Kicsinyes bosszú motiválhatja a Ruszin-Szendi elleni politikai támadásokat
Politikai okból próbálnak meghurcolni mindenkit, aki Magyar Péter környezetéhez tartozik, így az időközben lefokozott korábbi tábornokot is. Így reagált a Hírklikknek Kende Péter ügyvéd arra a hírre, hogy garázdaság miatt vádat emelnének a volt vezérkari főnök ellen. Az érdekesség az, hogy Ruszin-Szendi Romuluszt éppen előtte mentették fel több másik ügyben, így például a lőfegyverrel való visszaélés miatt. Emlékezetes, hogy a Tisza Párt honvédelmi szakértője egy pártfórumon úgy jelent meg, hogy magával vitte a pisztolyát. Most viszont a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság azért készül vádat emelni ellene, mert tavaly szeptemberben többször is eltolta magától a Mandiner munkatársát.
A Ruszin-Szendi Romulusz elleni esetleges vádemelés azt jelentheti, hogy egyenként próbálják levadászni a tiszásokat? Kende Péter ügyvéd összességében úgy látja, hogy egy ilyen szándék könnyen rosszul sülhet el. Éppen ellenkező hatást válthat ki a választók szemében, mint ami a kormánypárti kampányszervezők szándéka. A korábbi vezérkari főnök elleni eljárások jogilag is gyengék, politikailag motiváltak, és normális jogállami mércével nézve „rálegyintős” ügyek lennének. „Mindenki számára egyértelmű, hogy ezek a jogi lépések a kampány részei, politikai okból próbálnak meghurcolni mindenkit, aki Magyar Péter környezetéhez tartozik, így az időközben lefokozott korábbi tábornokot is. Kicsinyes bosszú áll a háttérben”.
Kende szerint a zsírleszívás körülményei miatt támadható leginkább a tábornok, abban az esetben, ha a nyomozó hatóság rendelkezik olyan konkrét bizonyítékkal, vagy egy orvosi vallomással, miszerint a tábornok tudatosan, szabályellenesen kérte ingyenesen a társadalombiztos terhére nem fedezhető beavatkozást.
A Honvédkórházban általában tiszti rangban szolgáló orvosok kezelik a katonai előjárókat, ilyen esetekben nem lehet kizárni, hogy a felettesüknek tekinthető tábornok tehetett egy olyan megjegyzést, hogy „öregem, intézzük el okosban, amit az adott helyzetben az orvos akár parancsnak is tekinthetett volna” – mondta Kende Péter. A „bedresszírozott” katonaorvosok tudatában egy tábornok szava nyomásként hathat, de ennek bizonyítása nagyon nehéz, ha nincs konkrét, önmagát is terhelő orvosi vallomás. Az ügyvéd azonban sokkal valószínűbbnek tartja, hogy egy orvosi beszélgetésen került szóba a javaslat: egészségügyi okokból veszélyesnek ítélhették a tábornok túlsúlyát, és ezért tettek javaslatot a felesleges zsír leszívására. „Ha ez egy javasolt beavatkozás volt, amelyet a kivizsgáláskor a rendszer orvosai javasoltak, aligha lehet Ruszin-Szendi számlájára írni a tudatos hivatali visszaélés szándékát”.
„Ez nagyon lényeges lehet a büntetőeljárás kimenetelét illetően – fejtette ki kérdésünkre Tóth Zoltán választási szakértő –, ugyanis a választási törvénynek van egy lényeges paragrafusa, amely kimondja, hogy nem választható az a személy, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztését tölti, vagy (…) el van tiltva a közügyek gyakorlásától”. Hozzátette, a közügyektől eltiltást nem egy meghatározott bűncselekmény-lista, hanem általános feltételek alapján lehet kiszabni. Elvben bármely szándékos bűncselekmény vezethet hozzá, ha végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki, vagy ha a bíróság szerint az elkövető méltatlanná válik a közügyek gyakorlására. „A méltatlanság bírói mérlegelés kérdése, tehát az eltiltás nem automatikus minden esetben, hanem az ügy összes körülményétől függ” – mondta a szakértő. Gyakran eredményeznek közügyektől eltiltást a korrupciós bűncselekmények, a különféle vesztegetések, mindenekelőtt a hivatali vesztegetés, a hivatali visszaélés. Korrupciós és hivatali bűncselekmények közé sorolandó a hivatali vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali visszaélés, de lehetnek más, hatalommal való visszaéléshez kapcsolódó tényállások is. „Ezek a bűncselekmények közvetlenül érintik az állam, a közhatalom működésébe vetett bizalmat, illetve az alapvető személyi biztonságot, ezért az elkövetőt a bíróság könnyebben minősíti méltatlannak a közügyek gyakorlására” – mondta Tóth Zoltán.
Kende Pétert megkérdeztük a napokban felmentéssel lezárt fegyverviselési feljelentések után „frissiben” felhozott garázdaság címén indított büntetőeljárás súlyáról is. Mint mondta, a garázdaság az a Btk-beli tényállás, amelyet könnyen alkalmazhatnak akár vádemelésre is, mert elég, ha az ügyészség az elkövető magatartását riadalom keltésére alkalmasnak látja. Ebben az esetben még arra sincs szükség, hogy a vádhatóság ténylegesen megnevezzen akár egyetlen sértettet, akit a vádlott magatartására megijesztett. Példaként említett egy ítéletet, amelyben valakit, aki egy éjszaka, az üres utcán, egy téglával betörte a buszmegálló üvegét, nem rongálásért, hanem már garázdaságért ítéltek el.
Ennek ellenére, a feljelentést megalapozó lökdösődős esetet korántsem tartja garázdaságnak, szerinte a felvétel alapján jól lehet látni, hogy az újságíró próbálta erőszakos mozdulatokkal Szendi arcába tolni a mikrofonját, ő pedig csak eltolta, hogy megszabaduljon tőle. „Nem történt olyan intenzitású cselekmény, ami beleférne a garázdaságba. Csak akkor állna meg ez a vád, ha úgy lökte volna meg az újságírót, hogy az hanyatt esik, kiesik a kezéből a mikrofon, vagy megbotlik. A mostani felvétel alapján, egy elfogulatlan bíró nem lesz hajlandó garázdaságnak minősíteni a történteket”.
Kende Péter álláspontja szerint, ha mégis valamilyen ürüggyel elítélnék a korábbi vezérkari főnököt, vagy netán a választási kampányban megpróbálnának más tiszás politikust is bíróság elé állítani ebben a néhány hétben, és valamilyen gyorsított bírósági eljárással szabadságvesztés büntetést szabnának ki bármelyikükre, annak inkább visszaütő, politikailag kontraproduktív hatása lenne, mintsem jogilag megalapozott, a választásból kizáró ereje.
