A következő tanév margójára

M.I. 2022. augusztus 7. 08:10 2022. aug. 7. 08:10

Azt a Belügyminisztérium pár hónappal megkésett, szíves közléséből már tudjuk, hogy a 2022/2023-as tanévben a tanév első tanítási napja szeptember 1. (csütörtök), az utolsó tanítási napja pedig június 15. (szintén csütörtök) lesz. Azt is tudjuk már, hogy a tanévkezdés a szülőknek nem lesz olcsó, jóval többet kell majd költeniük rá, mint tavaly. A papír árának drasztikus emelkedése miatt, ugyanis körülbelül 30-50 százalékkal lesznek drágábbak a füzetek, rajzlapok, és az iskolatáskák, tolltartók, írószerek is sokkal többe kerülnek majd, a nagykereskedők 15-30 százalékos drágulással kalkulálnak.

Azt is tudjuk, miután Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára nem mulasztott erről mindenkit tájékoztatni, hogy minden nehézség és árnövekedés ellenére, továbbra is ingyenesen és pontosan érkeznek a tankönyvek az iskolákba, és ez gyermekenként több tízezer forint kiadást vesz le a családok válláról. A pedagógusok ugyan örülnek annak, hogy a tankönyvek ingyenesek, annak azonban nem, hogy a tankönyv minősége, tartalma nem üti meg azt a szintet, amit meg kellene ütnie. Viszont sokkal jobban örültek volna annak, ha felszabadították volna a tankönyvpiacot, és ingyenesen hozzá lehetne férni az általuk is értékesnek tartott tankönyvekhez. Mert ezzel az intézkedéssel sem a gyerek, sem a pedagógus, az oktatás pedig végképp nem járt jól. De hát, végül is mindenki nem járhat jól. 

Emellett azt is tudjuk, hogy egy Orbán Viktor által jegyzett módosító jogszabály szerint az eredetileg meghatározottnál majdnem kétszer több pénzt fordíthat a Belügyminisztérium hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra. Ahogy erre a még pályán levő pedagógusok reagáltak: „úgy hiányzott ez, mint egy falat kenyér”. Ebből ugyanis a mérhetetlenül nagy pedagógushiánnyal küzdő állami intézmények semmit se profitálnak. Ettől még az iskolákban semmilyen formában nem lesz jobb az oktatás, nem lesz több szemléltetőeszköz az intézményekben, nem lesz több a fiatal a pályán, nem lesz kevesebb az óraszám. Az is lehet, hogy a plusz pénzből hitoktatói és erkölcstan könyveket csinálnak, vagy valamilyen digitális anyagot hoznak létre, amit aztán interneten keresztül lehet használni. Ez azonban az oktatási intézmények problémáit semmilyen formában nem fogja enyhíteni.

Ugyanakkor azt még egyáltalán nem lehet tudni, hogy minden iskolában lesz-e elegendő pedagógus. A hírek egyelőre arról szólnak, rohamosan nő azoknak az óvodáknak a száma, ahol több az óvodai csoport, mint az óvodapedagógus, és egyre több általános iskolában kevesebb a közalkalmazottként határozatlan időre kinevezett pedagógus, mint amennyi az osztályok darabszáma. A kellő számú pedagógus pedig feltétele annak, hogy az Alaptörvényben meghatározott oktatási jogot minden egyes településen minden egyes gyermeknek biztosítani lehessen.

A kormány itt is lépett. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, ugyan módosította a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek tovább foglalkoztatására vonatkozó szabályokat is, és az oktatásban a kormány engedélye nélkül foglalkoztathatók a nyugdíjasok 2022 szeptemberétől jövő év augusztusáig. A nyugdíjfolyósítás nem szünetel ez idő alatt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez a kormány részéről annak a beismerése, hogy nincs elég tanár az országban. Hozzátesszük, ha még a törvényesség látszatát akarják kelteni, egyetlen megoldás van, az pedig az, ha visszafoglalkoztatják a nyugdíjasokat. Azokat a nyugdíjasokat, akiket néhány évvel ezelőtt kizártak annak a lehetőségéből, hogyha még tetterősek, és szeretnének dolgozni, a nyugdíj mellett visszamehessenek tanítani. 

