A Kúria döntött: törvénytelenül kötelezték a háziorvosokat ügyeleti szolgálatra
Az irány, amiről beszélnek, kétségtelenül jó, csak nem lehet tudni, hogyan valósul majd meg. Így reagált a Hírklikknek Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter a háziorvosokkal kapcsolatos újabb tervekre. A legújabb Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint jövő nyárig kellene megvalósítani a Krónikus Betegségmenedzsment Programot, amelyről az egészségügyért felelős államtitkár az Inforádióban elmondta: szeretnék „új szerepbe helyezni” a háziorvosokat. „Küszöbön áll a háziorvosi kompetenciák kiterjesztése”, ígérte Takács Péter. Olyan jogosultságokat is a háziorvosok kezébe adnak, amelyek megfelelnek az egyéb szakvizsgájuknak. Miért nem történt meg mindez korábban? Mert „méltatlan módon, a Bokros-csomag, illetve a szocialista kormányok idején fiskális intézkedésként korlátozták az orvosokat azok gyakorlásában”.
A Bokros csomag 1995-ben született. Jogosan hivatkozik az államtitkár 30 évvel korábbi intézkedésekre?
A Bokros-csomag célja az államháztartási hiány csökkentése és a gazdaság stabilizálása volt. Bár nem kizárólag az egészségügyet célozta, ezen a területen is voltak következményei. Csökkenteni kellett az állami támogatásokat az egészségügyi intézményeknél, a háziorvosi praxisok is kevesebb finanszírozást kaptak. A kórházi ellátások visszaszorítása miatt nőtt a háziorvosokra háruló teher, több beteg ellátását kellett helyben megoldaniuk. Ezek kétségtelen tények, az ország akkor nagyon nehéz helyzetben volt. De ki akadályozta meg a jelenlegi kormányzatot az elmúlt 15 évben, hogy ezen változtasson?
Miért gondolják azt, hogy most a háziorvosokra kellene terhelni az egészségügy megreformálását?
Személy szerint úgy látom, hogy az az irány, amelyet az egészségügyért felelős államtitkár felvázol, jó lehet. Egyáltalán nem szerencsés, hogy most a betegnek a speciális gyógyszereiért különböző szakrendeléseken kell kuncsorognia, még olyan esetekben is, amikor a háziorvosa amúgy rendelkezik a felíráshoz szükséges szakvizsgával. Igaz, hogy egy időben ezeket a jogosítványokat finanszírozási okokból el kellett venni, de 2010 után volt néhány jó éve a gazdaságnak. Vissza lehetett volna adni a korábban elvont forrásokat az egészségügynek, ám azt a pénzt másra költötték. Ha most visszaadják a háziorvosoknak a nagyobb szakmai jogköröket, azt a legkomolyabb szakmai felkészültséget igénylő háziorvosi szakvizsga presztízsével, és ne a megemelt támogatással indokolják.
Jól hangzik a Krónikus Betegségmenedzsment Program. Mit takar valójában?
Tartok tőle, hogy ez megint valamilyen politikai színezettel átszőtt kommunikációs szólam. Annyit lehet tudni róla, hogy a kormány félretett e célra 28 milliárd forintot, csak azért ennyit, mert „az unió az erre fordítható 90 milliárdot blokkolta”. Abból a nyúlfarknyi kormánybejelentésből, ami a Közlönyben megjelent, nem sok mindenre lehet következtetni, de mint mindig, az ördög ebben az esetben is a részletekben bújik meg. Négy krónikus népbetegség – a tüdő-, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás és a cukorbetegség – „menedzselése” tartozik majd ide, amiről Takács Péter csak annyit jelentett be, hogy „majd a háziorvos is felírhat a cukorbetegség esetén új, modern gyógyszereket”. Egy-egy praxis esetében az oda tartozó betegek ellátása, gondozása nem csak a háziorvos dolga lesz, régi ígéret, hogy az orvos mellett dolgozó asszisztensek is átvehetnek majd ebből feladatokat. Ez rendjén is lenne, hiszen jó részük megfelelően képzett, felsőfokú végzettséggel is rendelkezik. Tehát az irány, amiről beszélnek, kétségtelenül jó, csak nem lehet tudni, hogyan valósul majd meg. Megint úgy született meg egy rendelet, hogy arról a legilletékesebbekkel, az orvosi kamara háziorvosi csoportjával, szöveg szerint nem egyeztettek.
