A Kúria szerint a magyar sztrájktörvény megakadályozza a törvényes sztrájkot

Kardos Ernő 2021. január 12. 08:35 2021. jan. 12. 08:35

A legfőbb bírói fórum precedens értékű döntése értelmében, az érvényben lévő sztrájktörvény alkalmatlan a munkabeszüntetések lebonyolítására. Ugyanis az állam, mint munkaadó „a még elégséges szolgáltatások” teljesíthetetlen előírásaival gyakorlatilag lehetetlenné teszi a munkabeszüntetéseket. A Kúria döntése a magyar állam, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) jogvitája lezárásaként született. Az érdekvédelem azt követeli a törvényhozóktól, illetve a kormánytól, hogy mielőbb módosítsa a jogszabályt úgy, hogy alkotmányos jogaik érdekében a munkavállalók törvényesen tudjanak a végső eszközhöz, a sztrájkhoz fordulni.

„Bár a Kúria döntésével a kormány csatát vesztett, de a szakszervezetek győztek a jogvitában! – közölte portálunkkal Boros Péterné, az MKKSZ elnöke. De ez a precedens értékű döntés csak azt jelenti, hogy beigazolódott az a korábbi szakszervezeti állítás, miszerint az állam, mint munkaadó megakadályozhatja a munkabeszüntetéseket. Ugyanis a még elégséges szolgáltatások körét a szociális ágazatban olyan feltételekhez köti, amik valójában teljesíthetetlenek. Vagy ha mégis, akkor az már nem is tekinthető sztrájknak. 

A szakszervezetek szerint a Kúria döntésével az igazságszolgáltatás először adta írásba Magyarországon, hogy a sztrájktörvény alkalmatlan a közszolgálatban dolgozók munkabeszüntetésének lebonyolítására. Vagyis ezzel a törvénnyel a közszolgálatban dolgozók alkotmányos jogai sérülnek Magyarországon. Pedig a legfőbb bírói fórum szerint a sztrájkjog gyakorlása, mint a munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog – nem korlátozható.

Esetünkben a szakszervezet 2019. január 11-én sztrájkbizottságot alakított, és közzétette sztrájk-követeléseit. A kérelmező és a kormány által kijelölt képviselők között 2019. márciusában és áprilisában több egyeztetés is volt, amelyeken a feleknek nem sikerült megállapodniuk. Először a szakszervezet tett javaslatot a még elégséges szolgáltatás mértékére, de ezt az állam képviselője elutasította. Ugyanakkor komoly szakmai ellenjavaslatot az állam képviselője nem terjesztett elő, csak a 100 százalékos teljesítményt fogadta el elégséges szolgáltatásnak. Tehát a kormány képviselői folyamatos, hibás jogértelmezésre hivatkozva, az időt húzva, valójában elkerülték az egyeztetést a szociális ágazatban dolgozók követeléseiről.

Egyébként a Fidesz által elfogadott 2010-es sztrájktörvény – amely ellen már szinte minden szakszervezet felemelte a hangját – úgy fogalmaz, hogy a munkabeszüntetés a „még elégséges szolgáltatás” biztosítása, illetve ennek megállapítása nélkül a sztrájk jogellenes. A még elégséges szolgáltatás megállapításra három megoldás áll rendelkezésre: a törvényi szabályozás, a megállapodás, és ezek hiányában a bírósági megállapítás.

A jogi vita 2020 decemberéig, a Kúria döntéséig húzódott, de késői megszületése már lehetetlenné tette a munkabeszüntetést. Ugyanez történt a Pedagógusok Szakszervezetének sztrájk-kezdeményezésével, és most a közszféra dolgozóinak szolidaritásból meghirdetett sztrájkjával is.

A Kúria döntését kommentálta a Mércének az LMP-s országgyűlési képviselő, Ungár Péter. A politikus szerint „a Fidesz-kormány olyan eltökéltséggel akarja elvenni a munkavállalók jogait Magyarországon, hogy ebben még az sem zavarja, ha a saját maguk által írt alaptörvényt sem tartja tiszteletben. Ungár hozzáfűzte, hogy „egy felelős kormány feladata nem az, hogy elhallgattassa a saját munkavállalóit, hanem az, hogy tisztes fizetést és elfogadható munkakörülményeket nyújtson számukra. Ennek első szimbolikus lépése lehet, hogy végre a szociális dolgozók is megkapják a nekik járó félmillió forintos bérkiegészítést, de legalább ilyen fontos, hogy végre olyan sztrájktörvénye legyen Magyarországnak, amelyik nem megtiltja, hanem lehetővé teszi az érdekérvényesítést.”

A Hírklikknek azt nyilatkozta Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, hogy ha a parlament nem tudja megváltoztatni a sztrájktörvényt, akkor „a demokrácia érdekében meg kell kezdeni a kordonbontást”. A szakszervezeti vezető ezzel a mondattal utalt Orbán Viktor polgári engedetlenségre való felszólítására, ami a 2006-os zavargások idején hangzott el. Borossné úgy látja, hogy a szakszervezetek nem engedhetik meg, hogy a munkavállalók ennyire kiszolgáltatottakká váljanak Magyarországon. A sztrájk ugyanis közismerten a munkavállalói nyomásgyakorlás végső eszköze. A kormánynak módjában áll a jogszabály módosítása, egy demokratikusan működő parlamentnek ez nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is.