A következő lépést a kormánynak kell megtennie
Szerda reggeltől országszerte több ezer önkormányzati köztisztviselő kezdett sztrájkba, béremelést követelve. A sztrájkban anyakönyvvezetők, pénzügyi, adóügyi és hagyatéki ügyintézők is részt vettek, a legtöbb helyszínen egész napos munkabeszüntetést tartottak. A Főpolgármesteri Hivatalban csupán kétórás akcióval tiltakoztak. A dolgozók többek között a 2008 óta változatlan illetményalap megemelését követelik, ami jelenleg 36 800 forint. A szakszervezetek szerint ezt legalább 80 ezer forintra kellene emelni. További követeléseik között szerepel a köztisztviselői életpálya visszaállítása, az évenkénti automatikus béremelés, valamint a diplomás bérminimum bevezetése. A kormány nemrég bejelentette: döntöttek, hogy a kisebb, tízezer fő alatti településeken, kétszer 15 százalékos béremelésre számíthatnak az ott dolgozók, de a nagyobb önkormányzatoknál egyelőre szóba sem került a bérek emelése. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium ezúttal is vitatja a sztrájk törvényességét, a HVG-nek eljuttatott levelükben azzal érvelnek, hogy „a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik.”
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke a Hírklikknek határozottan visszautasította, hogy a jelenlegi munkabeszüntetésnek politikai indítékai volnának. Elmondta: eddig sem politizáltak, ezután sem fognak, de szakszervezetként mindent el kell követniük, hogy a jogalkotóknál elérjék, vegyék végre komolyan az önkormányzatoknál szinte éhbérért foglalkoztatott közalkalmazottak jogos igényeit. Tudják, hogy a költségvetésben kevés a pénz, de az sem titok, hogy amire a kormány költeni akar, annak megtalálja a forrását. A sztrájkkal annyit már elértek, hogy a kormány vállalta, két lépésben 15-15 százalékkal emelik azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a fizetését, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak, ami a mintegy 29 ezer önkormányzati köztisztviselő 40 százalékát érinti. A nagyobb településeken viszont jelen állás szerint nem szánnak pénzt a fizetések emelésére.
A szakszervezetek azt is sérelmezték, hogy a tárgyalások lefolytatására kijelölt Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük egyeztetni. A minisztérium azt közölte, hogy álláspontjuk szerint a szakszervezet nem a törvényeknek megfelelően szervezte a sztrájkot, ami a valóság „sajátos értelmezése”, hiszen a bírósági döntés, amire a kormányzat hivatkozik, a szakszervezet egy korábbi akciójára, a kormánytisztviselők korábban tervezett munkabeszüntetésére vonatkozott. A mostani sztrájk éppen ezért az önkormányzati köztisztviselőkért folyik.
„Nem országos sztrájkot szerveztünk” – mondta kérdésünkre Boros Péterné. Ezúttal a nagyobb településekre koncentráltak, a közalkalmazottak igényének megfelelően készítették elő a munkabeszüntetést. Tanultak a köztisztviselők esetében korábban elkövetett hibákból, nem akarták „feladni a labdát” a kormány jogi akadékoskodásának. Szerdán reggel végül országszerte csak húsz helyen nem vették fel a munkát a hivatali dolgozók, többek között Budapest több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, Szombathelyen, Szentesen, Szigetszentmiklóson szünetelt az ügyintézés, ami így is összesen több ezer közalkalmazottat érintett. Boros Péterné megjegyezte: elsősorban azokon a települési önkormányzatoknál csatlakoztak a szakszervezet felhívásához, ahol kiemelkedően magas az iparűzési adóbevételek mértéke, s ahonnan a szolidaritási hozzájárulás címén a kormányzat indokolatlanul megcsapolja a működési költségeket. Ennek tudható be, hogy nem marad forrás a megfelelő béremelésre. A kormány az elmúlt 17 esztendőben nem biztosított forrást az önkormányzatoknál dolgozók bérének rendezésére.
A szakszervezet szerint a mostani sztrájk még csak az első lépés, később a kormánytisztviselők is sztrájkba léphetnek, ha jogerős bírósági döntés születik a sztrájk jogszerűségéről.
Mennyi esélyt lát arra, hogy a mostani sztrájk eredményeképpen sikerül a béreket jelentős mértékben rendezni? – kérdeztük a szakszervezet elnökétől. „Ebben a pillanatban még korai volna az eredményeket latolgatni, az attól is függ, hogy a mostani munkabeszüntetésre miként reagálnak majd kormányzati oldalon. Amikor meghirdettük ezt az akciót, a kollegáink reménytelennek érezték, hogy nyomásgyakorlás nélkül bármilyen engedményt elérjenek a béremelési követelésük ügyében. Egy sor egyeztetési tárgyaláson helyi szinten már kudarcot vallottak, pedig olyan nagy mértékű lett a hivatalokban a fluktuáció, ami már az ott dolgozókra elviselhetetlenül nagy terheket ró. Azt kérték, próbáljuk meg a tárgyalásokat egy szinttel magasabbra emelni.”
Boros Péterné nyomatékosan aláhúzta: a mostani munkabeszüntetés semmi másról nem szól, mint arról, hogy tárgyalásra késztessék a kormány illetékes képviselőit. Amikor a szakszervezet jelezte, hogy a munkavállalók elégedetlenek a jövedelmi helyzetükkel, kérték az illetékes minisztériumot, hogy a szabályok értelmében adjanak lehetőséget a helyzet megvitatásra. Ennek már réges-régen lejárt a jogszabályokban rögzített határideje, de a hivatal nem válaszolt az MKKSZ megkeresésére.
Mi lesz a következő lépés, amennyiben a kormány nem reagál az önkormányzati dolgozók követelésére? „Mi megyünk tovább. Tanultunk a pedagógusoktól, nem fogunk megállni. Nyilván addig, míg a követelések valamilyen szintig nem teljesülnek. A dolog úgy látszik, nem reménytelen, hiszen a kistelepülések esetében már sikerült némi eredményt elérni, az érintettek 40 százaléka ígéretet kapott a jövedelmi helyzetének javítására. Számos nyitott kérdésre még választ kell kapnunk. Mi lesz a többi 60 százalék megalázóan alacsony díjazásával? Maradnak az indokolatlanul magas elvonások? Van-e valamilyen terve a kormányzatnak az egyre jobban ellehetetlenített munkakörülmények javítására? Tehát egy csomó olyan kérdés van, amit nem lehet csak a tárgyalóasztal mellett megbeszélni. A következő lépést most a kormánynak kell megtennie” – mondta Boros Péterné.
