A kormányilletékesnek fogalma sincs a szétosztandó nyolcmilliárd sorsáról

Harkai Péter 2022. május 31. 07:22 2022. máj. 31. 07:22

A múlt héten megjelent információkkal szemben nem igaz, hogy kevesebben menekülnének Ukrajnából, mindössze valamiért nem vált be a BOK-csarnok, mint tranzithely. Ide valóban csekély létszámban jutnak már állami segítséggel a pályaudvarról érkező rászorulók. A Migration Aid Madridi úti menekültszállása tele van, de a nyolcmilliárd forint uniós gyorssegélyről sem ők, de még a Karitatív Tanács főtitkára sem tud semmit.

Amint arról portálunk korábban beszámolt, az Európai Bizottság első körben 248 millió eurót biztosít az ukrajnai háborús menekülteket fogadó öt európai uniós tagállam támogatására, ennek fele Lengyelországnak jut. A döntés Magyarországra is vonatkozik, nyolcmilliárd forint összegben. Igyekeztünk utánajárni, hogy milyen szempontok szerint részesülnek ebből a háború és a menekülthullám kezdete óta tevékenykedő önkéntesek. Már csak azért is, mert a fenti összeg 30 százalékát célirányosan civilszervezeteknek juttatja az EB. 

Bár a HVG riportja a múlt héten arról számolt be, hogy a kormány által létrehozott tranzitközpontban már szinte csak lézengenek a menekültek, ez korántsem jelenti a határon átlépők számának csökkenését. Mindössze arról van szó, hogy a pályaudvarokra érkezőket már nem karolja fel nagy számban a kormány által kialakított infrastruktúra. 

Egészen más a helyzet a főváros Madridi úti menekültszállóján, amelyet március 12-én nyitott meg a Migration Aid a háború elől menekülők számára. Erre a célra egy ötemeletes, felújított munkásszállót bérelnek. A menekültszálló Magyarország legnagyobb, kizárólag önkéntesek által működtetett és adományokból finanszírozott ilyen jellegű intézménye. 

A Migration Aid vezetőjét arról kérdeztük, mi a pillanatnyi helyzet a menekültek ellátásával és értesültek-e az uniós támogatás tényéről, kérvényeznek-e részarányos juttatást a munkájukhoz? „Azzal a ténnyel, hogy az Európai Unió támogatást nyújt Magyarországnak a menekültek ellátásában, tisztában vagyunk, de nagyjából ennyi, amit tudunk. Arról egyelőre semmit, hogy milyen formában kerül szétosztásra az összeg, egyáltalán opció-e a Karitatív Tanács tagszervezetein kívül eső szervezetek számára a támogatás igénylése, adják-e, pályázni kell-e, ezekre a kérdésekre nem tudok választ adni” – közölte portálunkkal Siewert András.

Amíg nem ismert a feltételrendszer, addig arról sem tudnak nyilatkozni, hogy élnének-e a támogatás lehetőségével. A pályázatokat nem nagy feladat úgy megszövegezni, hogy bizonyos szervezetekre ne legyen érvényes és egyértelmű legyen, hogy kiket akarnak ebből kizárni – tette hozzá. „Mindez csak megfogalmazás kérdése.” Ettől függetlenül minden karitatív szervezet keres és talál is támogatókat, amint a Migration Aid is, bár tény, nem kormányzati, hanem vállalati szinten sikerül segítséget kapniuk 2015 óta a munkájukhoz. A szervezet tapasztalata szerint még mindig 15-20 000 között ingadozik a határra érkező menekülők száma. Az, hogy a BOK-csarnok pang, annak is függvénye, mennyire aktívak a kormányhivatalok emberei, hogy a pályaudvarokról betereljék, átszállítsák az érkezőket a csarnokba. 

Persze vannak egyéb alternatívák is. Az Ökomenikus Segélyszervezet például, ami tagja a Karitatív Tanácsnak, a Magyarországi Tajpej Képviseleti Irodával együttműködésben hoz létre ukrajnai menekülteket segítő humanitárius központot Budapesten. A megállapodást másfél millió dolláros támogatásról írták alá május 18-án.

Ismét kerestük a Karitatív Tanács vezetőjét, Téglásy Pált is, hogy közvetlen forrásból érdeklődjünk az elosztás tervezett részleteiről, módjáról, mértékéről, érintettjeiről, a jogosult szervezetekről, a nyolcmilliárd forint sorsáról. Ezúttal több sikerrel jártunk, mint a múlt héten, bár érdemben semmivel sem kerültünk közelebb a válaszokhoz. Érdeklődésünkre Téglásy Pál annyiról tudott beszámolni, hogy nem tud semmiről sem beszámolni. Az is csak a szerencsén múlt, hogy a hivatali telefonszámán sikerült elérni, mert mint fogalmazott, „sokat utazik”. Ezzel együtt, mint kormányilletékestől igyekeztünk megtudni, hogy mi a sorsa a magyar állam számára megítélt összegnek. 

„Sajnos ebben én nem fogok tudni segíteni önnek, mivel nem voltam kint Varsóban, amikor ez az uniós döntés született” – hárította el a megkeresést a főtitkár. A pontos összegben sem biztos, mivel hallott már nyolcmilliárdot, de van, hogy hatmilliárdot mondanak, azt sem tudni, hogy euróban meghatározott-e, milyen szorzóval. Azt ajánlotta, hogy „érdeklődjünk a külügyminiszter úrnál”, bár a Karitatív Tanács elérhetősége a kormany.hu oldalon önálló szervként megtalálható, semmi sem jelzi a külügyhöz való tartozását.

Az összeg szétosztását szerinte az fogja befolyásolni, hogy a nevezett összeget milyen céllal, mire és mikor adják, kapunk-e egyáltalán. A sajtóban már megjelentek szerint a gyorssegélyt az érintett országoknak elsősorban az ukrán menekültek ellátására, elszállásolására és szállítására kellene felhasználniuk. Felvetettük, hogy a hat hivatalos karitatív szervezet folyamodhat-e az összegért, de a főtitkár erről még nem értesült. Hozzátette, hogy nem lévén hivatalos válaszadó, nem tud hivatalos választ adni a kérdésekre, mivel „csak a Karitatív Tanács titkára” és semmi mást nem tesz, mint a hat karitatív szervezetet képviseli. Ennél sokkal több szervezet tevékenykedik karitatív oldalon – tette hozzá.  

Idéztük, hogy a gyorssegély az EU belügyi alapjából érkezik, a létrehozásáról szóló határozat előírja, hogy a kormányzati szervekhez érkező források harminc százalékát olyan civil szervezeteknek, helyi és regionális kormányzatoknak kell eljuttatni, amelyek jelentős részt vállalnak az ukrajnai menekültek ellátásában. „Én erről nem hallottam, önök előrébb járnak, mint mi, de ha találkozom vele, biztosan tudni fogjuk, hogy mi a teendő.” Hozzátette: amikor megkapják a pénzt, biztosan meg fogjuk tudni, hogy mi lesz a sorsa, kik kapják, milyen elosztásban. A kormány nevében pedig nem nyilatkozhat, pillanatnyilag arról sincs információja, hogy ki a hivatalosan felelős a gyorssegély sorsáért.   

 A Népszava információja szerint az Európai Bizottság április végén 299,6 millió eurót (több mint 110 milliárd forintot) utalt Magyarországnak a menekültek ellátására. Ezt az összeget is a közösségi forrásokat kezelő nemzeti hatóság oszthatja szét az unió által meghatározott célokra.