A kormány nem fog sietni az új európai minimálbér-direktíva követésével
„Jelentős előrelépés az európai miniálbér-irányelv elfogadása, de miután egyelőre nem kötelező érvényű, így nem gondolom, hogy a kormány azonnal lépni fog” – mondta a Hírklikknek Komjáthi Imre. Az MSZP elnökhelyettese, országgyűlési képviselője szerint ugyanakkor fontos már csak azért is, mert ha a kormány tartaná magát hozzá, akkor megkönnyítené az éves minimálbér tárgyalásokat a munkáltatók és szakszervezetek számára egyaránt. Az Európai Parlament által szerdán elfogadott ajánlás annak ellenére is tud hatni, mert a szakszervezeteknek van mire hivatkozniuk az éves minimálbér-tárgyalásokon. Ez utóbbiak nem fogadnak el egy számjegyű emelést. Számításunk szerint, ha Magyarországon betartanák az ajánlást, akkor a minimálbér a jelenlegi 200 ezer forintról minimum 238 ezer forintra emelkedne.
Mint arról mi is beszámoltunk, az Európai Parlament (EP) szerdán nagy többséggel megszavazta az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló új direktívát, ami rögzíti, hogy milyen követelményeknek kell teljesülniük a törvényileg vagy kollektív szerződésekben meghatározott minimálbér mértékének megállapításakor. A törvényileg meghatározott minimálbér megfelelőségének értékeléséhez viszonyítási alap lehet egy reálárakon vett áru- és szolgáltatáskosár; vagy a bruttó mediánbér 60 százaléka; vagy a bruttó átlagbér 50 százaléka. A minimálbérek meghatározása marad a tagállami hatáskörben, ugyanakkor kötelező számukra követni a rendszert.
Jelenleg Magyarországon a minimálbér bruttó 200 ezer forint, a szakmunkás minimálbér, a garantált bérminimum bruttó 260 ezer; a közmunkások bére a minimálbér 50 százaléka, azaz 100 ezer forint. A Központi Statisztikai Hivatal májusi adatai szerint a bruttó mediánkereset 397 900 forint volt. Azaz – ha a bruttó mediánbér 60 százalékos szabályát vesszük figyelembe –, akkor jelenleg Magyarországon a minimálbérnek minimum 238 740 forintnak – azaz durván 40 ezerrel többnek – kellene lennie. Ha a bruttó átlagbér felét számítaná, akkor pedig 247 950 forint felelne meg az új uniós szabálynak.
Mindennek fényében, mit jelent Magyarországnak az európai minimálbér? Mennyire képes befolyásolni a jövő évet érintő, már zajló minimálbér-tárgyalásokat? Mi várható ennek nyomán? Komjáthi Imrét kerestük meg a kérdéseinkkel.
Az MSZP elnökhelyettese, országgyűlési képviselője jelentős előrelépésnek tartja az uniós direktíva elfogadását, annak ellenére is, hogy nem gondolja, hogy a kormány azonnal lépni fog az ügyben, mivel egyelőre az nem kötelező érvényű. Ugyanakkor mindenképpen fontos, már csak azért is, mert ha a kormány tartaná magát ehhez az uniós ajánláshoz, akkor megkönnyítené az éves minimálbér tárgyalásokat a munkáltatók és szakszervezetek számára. Komjáthi is úgy látja, hogy a hazai minimálbérnek el kellene érnie a bruttó medián bér hatvan százalékát, „persze pozitív irányban mindig el lehet ettől térni, negatív irányban azonban nem ajánlott”.
S hogy miként hat ez a minimálbér-tárgyalásokra? A szocialista politikus szerint mindenképpen pozitívan, már csak azért is mert van mire hivatkozniuk a szakszervezeteknek. A munkáltatók ebben a rezsiemelés és egyéb okok miatti nehéz helyzetben – értelemszerűen – amellett érvelnek, hogy legyen alacsonyabb az emelés, az érdekképviseletek azonban teljes joggal kérik azt, hogy az emelés minimum kövesse az inflációt. Ez a megélhetés miatt is fontos, de a munkáltatóknak szintén érdekükben áll megtartani a munkaerőt – mutatott rá Komjáthi.
A minimálbér-tárgyalások már folyamatban vannak. Zlati Róbert a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az Inforádiónak nyilatkozva jelezte, hogy az emelésnek el kellene érnie az inflációt – idézte fel a szocialista politikus.
|
Az MSZOSZ két számjegyű emelést akar „Megengedhetetlen, hogy bárki is abban gondolkodjon, hogy egy számjegyű minimálbér-emelkedés történhet Magyarországon 2023-ban” akkor, amikor az augusztusi hivatalos infláció 15,6 százalékos volt – szögezte le Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Az MSZOSZ még nem mond pontos értéket, amellett érvel, hogy az inflációs mértéket figyelembe kell venni. „Reálbérveszteséget jelentő minimálbér-növekedést nem támogatunk. Természetes elvárása az a legkevesebbet keresőknek, hogy az emelkedés legalább az inflációnak feleljen meg” – mondta az elnök. |
A kormány egyelőre nem lép („ezt szokta csinálni, hagyni szokta, hogy a két fél gyűrje egymást, ami után esetleg beszáll az egyeztetésekbe”) – folytatta érvelését Komjáthi. Megjegyezte azonban („nem is először mondom”), hogy a kormánynak már a költségvetés benyújtása előtt le kellett volna ülnie a felekkel, és a nehéz helyzet miatt akár több éves megállapodást is lehetett volna szorgalmazni. Bár az is igaz – tette hozzá –, hogy a mostani kilátástalan helyzetben a szakszervezetek, amelyek normális esetben hívei a több éves megállapodásoknak, most talán nem lennének ennyire bátrak. Merthogy ők is látják a kormány részéről a káoszt és a fejetlenséget, s ilyen körülmények között nemigen lehet hosszú távra tervezni. Elég, ha felidézzük a legutóbbi kormányinfót, amikor Gulyás Gergely olyan „nyökögést, sóhajtozást adott elő, ami minden volt, csak nem megnyugtató a magyar emberek számára, ami volt, az a tehetetlenség élő leképződése” – fogalmazott Komjáthi Imre.
Megjegyezte, hogy a minimálbér tárgyaláson is nagy segítség lenne ha elfogadnák a szocialista párt javaslatait, miszerint egyrészt az önkormányzatok (és az általuk fenntartott intézmények), a kis- és középvállalatok, valamint a közhasznú civil szervezetek kerüljenek vissza az egyetemes szolgáltatási körbe, s hatósági áron jussanak új energiához; másrészt vigyék le az egyetemes villamos energia-szolgáltatás és az egyetemes földgáz-szolgáltatás áfakulcsát 27-ről öt százalékra. Ez a munkáltatóknak is nagy segítséget jelentene, nem kellene ugyanis elbocsátásokat végrehajtaniuk, s több juthatna béremelésre is.
