A kormány máris a migránsokkal riogat

A vasárnapi-hétfő hajnali afganisztáni és azzal kapcsolatos történések után több kérdést – majd a fejlemények nyomán kiegészítő kérdéseket – intéztünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, a téma jellegénél fogva, mielőbbi gyors választ kérve a tárca sajtóosztályától, illetve Menczer Tamás államtitkártól. Délután reagáltak ugyan a megkeresésünkre, ám nem közvetlen válaszok formájában: egy nyilatkozatra hívták fel a figyelmünket, amelyből kérdéseink egy kis részére ki tudtuk silabizálni a kért információkat. Magyar Levente államtitkár a közmédiának nyilatkozott a témában, amit az MTI ismertetett.

Hogyan ítéli meg a magyar kormány az afganisztáni helyzetet? Várható-e hivatalos álláspont, illetve nyilatkozat? – kérdeztük elsőként. Magyar Levente MTI által ismertetett nyilatkozata (amit a KKM-től válaszként, hivatkozásul kaptunk) a többi között olyanokat tartalmaz mint hogy „A magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit.”

Nem tudni, befogadjuk-e korábbi segítőinket

Bezárt-e a kabuli magyar nagykövetség? Sikerült-e kimenekíteni az összes magyart Afganisztánból? – tettük fel a kérdést. Erre nem ad választ a KKM nyilatkozata.

Gondoskodott-e, gondoskodik-e Magyarország azokról az afganisztániakról, akik korában segítették a magyar diplomatákat, kereskedőket és a katonákat (tolmácsok, adminisztrátorok, stb.), valamint családjukról, akár úgy, hogy Magyarországra menekítjük és befogadjuk őket? Nos, erről csurran-cseppen információ, bár – tegyük hozzá – nem teljesen megnyugtató. A következő olvasható ugyanis az MTI által ismertetett nyilatkozatban: „komolyan vizsgálják, hogyan tudnak segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.

Ezúttal a bolgárokkal közösen „szabadságharcolunk”

A negyedik kérdésünk úgy szólt, hogy csatlakozott-e Magyarország ahhoz a nyilatkozathoz, amelyben amellett foglalnak állást, hogy az Afganisztánt elhagyni kívánó afgánoknak és nemzetközi állampolgároknak engedélyezzék a távozást, és a repülőterek, valamint a határátkelők nyitva tartását. Amíg a tárca reakciójára vártunk, ha nem is a minisztériumtól, de a sajtóból megérkezett a nemleges válasz. A többi között a napi.hu számolt ugyanis be róla – az amerikai külügyminiszter és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tweetjei alapján –, hogy Magyarország és Bulgária azon két uniós tagállam, amely egyedüliként nem csatlakozott ehhez a nemzetközi nyilatkozathoz.

Ennek nyilvánosságra kerülése után módosítottuk a KKM felé a kérdéseinket, mégpedig a következőkre:

Mi ennek az oka?

Hogyan tudják megmagyarázni, hogy nem csatlakozunk egy ilyen humanitárius gesztushoz?

Vajon a magyar kormány Brüsszel-ellenes „szabadságharca” felülír minden más szempontot? A humanizmusét is?

„Nem fogadjuk el”

Magyar Levente MTI által ismertetett nyilatkozatának legnagyobb része – ha nem is közvetlenül és a nevén nem nevezve, de – erre a nemzetközi dokumentumra reagál. Sok köszönet nincs benne, hiszen teljesen elutasító az álláspont: „Nem fogadjuk el” azokat az elvárásokat, kezdeményezéseket, felszólításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy Magyarország is korlátlanul fogadjon be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni. A nemzetközi közösségben ugyanis „ilyen dokumentumok cirkulálnak”, amelyek arra szólítják fel az egykor Afganisztánban csapatokkal rendelkező országokat, és általában a nyugati országokat, hogy mindenfajta korlátozás és szűkítő kitétel nélkül fogadjanak be afgán migránsokat.

Ennek némi szépséghibájára bárki rájöhet, ha végigböngészi a nyilatkozatot eredetileg aláíró 73 országból álló listát:

Albánia, Ausztrália, Ausztria, Bahama-szigetek, Belgium, Burkina Faso, Chile, Costa Rica, Costa Rica, Elefántcsontpart, Cseh Köztársaság, Dánia, Dominikai Köztársaság, El Salvador, Észtország, Kanada, Kolumbia, Horvátország, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Mikronéziai Szövetségi Államok, Fidzsi-szigetek, Finnország, Franciaország, Grúzia, Ghána, Ghána, Görögország, Németország, Guatemala, Guyana, Haiti, Honduras, Izland, Horvátország, Írország, Olaszország, Japán, Koszovó, Lettország, Libéria, Lichtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Marshall-szigetek, Mauritánia, Montenegró, Nauru, Hollandia, Új-Zéland, Niger, Észak-Macedónia, Norvégia, Palau, Panama, Paraguay, Lengyelország, Portugália, Katar, Koreai Köztársaság, Ciprusi Köztársaság, Románia, Sierra Leone, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Suriname, Svédország, Togo, Tonga, Uganda, Egyesült Királyság, Ukrajna és Jemen.

Megkezdődött a riogatás

Magyar Levente nyilatkozatának legnagyobb része – van-e ki ezen meglepődik – a migrációval foglalkozik. „Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat” – adta meg az alaphangot, majd következett a lényeg: szerinte, aki ma Afganisztánból útnak akar indulni, Törökországig bármifajta komolyabb akadály nélkül el tud jutni, és „török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”. Hozzátette: a törökök után Magyarország az első az európai irányú migrációs útvonalon, amelyik komolyabb határvédelmi képességgel és akarattal rendelkezik. Ha a törökökön átjönnek a migránsok, akkor itt lesznek a röszkei határátkelőponton napokon belül, ezért komoly potenciális migrációs hullámra kell felkészülnünk – mondta. Ugyanakkor ő nem fél attól, hogy Magyarország biztonsága veszélybe kerülne, a kormány megvédi az embereket.