A kormány máris a migránsokkal riogat
„Kérdésével kapcsolatban, figyelmébe ajánljuk Magyar Levente államtitkár mai nyilatkozatát” – ezzel a szöveggel (és a vonatkozó MTI-hírrel) válaszolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Hírklikk kora reggeli írásbeli megkeresésére. Ez akár még rendben is lenne, ha a nyilatkozat megválaszolta volna a kérdéseinket, ám sajnos csak a töredékére vonatkozó információkat tudtunk kiszűrni belőle. Így továbbra sem tudjuk, miért nem csatlakozott Magyarország az országot elhagyni kívánó afgánok és más nemzetbeliek támogatására született nemzetközi felhíváshoz. Arra sem kaptunk egyenes választ, hogy gondoskodik-e az állam a magyarokat kint segítő afgánokról, bár ennek a lehetőségét „komolyan vizsgálják”. Azt viszont rákérdezés nélkül is megtudtuk, hogy nem fogadunk be migránsokat, s hogy szerencsére a kormánynak köszönhetően hazánk nem kerül veszélybe.
A vasárnapi-hétfő hajnali afganisztáni és azzal kapcsolatos történések után több kérdést – majd a fejlemények nyomán kiegészítő kérdéseket – intéztünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, a téma jellegénél fogva, mielőbbi gyors választ kérve a tárca sajtóosztályától, illetve Menczer Tamás államtitkártól. Délután reagáltak ugyan a megkeresésünkre, ám nem közvetlen válaszok formájában: egy nyilatkozatra hívták fel a figyelmünket, amelyből kérdéseink egy kis részére ki tudtuk silabizálni a kért információkat. Magyar Levente államtitkár a közmédiának nyilatkozott a témában, amit az MTI ismertetett.
Hogyan ítéli meg a magyar kormány az afganisztáni helyzetet? Várható-e hivatalos álláspont, illetve nyilatkozat? – kérdeztük elsőként. Magyar Levente MTI által ismertetett nyilatkozata (amit a KKM-től válaszként, hivatkozásul kaptunk) a többi között olyanokat tartalmaz mint hogy „A magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit.”
Nem tudni, befogadjuk-e korábbi segítőinket
Bezárt-e a kabuli magyar nagykövetség? Sikerült-e kimenekíteni az összes magyart Afganisztánból? – tettük fel a kérdést. Erre nem ad választ a KKM nyilatkozata.
Gondoskodott-e, gondoskodik-e Magyarország azokról az afganisztániakról, akik korában segítették a magyar diplomatákat, kereskedőket és a katonákat (tolmácsok, adminisztrátorok, stb.), valamint családjukról, akár úgy, hogy Magyarországra menekítjük és befogadjuk őket? Nos, erről csurran-cseppen információ, bár – tegyük hozzá – nem teljesen megnyugtató. A következő olvasható ugyanis az MTI által ismertetett nyilatkozatban: „komolyan vizsgálják, hogyan tudnak segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.
Ezúttal a bolgárokkal közösen „szabadságharcolunk”
A negyedik kérdésünk úgy szólt, hogy csatlakozott-e Magyarország ahhoz a nyilatkozathoz, amelyben amellett foglalnak állást, hogy az Afganisztánt elhagyni kívánó afgánoknak és nemzetközi állampolgároknak engedélyezzék a távozást, és a repülőterek, valamint a határátkelők nyitva tartását. Amíg a tárca reakciójára vártunk, ha nem is a minisztériumtól, de a sajtóból megérkezett a nemleges válasz. A többi között a napi.hu számolt ugyanis be róla – az amerikai külügyminiszter és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tweetjei alapján –, hogy Magyarország és Bulgária azon két uniós tagállam, amely egyedüliként nem csatlakozott ehhez a nemzetközi nyilatkozathoz.
Ennek nyilvánosságra kerülése után módosítottuk a KKM felé a kérdéseinket, mégpedig a következőkre:
Mi ennek az oka?
Hogyan tudják megmagyarázni, hogy nem csatlakozunk egy ilyen humanitárius gesztushoz?
Vajon a magyar kormány Brüsszel-ellenes „szabadságharca” felülír minden más szempontot? A humanizmusét is?
„Nem fogadjuk el”
Magyar Levente MTI által ismertetett nyilatkozatának legnagyobb része – ha nem is közvetlenül és a nevén nem nevezve, de – erre a nemzetközi dokumentumra reagál. Sok köszönet nincs benne, hiszen teljesen elutasító az álláspont: „Nem fogadjuk el” azokat az elvárásokat, kezdeményezéseket, felszólításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy Magyarország is korlátlanul fogadjon be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni. A nemzetközi közösségben ugyanis „ilyen dokumentumok cirkulálnak”, amelyek arra szólítják fel az egykor Afganisztánban csapatokkal rendelkező országokat, és általában a nyugati országokat, hogy mindenfajta korlátozás és szűkítő kitétel nélkül fogadjanak be afgán migránsokat.
Ennek némi szépséghibájára bárki rájöhet, ha végigböngészi a nyilatkozatot eredetileg aláíró 73 országból álló listát:
Albánia, Ausztrália, Ausztria, Bahama-szigetek, Belgium, Burkina Faso, Chile, Costa Rica, Costa Rica, Elefántcsontpart, Cseh Köztársaság, Dánia, Dominikai Köztársaság, El Salvador, Észtország, Kanada, Kolumbia, Horvátország, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Mikronéziai Szövetségi Államok, Fidzsi-szigetek, Finnország, Franciaország, Grúzia, Ghána, Ghána, Görögország, Németország, Guatemala, Guyana, Haiti, Honduras, Izland, Horvátország, Írország, Olaszország, Japán, Koszovó, Lettország, Libéria, Lichtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Marshall-szigetek, Mauritánia, Montenegró, Nauru, Hollandia, Új-Zéland, Niger, Észak-Macedónia, Norvégia, Palau, Panama, Paraguay, Lengyelország, Portugália, Katar, Koreai Köztársaság, Ciprusi Köztársaság, Románia, Sierra Leone, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Suriname, Svédország, Togo, Tonga, Uganda, Egyesült Királyság, Ukrajna és Jemen.
Megkezdődött a riogatás
Magyar Levente nyilatkozatának legnagyobb része – van-e ki ezen meglepődik – a migrációval foglalkozik. „Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat” – adta meg az alaphangot, majd következett a lényeg: szerinte, aki ma Afganisztánból útnak akar indulni, Törökországig bármifajta komolyabb akadály nélkül el tud jutni, és „török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”. Hozzátette: a törökök után Magyarország az első az európai irányú migrációs útvonalon, amelyik komolyabb határvédelmi képességgel és akarattal rendelkezik. Ha a törökökön átjönnek a migránsok, akkor itt lesznek a röszkei határátkelőponton napokon belül, ezért komoly potenciális migrációs hullámra kell felkészülnünk – mondta. Ugyanakkor ő nem fél attól, hogy Magyarország biztonsága veszélybe kerülne, a kormány megvédi az embereket.
