A közoktatás színvonalemelkedése is a jövő évi választások tétje

Az MSZP országgyűlési képviselője hosszasan sorolta az oktatási rendszer problémáit: folyamatosan csökken a színvonal, nő a különbség szegény és gazdag között, nemzetközi felmérések minden idők leggyengébb eredményét mutatták, a pedagógusok bérrendezését a kormány nem tudta megoldani. „Kiábrándultság és eredménytelenség” – ez ma a legjellemzőbb, mondta el Hiller István, aki szerint ez ellen tenni kell, mert nem maradhat így. Hozzátette, a jövő miatt sem, de leginkább a gyermekeink, a következő nemzedék jövője miatt nem, ezt követően öt pontban foglalta össze a pártja programját az oktatás területén. 

Az MSZP visszaállítaná a tankötelezettség korhatárát 18 évre. Rossz és hibás döntésnek nevezte Hiller István, hogy a tankötelezettségi korhatárt csökkentették, szerinte egy évtized múltán látszódik a hatás, azaz nőtt a lemorzsolódók száma, és azoké, akik kimaradtak az iskolából, nem tudtak elhelyezkedni. „Nem lesz szakmájuk, nem lesz diplomájuk, és nincsen munkájuk. Rossz nekik, és rossz a magyar társadalomnak. Ez így nem maradhat” – szögezte le a korábbi oktatási miniszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában csak a magyar kormány csökkentette a korhatárt, ennek következtében, egy évtized után majd százezer fiatal került ki végzettség nélkül a közoktatás rendszeréből.  

A második pont a Nemzeti Alaptanterv (NAT) megváltoztatására irányul. Hiller István szerint a NAT elfogadásának pillanatában is elavult, korszerűtlen volt. „Azt mondták, hogy legyen jobban nemzeti. De nem nemzeti lett, hanem rossz” – fogalmazott a szocialista országgyűlési képviselő, aki szerint a kormány több év után belátta, hogy ez így nem maradhat. Hiller István szerint a jelenlegi NAT tarthatatlan, korszerű és hasznos Nemzeti Alaptantervre van szükség, amely nem a lexikális tudást, a magolást állítja a középpontba, hanem az alapkészségeket fejleszti. Ez azt jelenti, hogy a diákoknak legyen biztos az alaptudásuk, amire a későbbiekben lehet építeni, azaz biztosan tudjanak írni-olvasni, számolni, hogy értsék az elolvasott szöveget, illetve, hogy megszerezzék a digitális alapismereteket. 

A szocialista szakpolitikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai 15 évesek 24 százaléka, majdnem negyede funkcionális analfabéta, vagyis el tudják olvasni a szöveget, de valójában nem értik, hogy mi a tartalma. Hiller István szerint olyan Nemzeti Alaptanterv kell, ami ezekre a problémákra ad megfelelő választ.

Hiller István szerint a kormány pedagógus-életpályamodellje megbukott, a tanárok érdemleges béremelését nem tudták, nem oldották meg. Az MSZP egyértelműen azt akarja, hogy a kormány megegyezzen az Európai Unióval és érkezzenek Magyarországra uniós pénzek, de a volt oktatási miniszter szakmai meggyőződése az, hogy a magyar pedagógusoknak a magyar állam központi költségvetése kell állja a jelentős béremelést.

A hármas pont szerint az MSZP helyreállítja a valós érdekegyeztetési fórumokat, és megegyezést kíván elérni civil szakmai és szakszervezetekkel a pedagógusbérek értékállóságának megőrzéséhez. Hiller István célnak nevezte, hogy a pedagóguspálya fiatalok és tehetségesek számára ismét vonzó legyen, illetve, hogy a pályán lévők ne akarják elhagyni azt. 

A negyedik pont a világban zajló tudományos-informatikai forradalom és a magyar közoktatás összekapcsolásáról szól. Az MSZP civil, hozzáértőktől álló csoportot kér fel, amely javaslatot tesz arra, hogy a mesterséges intelligenciát hogyan lehet és érdemes beépíteni a magyar oktatási rendszerbe. Hiller István szerint egy-két évtized múlva a jelenlegi kisiskolások olyan természetességgel fogják használni a mesterséges intelligenciát, mint manapság a mobiltelefont használja mindenki. 

Az ötödik pont szerint az MSZP visszaadná az önkormányzatoknak az iskolák fenntartói szerepét, ha erre az adott város vagy kerület igényt tart. Hiller István ezt azzal indokolta, hogy a kormány által megvalósított államosítás nem volt képes megőrizni a magyar közoktatás színvonalát, sőt, egyenesen hozzájárult a színvonaleséshez. A korábbi különbségeket nem úgy csökkentette, hogy a gyengébbeket magasabb színvonalra hozta, hanem a jobban teljesítőket fogta vissza.

Mivel jövőre önkormányzati választások lesznek, ezért az MSZP azt javasolja, hogy a majdani polgármesterek, önkormányzati képviselők, önkormányzati testületek kérdezzék meg még időben a helyieket, a választóikat, hogy akarják-e, hogy városaiknak, kerületeiknek, évszázados iskolavárosainak ismét legyenek, lehessenek iskolái. „Azt javasoljuk, hogy ott, ahol a testületi többség a polgármester javaslatára olyan döntést hoz, hogy az államtól visszakérik az iskoláikat, ott az állam köteles legyen ezen önkormányzatokkal, városokkal, kerületekkel tárgyalni az átadás módjáról és a finanszírozás kötelességéről” – mondta Hiller István. Hozzátette: az MSZP azt szeretné, hogy az állam köteles legyen ezekkel az önkormányzatokkal tárgyalni, és az önkormányzatok is lehessenek ismét iskolafenntartók. A volt oktatási miniszter szerint így a fél év múlva megrendezésre kerülő önkormányzati választás és a magyar közoktatás színvonalának emelése együtt is megvalósulhat, illetve a választások tétje is emelkedik.