Ebben nincs semmi meglepő. A MOK régóta nem tartozik a kormányzat kedvencei közé.
Amikor feltétlenül muszáj, tessék-lássék alapon, megkérdezik az érintetteket. Kiteszik a megjelenésre váró rendeletet három napra a Belügyminisztérium Társadalmi Egyeztetések című honlapjára, akit érdekel, ott megnézheti, hozzá is szólhat. Kérdem én, melyik háziorvos napi rutinjának része ennek a honlapnak a rendszeres böngészése? Megint egy ilyen paternalisztikus, felülről jövő intézkedés születik, miközben – még egyszer mondom –, egy sor okos gondolat, a szakma által régen sürgetett elképzelés szerepel benne.
Lehet, hogy majd még ezután egyeztetnek…
Ezt sem lehet kizárni. Azt is hallottam, a részleteket majd a szakmával közösen dolgozzák ki. Bevonják az úgynevezett kollegiális vezető háziorvosokat, azokat a szakembereket, akik a háziorvosi közösségeken belül a megbízott vezetők. A szakma belső minőségi és szervezeti koordinálása, támogatása a feladatuk. Nem töltenek be hatósági szerepkört, inkább szakmai-módszertani vezetők, akik segítik a többi háziorvos munkáját, tájékozódását, továbbképzését és adott esetben a szakmai problémák kezelését. Bizonyos értelemben a kormányzat alkalmazottai.
Arról már egy éve hallani, most ismét szóba került, hogy a háziorvos mellett dolgozó asszisztensek újabb jogosítványokat kapnak…
Még azt sem lehet tudni, mikor lesz erről jogszabály. Ez is egy azok közül a kommunikációs bejelentések közül, amelyek lebegnek a levegőben. Megint ígértek valamit, ami mögött felsejlik az egészségügyi ellátás esetleges javulása, de közben nem kell beszélni a gyarapodó várólistákról, vagy arról, hogy a következő évi költségvetésben megint nem lesz prioritása az egészségügynek. Csak a figyelem elterelésére jó az ilyesmi. Úgy látom, hogy mostanában az egészségügyért felelős államtitkár szinte minden megszólalásában valamilyen politikai kommunikációs panel is megjelenik, leginkább olyan, hogy a gondokért Brüsszelt hibáztatja.
Nem arról van szó, hogy a háziorvosi rendszer önmagában beteg? Nem kellene alapjaitól újraépíteni? Nem vonzó a pálya, sok a betöltetlen praxis…
Szomorú, hogy ekkora hiány van háziorvosokban, de az okok meglehetősen összetettek. Amikor a jelenlegi praxishatárokat kialakították, azóta sokat változott a népességeloszlás.
Az alapellátás reformjával kapcsolatban régen vannak a szakma által jóváhagyott elképzelések, a praxisközösségek már épülnek, számos helyen a háziorvoscsapattal együtt dolgozik dietetikus, gyógytornász, és így tovább. De valójában ezek még nem mindenütt működnek úgy, ahogyan azt a szakma szabályai megkövetelnék. A praxisfinaszírozás valóban javult, de melyik kolléga akar elmenni háziorvosnak oda, ahol a környéken leépültek a kis kórházak? Ahol már nincs hova beutalni a betegeket. Minden kormányzati sikerpropaganda ellenére, nem volt megfelelően előkészítve a mentőszolgálatra terhelt ügyeleti rendszer átszervezése sem. Hiába figyelmeztetett rá a szakma, ott változtattak az ellátási rendszeren, ahol az önkormányzatok – a magánszolgálatok közreműködésével – többé-kevésbé jól ellátták a betegeket. A mentőkre nyomtak olyan terheket, amelyeknek nem tudtak megfelelni, a háziorvosokat belekényszerítették általuk nem akart szerződésekbe. Hosszú idő után most végre a Kúria is kimondta, hogy ezek a sokszor fenyegetéssel kicsikart szerződések törvénytelenek. Hogy ennek milyen következményei lesznek? Nem lehet előre látni.
A témához kapcsolódó videó 2024. szept. 18.
