A magyar fiatalok fele külföldre tart a magasabb fizetés és a jobb munkakörülmények miatt

Jelentősen eltérnek a hazai iskolarendszerben megszerezhető készségek attól, amire a fiatalok tapasztalatai alapján a munkaerőpiacon szükség van – állapítja meg az általános- és középiskolás fiatalok, valamint fiatal felnőttek jövőtudatosságának, ezen belül kiemelten a pénzügyi ismereteinek fejlesztésére létrehozott OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív felmérése.

A 16 és 24 év közöttiek körében az Impetus Research által végzett kutatás egyik fontos eredménye, hogy a felsőfokú intézményben tanulók esetében közel fele arányban (48 százalék) már megélhetési szükséglet a munka.

Ezzel megegyező az aránya azoknak, akik szerint az iskolában tanultak inkább csak kis mértékben vagy semennyire nem segítenek munkát találni, és ezzel el is jutottunk a kutatás másik kardinális megállapításához.

A válaszadók háromnegyede (76 százalék) gondolja úgy, hogy a pályakezdőknek nincs könnyű dolga manapság elhelyezkedni.Ennek okai között szerepel, hogy a fiatalok meglátása szerint a munkaadók nem szívesen alkalmaznak pályakezdőket, a fiatalok sokszor nem szereznek megfelelő végzettséget, és úgy általában nincs elég munkalehetőség. Az utóbbival kapcsolatos félelmek – a saját anyagi helyzetük, valamint az ezzel összefüggő lakhatási ügyek mellett – uralják a 16-24 évesek aggodalmainak képzeletbeli dobogóját, amelyre az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk, egyáltalán fel sem fértek. 

A fiatalok jövőtudatosságával foglalkozó alapítványként alapvetően fontos számunkra, hogy megismerjük, mit gondolnak a fiatalok a világról, hogyan vélekednek a jövőjükről, milyen kérdések foglalkoztatják őket. Ezért is tartjuk hiánypótlónak a most megjelent kutatást, amelyhez hasonló az elmúlt években nem készült hazánkban – mondta el Csejtei Ildikó, az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője.

A kutatás cáfolja azt a közhiedelemben gyakran felbukkanó állítást, miszerint különórák nélkül nem lehet jó eredményt elérni az iskolában, ugyanakkor megerősíti, hogy a fiatalok nem érzik azt, hogy az oktatási rendszer motiválná a tanulókat a jó teljesítmény elérésére. A felmérésből az is kiolvasható, hogy a 16 és 24 év közöttiek ezzel együtt is inkább elégedettek a hazai oktatással: az alapfokú oktatással 57, a középfokúval 65, míg a felsőfokúval 80 százalékuk volt inkább vagy teljesen elégedett. 

Majdnem minden második megkérdezett (45 százalék) szeretne felsőfokú végzettséget szerezni, ami lényegesen magasabb arány, mint a jelenlegi 30-39 évesek között mért (33 százalék). Az új ismeretek megszerzése amúgy is kiemelt szerepet kap az életükben: 83 százalékuk tartja fontosnak, hogy az iskola elvégzése után is képezze, fejlessze magát. 

Noha a többség inkább optimistának mondható a tekintetben, hogy tíz év múlva milyen munkát fog tudni majd végezni, ezen az egy évtizedes távlaton minden

második válaszadó (57 százalék) külföldi munkahelyen képzeli el magát, főleg a magasabb fizetés és a jobb munkakörülmények miatt.

Mindösszesen hat százalékuk volt biztos abban, hogy 2033-ban Magyarországon fog dolgozni. Ebben vélhetően az is közrejátszik, hogy az ország helyzetét többen ítélik meg inkább rossznak (68 százalék), mint jónak (32 százalék), ráadásul a már említett tíz éves időtávon a legtöbben (36 százalék) romlásra számítanak, és csak minden harmadik megkérdezett vár javulást.

Azok közül, akik már dolgoznak, minden harmadik (34 százalék) munkahelyet váltana, és minden második válaszadó (48 százalék) nyilatkozott úgy, hogy inkább más típusú munkát végezne, mint ami jelenleg a feladata. Miközben a technológiai fejlődés 57 százalékuk szerint inkább javítja az elhelyezkedési esélyeiket, meghökkentő, hogy 15 százalékuk egyáltalán nem hallott a mesterséges intelligenciáról. Akik viszont igen, ők többségükben azt vallják: az AI segít a tanulásban, könnyű használni és érdekes.