A kormány új energiastratégiája a lopásalapú kormányzás folytatását jelenti

HírKlikk 2020. január 18. 20:34 2020. jan. 18. 20:34

A miniszterelnök hatására jelentősen módosult a kormány elfogadott energiastratégiája a korábban ismertté vált vitaanyaghoz képest – írta meg a Népszava.

A lap úgy fogalmaz, hogy amennyire sorjáztak a meglepő fordulatok a – 2040-ig előretekintő – 2030-as energiastratégia a Népszava által december végén bemutatott előzetes vitaanyagában, annyira meglepők a most közzétett végleges változatban kiszúrható, összességében visszalépésnek minősíthető módosítások, betoldások és kihúzások.

Ami igaz is: a végleges változatból kimaradt a szélerőművek telepítésének újbóli engedélyezése, mert ezek rombolják a tájat. Itt jegyezzük meg, hogy ezzel a szakemberek nem értenek egyet, és mi sem értjük, hogy vajon miért kevésbé tájromboló egy atomerőmű… Szintén ezzel kapcsolatos, hogy az eredetileg tervezettekhez képest, az áramtermelésen belül 2040-re nem 45, hanem csak 30 százalékos megújuló energia-arányt terveznek.

A lap azt is megjegyzi, hogy közzétettek egy tanulmányt Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásairól, valamint az idén kidolgozandó, 2050-es útitervet tartalmazó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia internetes közvéleménykutatásának eredményéről. Nem vagyunk benne biztosak, hogy a kormány erre számított, de a több mint 200 ezer válaszadó 92 százaléka támogatja az Európai Unió 2050-es „karbonsemlegességi" célját, amely ellen Orbán Viktor már többször – és eredményesen – hadakozott.

Egészen elképesztő, hogy a kormány új energiastratégiája sem kezeli kiemelten az otthonok energiahatékonyságának javítását. Ebből is látszik, hogy a Fidesz nem érdekelt a gazdaság zöldítésében, a fenntartható és igazi rezsicsökkentésben – reagált közösségi oldalán Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője a kormány által elfogadott energiastratégiára.

A politikus kijelentette, hogy magyar családok jelentős hányada ugyanis szeretné energetikai szempontból korszerűsíteni otthonát, csökkenteni a rezsiköltségeit, de nincs rá pénze, és számukra a kedvezményes hitelkonstrukciók sem jelentenek segítséget.

Az MSZP szerint azonban igenis szükséges lenne célzott épületenergetikai, illetve mélyfelújítási program bevezetése a korábban épült 1,4 millió családi házat („Kádár-kockák"), valamint 1,4 millió társasházi és lakásszövetkezeti lakást érintően. Ez jelentené az igazi, fenntartható rezsicsökkentést – írta Tóth Bertalan, aki szerint a 2010-ben még jelentős épületfelújítási programot ígérő kormánynak létre kellene hozni egy Otthonfelújítási Alapot, és EU-s forrásokból lehetne biztosítani, hogy a családok önerő és hitel nélkül növeljék otthonaik energiahatékonyságát: szigeteléssel, nyílászárók cseréjével, a fűtés modernizálásával.

Ezért az otthonok felújítására létre kellene hozni egy alapot, amely biztosítja a felújításokhoz szükséges forrást, koordinálja a munkát és kapcsolatot tart az ingatlanok tulajdonosaival. Ezzel a lakosság rezsikiadásai valóban és jelentősen csökkennének, és egy ilyen intézkedés jót tenne a klímavédelemnek, ugyanakkor nagy számú munkahelyet is teremtene az építőiparban.

Az, hogy az Orbán-kormány megint csak a középületek központosított megrendelésekkel történő felújítására koncentrál, a lopásalapú kormányzás folytatását jelenti – írta az MSZP elnöke.