Ha csökken az infláció, miért kerül többe a kenyér?
A hivatalos adatok csökkenő inflációt mutatnak, de a péknél nem lett olcsóbb a kenyér. Az MSZP szerint miközben a kormány diadaljelentéseket ad ki, a pénztárnál mindenki érzi: a mindennapi élet költségei nem csökkentek. A statisztika és a valóság két külön világ.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025 augusztusában az infláció 4,3 százalék volt, míg az élelmiszerárak 5,9 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Az átlag kedvezően fest, de a boltokban továbbra is drágulnak az alapvető termékek – különösen a kenyér, a tej és a vaj. A kormány sikerkampánya a számokról szól, a valóság viszont a kasszánál történik – olvasható az MSZP honlapján.
A párt szerint a piaci folyamatokat az elmúlt évek kormányzati beavatkozásai torzították el. A különadók, az árstopok és a kötelező akciók nem csökkentették tartósan az árakat, hanem eltolva és felhalmozva növelték a terheket. A kereskedők és gyártók most próbálják visszahozni a veszteségeiket.
Az MSZP szerint a Fidesz-kormány éveken át mesterségesen fűtötte az inflációt azzal, hogy politikai kampányokhoz igazította a gazdaságot. Az árstopok, a különadók és a gyenge forint politikája mára teljesen szétzilálta a piacot – a gazdasági káosz most a magyar családok konyhapénzében köszön vissza.
Ehhez társul a gyenge forint, amely megdrágít minden importterméket. Magyarország ráadásul élelmiszerben is nagymértékben függ a külpiacoktól: az alapanyagok, az energia és a csomagolóanyag jelentős része külföldről érkezik. Minden árfolyamgyengülés végül a vásárló kosarában landol.
Miközben az uniós országok többségében az élelmiszerárak már stabilizálódtak, Magyarország továbbra is az egyik legdrágább hely Európában. Az Eurostat adatai szerint nálunk az élelmiszerárak több mint 40 százalékkal nőttek az elmúlt három évben – ez a kontinens egyik legrosszabb aránya.
A magyar családok különösen érzékenyek az élelmiszerárakra. A jövedelmük nagyobb részét költik ételre, mint a nyugat-európai háztartások, így náluk az élelmiszer-infláció sokkal erősebben csapódik le. A statisztikai átlag tehát félrevezető: ami papíron lassulás, az a mindennapi életben keményebb megélhetési nyomást jelent.
Az MSZP szerint a gazdasági válság nem törvényszerű – a kormány döntésein múlik, hogy a terheket igazságosan vagy igazságtalanul osztják el. A szocialisták a megélhetési biztonságot tennék újra a gazdaságpolitika középpontjába.
A párt szerint az árak letöréséhez nem politikai kampányra, hanem célzott gazdasági lépésekre van szükség. Az MSZP a következő intézkedéseket sürgeti,
– Adócsökkentés az alapvető élelmiszereknél. Az árrögzítések helyett az áfateher és a különadók mérséklése csökkentené a fogyasztói árakat.
– Hazai termelés ösztönzése. A gabona- és élelmiszertermelés támogatásával csökkenthető az importfüggés, stabilabbá tehető az árképzés.
– Átlátható árképzés. A nagy élelmiszerláncok és gyártók árpolitikáját szabályozni és ellenőrizni kell, hogy ne lehessen indokolatlanul felverni az árakat.
– Inflációs kompenzáció a rászorulóknak. A legalacsonyabb jövedelműek célzott támogatása (pótlék vagy utalvány) enyhítené a megélhetési válságot.
– Energia- és üzemanyagár stabilizálása. A közlekedési és energiaárak kordában tartása közvetlenül mérsékelné az élelmiszerek árát is.
A kenyér ára ma Magyarországon sokkal több, mint egyszerű gazdasági adat: a vásárlóerő, az életszínvonal és a kormány gazdaságpolitikájának tükre.
A kormány diadaljelentései papíron jól mutatnak, de az infláció a konyhában, a piacon és a boltban dől el. Az MSZP szerint a gazdaság nem a statisztikákban, hanem a hétköznapi emberek pénztárcájában él – és ott ma még mindig válság van.
