A koronavírus áldozatainak többsége éveket vagy évtizedeket veszített az életéből
Az előző évekhez mért többlethalálozás kevesebb a koronavírus-fertőzésnek tulajdonított áldozatok számánál. Ebből azonban tévedés arra következtetni, hogy a halálozási statisztikák hamisak, vagy hogy nincs is olyan sok halott a járványban.
Azért kevesebb a többlethalálozás a járvány alatt és az azt követő időszakban, mint amennyi a járvány közvetlen áldozatainak száma, mert akit a járvány elvisz, az már nem tud más okból meghalni. Egy súlyos járvány ugyan növeli az összes halálozás számát, de annál kisebb mértékben, mint amennyi halálozást okozott. A különbséget csökkentheti, hogy a járványnak közvetett áldozatai is vannak, mondjuk például az orvosok túlterheltsége miatt elmaradó kezelések következtében. Ezek a halottak a többlethalálozást növelik anélkül, hogy feltétlenül a járványnak tulajdonítanánk őket.
A járványokra vonatkozó tanulság itt az, hogy minél aránytalanabbul tolódik el egy járvány áldozatainak eloszlása a népességben az öregek és a betegek felé, annál nagyobb különbség várható a többlethalálozás mértéke és a járványban elhunytak száma között – írja a Qubit.
A koronavírus hatásainak elemzésekor tehát nem kell meglepődnünk, ha a járvány nagyobb hullámai között és után azt találjuk, hogy az előző évekhez mért többlethalálozás alatta marad a fertőzésnek tulajdonított áldozatok számának. Magyarországon pontosan ez történt a második hullám csillapodásakor, januárban és februárban. Ebből néhányan azt a következtetést vonták le, hogy a halálozási statisztikák hamisak.
De az a következtetés se állja meg a helyét, miszerint a többlethalálozások vártnál alacsonyabb szintje azt mutatja, hogy a járvány nem is annyira halálos, mint az a napi jelentések összesítéséből látszik. A magyar kormány képviselői hangoztattak ilyen véleményeket, és sokan így érvelnek a lezárások indokoltsága ellen is. Abból, hogy a koronavírus egyesek életét csak hónapokkal rövidítette meg, még nem következik, hogy ők nem a járvány áldozatai. Akinek az életét a járvány megrövidítette, az a járvány áldozata, attól függetlenül, hogy hónapokat vagy évtizedeket vesztett az életéből. Ez egyéni alapon amúgy sem állapítható meg, még ha statisztikai alapon tudjuk is, hogy a halottak között van ilyen is meg olyan is.
A portál az adatok elemzésével kiszámolta, hogy 26-28 százalék körül lehet azok aránya, akiktől a vírus egy évnél rövidebb életet vett el. Ez elég magas arány, hiszen a lakosság egészében nagyon alacsony azoknak a száma, akiknek normális körülmények között egy évnél rövidebb idejük lenne csak hátra (Magyarországon például évente a lakosság mintegy 1,3 százaléka hal meg). Ez a magas érték tehát azt jelzi, hogy a koronavírus az idősekre és a betegekre sokkal veszélyesebb, mint más népcsoportokra, ami jól egybevág az áldozatokról eddig gyűjtött adatokkal. A 26-28 százalékos arány ugyanakkor azonban azt is jelenti, hogy az áldozatok nagy többsége (mintegy 72-74 százaléka) még egyáltalán nem volt a halálán, amikor a végzetesnek bizonyuló fertőzést elkapta. Ők még éveket vagy évtizedeket élhettek volna, ha nem jön a járvány. (Egy amerikai tanulmány 9,2 évre becsüli a koronavírus-fertőzésben elhunytak által átlagosan elvesztett élettartamot.)
