségével egyfajta kibúvót adott a kormányzati tiltással szemben, azt most nem nyitják meg. Nem tekinthető majd önkormányzati rendezvénynek, igaz, Pesten a rendőrség a mai napig nem ért ezzel egyet. Jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy a tiltás érvényben van, nem engedélyezett demonstráció szervezéséért akár komoly büntetés is várhat a szervezőre. Kényes jogi helyzetre számítunk. Meglátjuk, hogy a rendőrség megakadályozza-e esetleg a felvonulást a jogellenességre hivatkozva. Biztosan nem lesz akkora tömeg, hogy ha akarnák, ne tudnák feloszlatni. Meglátjuk, mint ahogy azt is, esetleg indítanak-e eljárást a szervező és a résztvevők ellen, vagy Pécsett is eltekintenek ettől. 

Kényes döntés előtt állnak a szervezők. Milyen visszhangja lesz, ha megtartják és a rendőrség közbeavatkozik, vagy ha meggondolják magukat és visszalépnek?

Nem tudok erre válaszolni. A korábbi években készültek ugyan közvélemény-kutatások a Pride előtt és után is, amelyekből az derült ki, hogy megosztott ugyan a magyar társadalom, de a többség már nem a tiltás pártján van. Az látszik, hogy a mai magyar társadalomban egyre többen vannak, akik ugyan nem értenek feltétlenül egyet sem a Pride céljaival, sem a konkrét megvalósulásával, de szerintük is mindenkinek joga van felvonulni, amit a rendőrség vagy a kormány ne tiltson be. Ha most a rendőrök mégis megpróbálnak majd oszlatni, az – tiltás ide, vagy oda – sokaknak biztosan nem fog tetszeni, igazságtalannak tartják majd. Nyilván arról lehet vitatkozni, hogy a tilalom megfelel-e a tételes magyar jognak vagy sem, de hogy a nemzetközi emberi jogi alapelveknek és az alapvető emberi jogoknak biztosan nem, az nyilvánvaló. Abban bízom, hogy a magyar társadalom többsége ezt megérti, és így fog a pécsi rendezvényhez is viszonyulni. Arra már gondolni sem merek, mi történne, ha netán elfajulnának az események, és a rendőrség erőszakot alkalmazna, vagy vízágyúval próbálná feloszlatni a tömeget, mert ez már példa nélküli lenne az elmúlt időszakban.

A nyári tüntetés Budapesten az elfogadás és a tiltakozás jegyében zajlott. Pécsett megismétlődhet ez is?

Mi is ezt tapasztaltuk és nemcsak a résztvevők körében, hanem a közösségi médiában is. Ez egy többtényezős jelenség, ami mögött biztosan ott van az a lassan növekvő elfogadás is, amit a közvéleményben tapasztalni az LMBTQ embereknek irányában, illetve az az ellenszenv, amit a kormányzati gyűlöletkampány kiváltott a tömegekben. Bizonyos kérdésekben a magyar emberek elfogadóbbak lettek, akár az azonos nemű párok gyermekvállalásáról vagy házasságuk jogi elismeréséről van szó. Ma már többségben vannak azok, akik az abszolút jogegyenlőség pártján állnak, és ez különösen a gyermekvállalás kapcsán jelentős elmozdulás mondjuk a négy-öt évvel ezelőtti helyzethez képest. Aminek tanúi vagyunk egy érdekes ellenreakció azokra a korlátozó kormányzati intézkedésekre, amelyekkel a transznemű emberek jogait, az örökbefogadást korlátozták, illetve magára az úgynevezett „gyermekvédelminek” hazudott törvényre is. Van ennek egy politikai dinamikája: aki a maga politikai nézeteit a kormánnyal szemben fogalmazza meg, az akkor is protestál, ha a hatalom homofóbiájával találkozik. Akik korábban esetleg csak halk támogatók voltak, de nem tartották fontosnak, hogy elmenjenek egy ilyen rendezvényre, vagy mondjuk felszólaljanak a közösségi médiában, ők most egyre inkább mernek hangot adni az elfogadó véleményüknek. Tudatosult a társadalomban, hogy Magyarországon a szexuális és nemi kisebbségek törvényi szintű elnyomása zajlik, és ez átcsapott egyfajta szolidaritásba, szimpátiába.