A köztévében veheti a kalapját, aki nem a kormányt akarja szolgálni
„Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják” – figyelmeztette az M1 munkatársait a külpolitikai főszerkesztő. Bende Balázs az uniós választás előtti eligazításon azt is közölte a munkatársakkal, hogy akinek mindez nem tetszik, annak „be kell menni a főnökhöz, le kell adni a felmondását és el kell menni.” A törvénysértőnek is nevezhető esetet a szabadeuropa.hu hozta nyilvánosságra, s egész Magyarország újból megdöbbenve figyelheti, hogy mit történik a közszolgálatinak nevezett televíziós csatornán. A botrány után, az intézmény ellenőrzését végző Közszolgálati Kuratórium tagja, Debreczeni József azt javasolta, hogy a soron következő ülésen tárgyaljanak a szégyenteljes műsorkészítői gyakorlatról. Az előterjesztést minden ellenzéki jelölt aláírta. A Magyar Újságíró Szövetség szerint, az eset felveti a törvénysértés gyanúját is. A Hírklikk Debreczeni Józsefet kérdezte.
– Kezdeményezte, hogy a közszolgálati kuratórium vegye naprendjére a megjelent felvétel megvitatását. A hanganyag ugyanis azt bizonyítja, hogy a közszolgálat elsősorban a kormány szolgálatában áll. Kapott már választ a javaslatra?
– Még nem, de várom. Az előterjesztést az elképesztő botrány kirobbanása után elküldtem a kuratórium elnökének és minden tagjának. Azért is tartom fontosnak, hogy napirendre vegyük a témát, mert ez újabb bizonyíték a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségének megszűnésére.
– A kezdeményezést csak az ellenzék által jelölt kurátorok támogatták. A kormánypárti tagokat nem kereste?
– Ahogy mondtam, minden kuratóriumi tagnak elküldtem a kezdeményezést. Válasz tőlük egyelőre nem jött, de nem vagyok naiv, az eddigi tapasztalat szerint, a kormánypárti jelöltek aligha támogatják majd a téma napirendre vételét. Korábban már volt két javaslatunk, de leszavazták az ellenlépést az antiszemita jellegű botrányokat halmozó Siklósi Beatrix botrányos főszerkesztői kinevezésével, illetve a Karácsony Gergely főpolgármesterrel készített, interjúnak aligha nevezhető keresztre feszítésével kapcsolatban. Pontosabban ezeket az ügyeket nem egyszerűen leszavazták – mondjuk, egy komoly vita után –, hanem napirendre sem vették.
– A hangfelvétel miatt kitört botránnyal elsősorban a független sajtó foglalkozott, a külföldre is híreket szolgáltató MTI, vagy bármely kormánylap ismertette ezt, a kuratóriumnak megfogalmazott napirendi javaslatát?
– Én nem láttam semmilyen reakciót, de ez nem szokatlan. Még a független média sem tudósított a javaslatról, bár több médiumnak is elküldtem, úgy tűnik, nincs hírértéke...
– Ha valami csoda folytán, a közszolgálati kuratórium mégis napirendre venné az ön beadványát, hisz' a hatályos törvény szerint, a közszolgálatnak sokszínű és pártatlan tájékoztatás lenne a feladata, akkor lenne az ügyre hatásköre?
– A szabályozás szövege általánosságban ugyan roppant hangzatos, de valójában sok konkrét eszköz nincs a kuratórium kezében. Véleményt azonban mondhatna, minimum tiltakoznia kellene. A nyilvánosságra hozott hanganyag egyértelműen azt bizonyítja, hogy sérül a független tájékoztatás, vagyis a hatalom szolgálata zajlik a köztévében, s erre durva fenyegetésekkel kényszerítik a dolgozókat. A közalapítvány kuratóriumának törvényben megfogalmazott feladata: „a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítása, függetlenségének védelme.” Vagyis a nyilvánvaló törvénysértést szóvá kéne tennie, kezdeményezheti a Médiahatóság eljárását is. Ezt indítványoztuk.
– Vagyis úgy gondolja, hogy legalább szóvá tehetné a nyilvánvaló törvénysértést, ahogy megszólalhatott volna a „hírhamisító hírigazgató” ügyében is, de néma volt.
– A kuratórium valójában nem működik a közszolgálatiság őreként. Már csak azért sem, mert többségben vannak a kormány jelöltjei. Ha szigorúan fogalmazok: ők a kabinet politikáját szolgálják.
– Vajon a Médiahatóságnak, illetve a Médiatanácsnak van-e joga, hogy megvizsgálja a műsorkészítés teljes folyamatát? Ha ugyanis egy esetben megfenyegették a dolgozókat, az máskor is előfordulhat.
