A kormány megmagyarázta a miniszteri fizetések brutális emelését
Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte arról Tóth Bertalan, hogy miért kellett a tavalyi infláció csaknem háromszorosát elérő mértékben, majdnem 10 százalékkal emelni miniszterei jövedelmét.
Az MSZP frakcióvezetője szerint ilyen mértékű emelés nem lehet gyakori a közszférában dolgozó, gyakran alig a garantált bérminimum felett kereső munkavállalók körében. Az ő fizetésüket jelentősen meghatározó illetményalap 2008 óta nem változott, 17 éve 38 650 forint.
Az ellenzéki képviselő szerint az alacsonyabb szinteken álló köztisztviselők, kormánytisztviselők nem ritkán lakhatási, megélhetési nehézségekkel szembesülnek. Ehhez képest különösen szembetűnő, hogy a miniszterek egyik napról a másikra gyakorlatilag egy havi fizetéssel megegyező béremelésben részesülnek, minden különösebb indoklás és differenciálás nélkül.
Az MSZP frakcióvezetője arról kérdezte Orbán Viktort:
– Érkezett-e igény a kormánytagok részéről, hogy megélhetési nehézségeik miatt fizetésemelésre van szükségük, vagy ő érezte úgy, hogy ez így nem mehet tovább?
– Mi tette elkerülhetetlenné, hogy a tavalyi infláció közel háromszorosát elérő mértékben kellett emelni a miniszteri jövedelmeket?
– Várható-e ennek nyomán a 2008 óta változatlan illetményalap emelése?
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt írta válaszában, az Orbán-kormány tiszteletben tartja, kiemelten megbecsüli a közigazgatásban dolgozók munkáját. A kormányhivatali munkatársak az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben, 2020 márciusában átlagosan 18 százalékos, 2022-ben átlagosan 10 százalékos, 2023 júliusától átlagosan 15 százalékos béremelés történt.
Júliusban 15 százalékos béremelést kaptak a 30 ezer fő alatti települések önkormányzati dolgozói, akik jövő januárban további 15 százalékos emelésre számíthatnak, így bérük alig több mint fél év alatt összesen 30 százalékkal nő. Szeptember 1-jétől 15 százalékkal emelik a területi közigazgatásban dolgozók bérét, elismerve ezzel a köz szolgálatában végzett kiemelkedő teljesítményüket.
Panyi felsorolta azokat a döntéseket is, amelyek segítik otthonteremtést, majd emlékeztette Tóth Bertalant, hogy az állami vezetők illetményének megállapítása tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény tartalmaz rendelkezéseket. A vezetők illetményei az átlagbér alakulásához vannak kötve,
így ha az átlagbér csökken, úgy a miniszterelnök és a miniszterek fizetése is csökken, ha az átlagbér emelkedik, akkor a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok fizetése is emelkedik.
Valójában azonban csak Orbán Viktornak nőtt automatikusan a fizetése júliustól, ez az automatizmus a minisztereknél nem létezik. Egy 2022-ben elfogadott salátatörvény ugyanis egyrészt jelentősen megemelte a miniszterelnök fizetését, másrészt felhatalmazta a kormányfőt, hogy az összes politikai vezető illetményét ő határozza meg – írja a 24.hu.
A vonatkozó jogszabály szerint a miniszterelnök minden év július 1-jével határozza meg a személyi illetményeket a következő év június 30-áig. Ráadásul az idén differenciált is, hiszen úgy döntött, hogy két minisztere kimarad a béremelésből. Lantos Csaba energiaügyi és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter esetében maradt a havi bruttó 6,36 millió forint. A többiek a kormányfő döntése alapján a tavalyi bruttó átlagkereset hatszorosára jogosultak. Mivel a bruttó átlagkereset 646 800 forint volt,
a tárcavezetők az emelés után (az addigi 3 millió 534 ezer helyett) bruttó 3,88 millió forintot kapnak havonta, míg az államtitkárok (2 millió 651 ezer helyett) 2,91 milliót.
A miniszteri, államtitkári fizetéseket a vagyonnyilatkozatokban már nem kell pontosan feltüntetni, a jövedelmeknél elég értékhatárokat megadni, így azokból annyi derül ki, hogy 1 és 5 millió forint közötti vagy 5 milliónál nagyobb összegről van szó, a kormánytagok fizetését ugyanakkor a kormányzati honlapon közzéteszik.
