Mely országok az orosz dezinformáció elsődleges célpontjai?

A Bulgáriában alapított amerikai egyetem (AUBG) információs központja tavaly december és idén március között több mint 640 000 publikációt vizsgált meg a világhálón. A kutatók az találták, hogy azok 52 százaléka a volt szovjet tagállamokban és a Balkánon jelent meg, miközben ezen országok összlakossága aránytalanul kis hányadot képvisel – írja az Euronews.

A Pravda nevű orosz dezinformációs hálózat a legdurvábban Moldovát, Lettországot és Észtországot bombázza manipulatív, félrevezhető információkkal, mögöttük Szerbia és Örményország következik, majd Litvánia, Grúzia, Szlovákia, Bulgária és a Cseh Köztársaság jön.

A célországok elhelyezkedésének közelsége és a statisztikák alapján a tanulmány megállapítja, hogy a Kreml a számára stratégiai fontosságú régiókban kifinomult erőfeszítéseket tesz dezinformációk terjesztésére.

„Az első tíz célzott ország közül hatban található olyan kritikus energetikai infrastruktúra, amely összeköti az európai piacokat az orosz ellátással, mindez potenciális stratégiai érdeklődésre utal az energiabiztonság szempontjából fontos régiók iránt" – olvasható a tanulmányban.

„A Pravda célzási mintája összhangban van a dokumentált stratégiákkal, amelyek szerint az információt eszközként használják a befolyás kiterjesztésére a stratégiailag értékesnek tartott régiókban" – folytatja a jelentés. „A terjesztés szisztematikus jellege inkább összehangolt kampányra utal, mint független médiatevékenységre vagy a közönség szerves érdeklődésére".

A Pravda-hálózat az oroszbarát propaganda terjesztésére létrehozott weboldalak összessége.

A Portal Combat néven is ismert Pravda-hálózat már 17 éve terjeszt álhíreket különböző európai nyelveken.

A hálózatot elsőként a francia Viginum ügynökség fedezte fel, amely a digitális megfigyelésért és a nemzetközi beavatkozás elleni védelemért felelős. A Viginum 2024 februárjában jelentette be, hogy széles körű dezinformációs kampányt azonosítottak Európában.

Miért Moldova az orosz dezinformációs kampány első számú célpontja?

Az egyik ok a földrajzi elhelyezkedés. Moldova Ukrajna és Románia között fekszik, Kelet- és Nyugat-Európa – két különböző befolyási övezet – határvonalán.

A másik ok a politikai és a történelmi kontextus. Moldova 2022 júniusában kapta meg az uniós tagjelölti státuszt, és az országban jelenleg feszültségek vannak a Nyugat- és az oroszbarát frakciók között. Mint egykori szovjet tagköztársaság, Moldova gazdasági, kulturális és történelmi kapcsolatokat ápol Moszkvával, eközben pedig igyekszik közelebb kerülni az Európai Unióhoz is.

Miért éppen Kelet-Európát célozza a Pravda-hálózat?

Sophia Freuden, az amerikai Sunlight Project kutatója szerint Oroszország a régóta fennálló kül- és belpolitikai gyakorlat miatt összpontosítja dezinformációs kampányát a hozzá legközelebb álló országokra a legintenzívebben.

„Az Orosz Birodalom, a Szovjetunió és az Orosz Föderáció egyaránt a területi terjeszkedést követte a hatalom kivetítésének és állítólagos túlélésének eszközeként" – mondta a kutató az EuroVerify-nak. „Amit a digitális térben látunk, az sem különbözik ettől. Nem véletlen, hogy Ukrajna már az Euromajdan (az Oroszország-ellenes, Európa-párti tüntetéssorozat Ukrajnában 2013. november vége és 2014 februárja között) és az azt követő donbászi háború kitörése előtt is az orosz dezinformáció egyik legfőbb célpontja volt."

Sophia Freuden a Balkánt „érdekes esetnek" tartja, mert Moszkva történelmileg nem tekinti „orosznak" ezeket az országokat. „Ehelyett a Balkán egyrészt Oroszország történelmi befolyási övezetét jelenti – ennek indoklásához erősen támaszkodnak az offenzív realizmus filozófiájára –, másrészt a Balkánt egyfajta hátsó ajtónak tekintik Európába" – mondta a kutató. „Mivel a Balkánon számos ország az EU, a NATO, vagy mindkettő tagja, vagy azzá szeretne válni, a régió fontos helyszínnek számít az orosz dezinformáció elhelyezésére egy olyan információs térben, amely egyre inkább zárt és ellenséges az orosz digitális beavatkozással szemben."

Milyen dezinformációs narratívákat osztanak meg az oroszok az érintett országokban?

Az oroszbarát szereplők által megosztott dezinformációs narratívák általában az ukrajnai háborúra, az USA-ra és a NATO-ra összpontosítanak.

„Az orosz dezinformációs műveletek elsődleges célja a háború kezdete óta annak a hamis narratívának a terjesztése, hogy Oroszországot valahogy rákényszerítették Ukrajna lerohanására, mert Ukrajna az Egyesült Államok és a NATO bábjává vált" – magyarázta Freuden. „Ezt a narratívát próbálják eladni az egész világon, hogy igazolják a háború jogosságát".

Az orosz propaganda arra is hajlamos, hogy felerősítse a szeparatista vagy szélsőjobboldali, etnonacionalista narratívákat Kelet- és Délkelet-Európában. „Ennek elsődleges oka az európai lakosság megosztása és az idegengyűlölet, valamint az EU-ellenes érzelmek szítása" – mondta Freuden, hozzátéve, hogy „egy megosztott Európát sokkal könnyebb meghódítani, mint egy egyesült Európát".

A Pravda dezinformációs hálózat a Balkánt oltásellenes összeesküvés-elméletekkel és dezinformációval is megcélozta, különösen a Covid-19 világjárvány csúcspontján, amikor Oroszország megpróbálta saját vakcináját népszerűsíteni.

Mit tehet Kelet-Európa az orosz dezinformáció ellen?

Sophia Freuden szerint az egész társadalomra kiterjedő megközelítést kell alkalmazniuk a dezinformáció elleni küzdelemben az érintett országoknak.

„A gyermekek és a felnőttek információs műveltséggel kapcsolatos oktatása alapvető fontosságú. A lakosság csak akkor lesz immunis az orosz dezinformációval szemben, ha megtanítják őket arra, hogy felismerjék és elkerüljék azt" – mondta.

„Az USAID összeomlása számos dezinformációellenes projekt és ügynökség bezárásával járt világszerte. Ez csak az olyan antidemokratikus szereplőket segíti, mint Oroszország és Kína, amelyek totalitárius külpolitikai céljaikat a kiszolgáltatott lakosságon keresztül érvényesítik" – mondta Freuden az EuroVerify-nak.

A kutató szerint a kormányoknak saját ügynökségeiket kell finanszírozniuk és azokat a civil társadalmi szervezeteket, amelyek révén a külföldi dezinformáció nyomon követése és leküzdése lehetővé válik.