Az iskolákban most már az oktatás alapfeladatainak ellátása is nagyon nagy probléma, de amíg lesz épkézláb felnőtt, akit be tudnak zavarni a terembe, hogy vigyázzon a gyerekekre, addig fönntartható az a látszat, hogy az iskolákban oktatás, az óvodákban nevelés folyik. Minőségi oktatás pedig már nagyon régóta nincs. Hiszen lassan tényleg oda fogunk jutni, hogy nem lesznek szaktanárok. Gyerekek végezhetik el úgy a nyolc általánost, hogy nem lesz végzett informatika, kémia, biológia, matematika tanáruk. Valaki majd bemegy és tart valami óraszerűséget, de az nem lesz egyenlő a szaktanári oktatással. Most már ott tartunk, hogy nincsen annyi főállású nevelő, hogy például egy párhuzamos osztályú felső tagozat nyolcadik osztályába olyan osztályfőnököt lehessen delegálni, aki kinevezett állással ott van. Mert óraadókból rengetegen van, vannak visszafoglalkoztatások is, de a főállású nevelőből kevés van.

S, hogy mennyire kevés, arra néhány példa. Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke mondta: „hamarosan elérkezünk oda, hogy egyes iskolákban közmunkásokat küldenek majd be gyerekfelügyeletre.

Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy az óvodában ez már nem csak rémisztő jövőkép, hanem a mindennapok valósága, tényleg közmunkásokat alkalmaznak a már kezelhetetlen pedagógushiány enyhítésére. A legnehezebb helyzetekben a baranyai, borsodi, szabolcsi hátrányos helyzetű kistelepülések vannak. Tudok olyan három csoportos óvodáról, ahol a szükséges hat óvónő helyett egy dolgozik, kollégái pedig egytől egyig közmunkások. Az óvodák egyre növekvő részében kizárólag gyerekfelügyelet valósul meg.”

Mind több olyan hirdetés jelenik meg a Facebookon is: „Kedves ismerőseim! Továbbra is nagyon nagy szüksége van az iskolának angol, matematika és kémia szakos tanárra! Aki nem rendelkezik pedagógus végzettséggel, szintén jelentkezhet, ha valamelyik említett területen jártas, vagy valamilyen szinten kötődik hozzájuk. Kérlek, próbáljatok segíteni, hátha akad az ismerősi, családi körben, aki jelentkezne. Jelentkezni lehet… Köszönöm.”

Mindemellett már csak hab a tortán, hogy új tantárgyat vezetnek be a magyar iskolákban. Augusztus végétől képzéseket indít a FÜPI Oktatási, Kulturális és Tanácsadó Kft. a pedagógusok számára, a fenntarthatósági tantárgy tanításának elsajátításához. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (alapítója Áder János) támogatásával – a Nemzeti alaptanterv előírásaival, illetve az uniós és hazai törekvésekkel összhangban, a köznevelés és a szakképzés számára elkészült, illetve további fejlesztés alatt áll – a 9. 10. és a 11. és 12. – évfolyamok számára egy alapozó, illetve egy érettségire előkészítő általános és szakmai programcsomag. A fenntarthatóság tantárgy tanításának célja elsősorban nem a lexikális ismeretszerzés, hanem az érzékenyítés, a fenntartható fejlődés és az egyéni felelősség összefüggéseinek megértetése a diákokkal. A tanulás módja elsősorban a tapasztalatszerzés és elemzés, a kritikai gondolkodás, az érvelés, a vita, az együttműködés, a közös alkotás. A tananyag elsajátítását gyakorlatközpontúan, az élménypedagógia eszköztárával, a kíváncsiság és motiváció ébrentartásával fogják oktatni.

Kár, hogy mire a diákok eléggé érzékenyítve lesznek, már fát sem fognak látni. Orbán Viktor ugyanis most rendelte el saját kezűleg, hogy gyakorlatilag bárhol lehet ezentúl fakivágásokat végezni Magyarországon, és ez alól a védett területek sem mentesülnek.

Igaz, legfeljebb majd a pedagógust kereső hirdetések is megváltoznak: „Felvételre keresünk matematika-kazánfűtő és számítástechika-favágó szakos pedagógusokat! A matematika-favágó, illetve angol-kazánfűtő szak is megfelel!”