A kötelező szabadságolás is a rendeleti kormányzás része

Vitát váltott ki, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón bejelentette, még karácsony előtt kényszerszabadságra küldik a minisztériumi és kormányhivatali dolgozókat. Ezzel párhuzamosan a közoktatásban is hosszabb lesz a téli szünet. 

A hivatali dolgozók kötelező szabadsága kapcsán Magyar György elmondta, hogy a kormány a 2022. évi VI. törvény felhatalmazása alapján abszolút hatalomgyakorlóként alkothat kormányrendeletet ebben a kérdésben is. Az ügyvéd kiemelte, hogy a foglalkoztatottnak nincs választási lehetősége, mivel a hagyományos munkaviszonyban sem a munkavállaló dönthet a teljes szabadságáról, annak kisebb részével rendelkezhet és csak törvényi korlátok között. Hozzátette, hogy főszabály szerint a munkáltató döntési jogkörébe tartozik a szabadság kiadása, időpontjának meghatározása.

A Magyar Szakszervezetek Szövetségének alelnöke szerint problémát okozhat a kisgyermekes szülők számára a gyermekfelügyelet megoldása a hosszabb téli szünet alatt. Székely Tamás arra is kitért, hogy az év végén általában hajrá van a munkahelyeken, így nem biztos, hogy azok a cégek, amelyek családbarát munkahelyek, el tudják engedni a dolgozókat szabadságra. A szakszervezeti vezető úgy véli, a kötelező közigazgatási szünettel a kormányzat spórolhat, de ezzel a lépéssel a családok rezsiköltségei fognak emelkedni. 

Magyar György arra is kitért, hogy milyen munkajogi következményeket vonhat maga után, ha nem hajlandó a dolgozó kivenni a kötelező szabadságot. 

„Szélsőséges esetben a jogviszony egyoldalú, rendkívüli megszüntetésére is sor kerülhet munkáltatói oldalról, a foglalkoztatott kötelezettségszegése miatt, ráadásul teljesen jogszerűen. Az is bizonyos, hogy a foglalkoztatottak nem igényelhetik a kormányzati igazgatási szünet alatt kiadott szabadságaik kiadását egy másik, számukra kedvezőbb időpontban.”  

Arra a kérdésre, hogy a dolgozók hova tudnak fordulni jogsérelem esetén, Magyar György azt mondta, sajnos nincs olyan fórum, ahol az érintettek eredménnyel jogorvoslatot kereshetnének, hiszen jogalkotás következménye, ami jelenleg velük történik.  Az ügyvéd kiemelte: „elviekben az Alkotmánybírósághoz lehetne fordulni, de az Alkotmánybíróság mára már inkább kiszolgálója és nem kontrollja – az egyébként az Alaptörvénnyel is nehezen összeegyeztethető, a hatalmat koncentráló és a kormányhoz összpontosító, jelenleg fennálló – közhatalmi struktúrának.”  

Székely Tamás a felmerülő kérdések között említette, hogy akiknek viszont elfogyott az idei évre a szabadsága, azoknak a 2023-as évi szabadság terhére kell megváltani a kötelező igazgatási szünet miatt a szabadnapokat. Az alelnök szerint kérdéses, hogyan tudják a jövő évi szabadságot elszámolni erre évre. 

A kormány eme intézkedésével összefüggésben is felmerül, hogy már hosszabb ideje rendeleti kormányzás van Magyarországon. Magyar György úgy fogalmazott, a koronavírus- járvány kitörése óta a magyar kormány az egyetlen az Európai Unióban, amely beleszeretett a rendeleti kormányzásba. Az ügyvéd emlékeztetett rá, az orosz-ukrán háborúra hivatkozva rendeltek el rendkívüli veszélyhelyzetet, vagyis a kormány a parlament érdemi kontrollja nélkül alkothat jogszabályokat. Az ügyvéd szerint más európai országokban nem vezettek be veszélyhelyzetet az orosz-ukrán háború ürügyén. 

Magyar György felidézte, a kormány mindenben meg akar felelni a jogállamisági kritériumoknak azért, hogy az európai uniós pénzek megérkezzenek. Vállalásai között szerepel, hogy kötelezővé teszik a jogalkotás előtt a társadalmi egyeztetést, és a szakmai szervezetekkel való együttműködést. Ugyanakkor az ügyvéd szerint a kormány jogalkotási gyakorlata – lásd a kata megszüntetése, pedagógusok sztrájkjogának korlátozása, az abortusz szigorítása – köszönőviszonyban sincs az üres ígéretekkel, amelyekkel az Európai Uniót ámítják. 

„Egy normálisan, demokratikusan működő – tehát más és differenciált véleményeket, szakmai-szervezetirányítási és munkavállalói érdekeket stb. figyelembe venni szándékozó – kormány és jogalkotás esetében természetes lenne, hogy komolyabb és széles társadalmi csoportokat – jelen esetben kormánytisztviselők és ügyfelek (!) – érintő kérdésekben az érdemi döntést megelőzné érdemi tervezés, konzultáció és felkészülési idő biztosítása is. A hatályos jogalkotási törvényünk ezeket a követelményeket elő is írja és rögzíti. Ugyanakkor rendkívüli helyzet van, a hatályos jogszabályok – mindenki döntse el, hogy véleménye szerint mennyire legitim módon – rendkívüli felhatalmazást adnak a kormánynak, tehát a végrehajtó hatalomnak, a jogalkotó Országgyűléssel szemben és hátrányára.

Lehetséges, hogy a Fidesz választási győzelme látszódott a Holdról is, de a kormányprogramjuk minden felületen láthatatlan maradt, leginkább az a szándék, hogy a Covid világjárvány okán bevezetett rendkívüli jogrend majd teljesen más okból – orosz-ukrán háború – lényegében változatlanul és meghatározhatatlan időre fennmarad, korlátozva a megszokott, hagyományos jogállami működést.

Ugyanakkor kétségtelen tény az is, hogy rendkívüli helyzetben vagyunk, a kormányzattal együtt: az energiaellátásunkat is érintő háborús helyzet áll fenn, a tél pedig közeleg. Itt lenne az ideje felébredni, ugyanis a kormány gyakorlata lényegében 12 éve változatlan: erőből határoz és végrehajt mindent gátlástalanul, a „Holdról is látható” társadalmi felhatalmazására hivatkozással!

Elsőként a Covid világjárvány, most pedig a „szomszéd országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa” magyarországi következményeinek állított elhárítási szándéka felülír mindent, így a demokratikus jogállami működést és a jogrendszer, leginkább a jogalkotás hagyományosnak és normálisnak, demokratikusnak mondható korábbi mechanizmusait: a kormány rendeletekkel kormányozza és irányítja az élet minden területét, ahogy éppen az aktuális politikai céljai megkívánják” – mondta a Hírklikknek Magyar György.

Hozzátette, lehet azon aggodalmaskodni, hogy ez nem „EU-konform, nem jogállami, nem demokratikus, nem alkotmányos” stb., de mindaddig ameddig ezt a társadalom eltűri, addig az értelmiségi aggodalom meddő. Maga a társadalom nem érzi és nem érti, hogy az ilyen típusú hatalomgyakorlás a társadalom egészére nézve káros, mert egyetlen célja önmaga fenntartása, nem pedig az össztársadalmi jólét, vagy a társadalom széles körű igényeinek megfelelő kielégítése.

P. Kovács Ferenc