A különböző vakcinák miatt, több magyar oltott fertőződik meg, mint amerikai
Régóta várt adatok kaptak nyilvánosságot a múlt héten a koronavírus elleni vakcinák magyarországi hatékonyságáról. Bár ezek is demonstrálják az oltások hasznát a járvány elleni küzdelemben, szembetűnő, hogy a magyar adatok alapján, a vakcinák jóval kisebb mértékben csökkentik a megfertőződés és a halálozás kockázatát, mint ami az amerikai adatokból látszik.
A Telex keresett magyarázatot a különbségre és megállapította, az ősz eleji adatokból már az látszik, hogy a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcina épp ugyanolyan hatékony nálunk, mint az Egyesült Államokban.
A friss adatok sincsenek vakcinatípusokra lebontva, de a fentiek alapján az alacsonyabb magyarországi vakcinahatékonyság oka a többi oltóanyag gyengébb teljesítményében keresendő. Nagy szükség lenne arra, hogy vakcinatípusokra lebontva is megismerhetők legyenek a magyarországi adatok, szakmailag értelmezhető módon.
Bár Európa és a világ számos országa rendszeresen tesz közzé erre vonatkozó információkat, elemzéseket, a magyarországi vakcinahatékonyságról nincs átfogó képünk. Ugyanis a kormány és az illetékes szervek, a szakértők, illetve a média folyamatos kérése ellenére, nem tettek még közzé erre vonatkozó, átfogó adatokat. Eddig többnyire csak elcsepegtetett adatfoszlányok és ad hoc statisztikák láttak napvilágot, amelyekkel nem igazán lehet mit kezdeni.
Múlt csütörtökön aztán a járvány kezdete óta, első alkalommal ismerhettünk meg érdemi, szakszerűen elemzett és összefüggéseiben tálalt magyar vakcinahatékonysági adatokat.
Ezeket Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója, a kormánynak tanácsot adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport tagja szolgáltatta egy szakmai konferencián tartott előadásában. A legfontosabb megállapítások:
- Az oltatlanok kétszer nagyobb eséllyel fertőződnek meg, mint az oltottak.
- Az oltatlanok ötször nagyobb eséllyel halnak meg fertőzés esetén, mint az oltottak.
- A vakcinák hatása idővel csökken: a fertőzés elleni védelem 80-90 százalékos szintről indulva jutott el arra az 50 százalék körüli szintre, amit a kétszeres kockázat százalékban kifejezve jelent.
- Látványos viszont a harmadik oltás hatása a csökkenésnek indult védelem visszaépítésében.
Az első két pont az igazán érdekes, azaz, hogy az oltatlanok kockázata a fertőzésre kétszeres, a halálozásra ötszörös az oltottakéhoz képest. Ezek a számok jól összevethetők a hasonló amerikai adatokkal. Ezek szerint, a Delta-variáns általánossá válását követően, júliusban, az oltatlanok megfertőződési kockázata már ötször volt nagyobb, a halálozási kockázatuk pedig tizenegyszer, mint az oltottaké. Augusztusban az oltatlanok esélye a megfertőződésre 6,1-szeresre emelkedett, a halálozási esélyük pedig 11,3-szorosra nőtt.
A magyar és az amerikai adatok közötti jelentős különbség nem újdonság. Felmerül a kérdés, hogy mi ennek az oka? Ha elfogadjuk azt a meglehetősen valószínű feltevést, hogy az amerikai oltási program nagy részét is kitevő Pfizer–BioNTech- és Moderna-vakcina Magyarországon is van olyan hatékony, mint bárhol máshol, akkor az összesített hatékonyságban tapasztalt eltérés logikailag csak úgy jöhet ki, ha ezt a többi vakcinatípus teljesítménye lefelé húzza. A vakcinatípusokra lebontott adatok nélkül azonban nem lehet biztosan tudni, hogy ez az átlag hogyan jött ki.
