„A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat" – Karikó Katalin Nobel-díjas lett
A kutatónő Nobel-díját már évek óta várta az egész ország, hiszen neve összeforrt a Covid elleni vakcina fejlesztésével. Karikó Katalin most ért fel a csúcsra és viszi magával az ország hírnevét is.
Karikó Katalin szerint édesanyja várta a legjobban, hogy egyszer a lánya nevét olvassák be, ezért minden évben meghallgatta, kinek ítélték oda a Nobel-díjat. A kutatónő hozzátette, pedig előfordult olyan időszak, amikor sem állása, sem csoportja nem volt, csak szorgoskodott a laborban.
„A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat" – mondta Karikó Katalin újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
A biokémikus azt mondta, a fiatal diákoknak azt üzeni, fontos, hogy megőrizzék a fizikális és mentális egészségüket, tanulják meg a stresszt kezelni.
Szabó Gábor akadémikus, az SZTE korábbi rektora úgy fogalmazott, láthatóan a kutatónő személye is lenyűgözte a Nobel-díj bizottságot. Tudományos eredményei mellett elképesztő kitartásáért különdíjat érdemelne, hiszen az mRNS-hez kapcsolódó első kísérleteit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte, majd ezt a munkát folytatta az Egyesül Államokban, ám néhány év múltán kutatásai támogatását megszüntették.
„Karikó Katalin olyan kutató, akit példaképül lehet állítani a fiatalok elé" – hangsúlyozta az akadémikus.
Évek óta várt az ország arra, hogy Karikó Katalin Nobel-díjas legyen
A biokémikusnak és amerikai kutatótársának, Drew Weissmann-nak ítélték oda ma az orvosi-élettani kategóriában a Nobel-díjat azokért a felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését. Ezt jelentette be hétfői stockholmi sajtótájékoztatóján Thomas Perlmann, a Karolinska Intézet Nobel-bizottságának főtitkára.
A Nobel-bizottság indoklása szerint a két kutató áttörő felfedezései alapjaiban változtatták meg az mRNS és az immunrendszer közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket. A díjazottak ezáltal hozzájárultak a vakcinák fejlesztésének példátlan üteméhez a modern idők egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetése idején.
Az mRNS – vagy hírvivő RNS – a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehetők, legyen az enzim vagy antitest. Ez új korszakot nyitott sokféle betegség (például a rák) kezelésében és megelőzésében. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a BioNTech-Pfizer és a Moderna konzorciumok SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcináinak kifejlesztéséhez, a globális pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét.
Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte a tudományos munkát az 1980-as években, és elég gyorsan elköteleződött a hírvivő RNS (mRNS) vizsgálata mellett. Későbbi nemzetközi sikerét az indította el, hogy Magyarországon nem kapott elég lehetőséget a kutatásra és 1985-ben munka nélkül maradt. Akkor úgy döntött, hogy Amerikában folytatja. Indulása elég kalandos volt, mivel akkoriban a magyar hatóságok előírták, hogy mindenki csak 50 dollárnak megfelelő összeget vihet magával külföldre. Férjével eladták a Ladájukat, és a kislányuk plüssmedvéjébe varrták az érte kapott pénzt.
1989-ben kezdett el kutatni a Pennsylvaniai Egyetemen a kardiológián, mint molekuláris biológus. Ott kezdhette el az mRNS-kutatást is. 1997-ben fénymásolás közben ismerkedett meg későbbi kutatótársával, Drew Weismann-nal.
Tudományos együttműködésük eredményeként 2005-ben együtt szabadalmat jegyeztettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására, amely szabadalmat a Moderna, valamint annak fő riválisa, a BioNTech szerzett meg. 2013-ban Karikó elhagyta az egyetemet, és a BioNTech alelnöke lett, ahol most is vezeti a fejlesztést.
Néhány évvel ezelőtti televíziós interjújában arról kérdezték, mire költené a Nobel-díjjal járó összeget, ha megkapná az elismerést. „Kutatásra és oktatásra” – hangzott a válasz. „Kutató maradok mindörökké, és minden pénzt, amit kapok, azt oktatásra meg a tudományra fogom költeni” – mondta a tudós. „Nem hordok ékszert, és ezek után sem fogok. 66 éves vagyok, ilyenkor már nem változik meg az ember, és nem vesz fel drága dolgokat és hobbikat, amikre költhetné a pénzét. Csak a kutatás marad” – tette hozzá.
Eddig tíz olyan tudós és alkotó volt, akik Magyarországról indulva szerezték meg a legismertebb kitüntetést, a Nobel-díjat. Nyolcan közülük hazájukat elhagyva érték el eredményeiket, Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre itthon nyerte el a díjat. Karikó Katalin a tizenegyedik – és egyben az első magyar Nobel-díjas nő.