– Persze, bármit megtehetne. Iszonyú büntetést szabhatna ki, de akár a sugárzás jogát is megvonhatná a közszolgálattól. De tényleg ne legyünk naivak, a Médiatanácsnak nevezett intézmény minden tagja szó szerint fideszes, ellenzéki jelölt ott még mutatóban sincs.
A kiszivárgott felvételen elhangzottak felvetik az alapos gyanúját annak, hogy az MTVA súlyosan veszélyezteti a közszolgálati médiaszolgáltató törvényben előírt függetlenségét. Ha a műsorfolyamot figyelve, eddig nem lett volna világos, a fentiek – és a cikk további közlései – azt dokumentálják, hogy a közszolgálatiság helyett, a hatalom szolgálata zajlik a köztévében, amire durva fenyegetésekkel kényszerítik az MTVA munkatársait.
– Vagyis esély sincs arra, hogy az Ön kezdeményezésére Magyarországon a hatóság kivizsgálja: a munkatársak megfenyegetésével gyártják a kormány-propagandát. Pedig ez a felvétel minden eddiginél jobban leleplezi a közszolgálatban uralkodó légkört, s műsorkészítési elveket.
– A felvétel teljes mértékben illusztrálja, hogy a kormánypropagandát milyen hatalmi eszközökkel kényszerítik ki, hajtatják végre a munkatársakkal. A főszerkesztő, Bende Balázs lényegében kimondta, hogy veheti a kalapját, aki nem a kormányt akarja szolgálni. Mindezt azért kicsit óvatosan teszi, mert nem azt mondja, hogy a Fidesz érdekeit kell képviselni, hanem, hogy „nem az ellenzéket kell szolgálni”. Egyébként az uniós választások előtt történt az eligazítás, s a szövegkörnyezet teljesen nyilvánvalóvá teszi az elhangzottakat. Itt tehát egyértelműen a hatalmi propaganda szolgálatáról van szó.
– Előtte az újságíróktól gondosan beszedték a mobiltelefonokat.
– Igen, de valaki mégis magánál tartott egyet. A hatalom helytartója ezek szerint a „sajátjai” között sem lehet soha biztonságban – ez azért biztató.
– Ha valaki néha nézi az M1 vagy a közrádió műsorait, akkor kétség nem fér hozzá, hogy egyoldalú politikai propagandát lát.
– Megkockáztatom, a legtöbb kurátortársam számára is nyilvánvaló ez, legfeljebb habitusa szerint ki-ki másként fogalmazna. Ez a leleplezés nagyon durva, ilyen fenyegető fellépésre még a rendszerváltozás előtt sem volt példa. De látom, azóta már büntetőjogi feljelentés is született az ügyben. A bűnüldöző szerveknek szerintem is kötelességük volna megindítani a nyomozást. Ami a köztelevízióban történt, az nem egyszerűen a közszolgálatiság sérelme. Felveti a bűncselekmény gyanúját is.
– A kuratórium tisztában van azzal, hogy az M1 korábbi milliós nézettsége immár néhány tízezres lehet?
– Annyi biztosan tudható, hogy a nézettség katasztrofálisan alacsony. Különösen a hírműsoroknak fogyott el a közönségük. De számot nem tudok mondani, mert a kezdet kezdetén ugyan még üzemszerűen adtak tájékoztatást a nézőszámról, de ma már csak nagyon szűk kör ismerheti az adatokat.
– Az alacsony nézőszám ügye, vagy a kínos és nevetséges kormánypropaganda problémája soha nem merül fel a kuratóriumi ülésen? Végül is százmilliárd forintot fordít köztévére az ország.
– Nem, ezt legfeljebb az ellenzéki kurátorok javasolhatnák, de napirendre gyakorlatilag nem kerülhet ez a téma.
– Eközben ma már a kormánypárti képviselők is inkább a kereskedelmi csatornák nézett műsorait keresik, ha el akarnak jutni a nézőhöz. Az M1-en Orbán Viktort sem nézik?
– Talán csak a falvakban – ahol nincs más csatorna – az idős generáció a köztévéből tájékozódik.
– A Klubrádióban gyakran halljuk mostanában az Orbán Viktortól származó, az uniós parlamentben elmondott szöveget, amely szerint „mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek velünk egyet.” Az MTVA vezetői viszont a Fidesz helyett is elhallgattatják az ellenfelet. Ők szembemennek a miniszterelnökkel?
– Orbán cinikus szövegét egy percig sem szabad komolyan venni. Még az uniós parlamentben is kinevették a magyar miniszterelnököt, akinek politikájára nagyon jellemző ez az álságos mondat. Nyomja az olcsó és buta tömegpropagandát, közben pedig a sajtószabadságról papol.
