A magyar gazdaság kilábalt a vírusból, de továbbra is betegeskedik
„Ha szigorúan a világgazdaság oldaláról közelítjük a pandémia hatását, akkor megállapíthatjuk, hogy a gazdaság túl van a válságon. A világgazdaság teljesítménye a múlt év végére némileg meghaladta a járvány kitörését megelőző szintet” – fejti ki véleményét a gazdasági folyamatok év végi alakulásáról Katona Tamás közgazdász professzor. Hozzáteszi, ez a megállapítás csupán a GDP-index növekedését nézve helytálló, a nemzetközi folyamatokban még sok problémával kell megküzdeni. Ezek közül a kontinenseken átnyúló kereskedelmi láncok nehézkes működését említi, amely az ipari növekedés korlátját képezi, de ide sorolja az energia- és nyersanyaghiány miatt bekövetkezett drasztikus áremelkedési hullámot is.
A világgazdaság a rendelkezésre álló adatok alapján, a 2019-es évi 2,8 százalékos bővülés után 2020-ban 3,1 százalékkal zsugorodott. A Nemzetközi Valutaalap szakértői ezen belül jelentős különbségekre mutatnak rá a fejlett országok és a fejlődő világ gazdasági állapota között: amíg az előbbi csoport egyesített bruttó hazai terméke 2020-ban 4,5 százalékkal, addig az utóbbié csupán két százalékkal esett vissza. A múlt évben fordulat történt, a globális gazdaság teljesítménye elérte a pandémia előtti szintet; a jelenleg rendelkezésre álló, bár részben még csak becsült adatok alapján, az országok egyesített, bruttó hazai termék-volumene 5,9 százalékkal nőtt. Az ütemkülönbség a múlt évben is szembetűnő volt, a fejlett országok gazdasági teljesítménye öt, míg a fejlődőké 6,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A professzor felhívja a figyelmet: az IMF ez évre szóló prognózisa mérsékelten optimista. A fejlett országok gazdasága a jövő évben várhatóan visszatér a válság előtti trendhez. Az előrejelzés szerint a világgazdaság ebben az évben 4,4, 2023-ban 3,8 százalékkal bővülhet. A fejlett országok esetében a jelenlegi prognózisok e két évben 3,9, illetve 2,6 százalékos bővüléssel számolnak. Kedvezőek az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió növekedési kilátásai is, a korábbinál azonban kedvezőtlenebb helyzetben van Kína gazdasága. Az ázsiai térségben jól alakul a koreai gazdaság, de különlegesen jó kilátásai Indiának vannak, ahol a GDP az idén akár kilenc százalékkal is nőhet.
A világjárvány a magyar gazdaságot is nehéz helyzetbe hozta, de ennél súlyosabb problémát okozott, hogy a kormány intézkedései többszörösére növelték azokat a társadalmi feszültségeket, amelyek a pandémia nélkül is jelen voltak. Két év tapasztalata, hogy humanitárius válságot okozott a hibás járványkezelés: a múlt évben 155 ezer halálesetet anyakönyveztek a pandémia harmadik és negyedik hullámának idején, s ez a szám a magas bázishoz viszonyítva is 9,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. Katona Tamás még egy adatot idéz: a 16 százalékos halálozási arányszámot, amely 1,5 ezrelékponttal magasabb, mint a megelőző évben. Ilyen magas halálozási arányokat az elmúlt száz évben – a világháború éveit leszámítva – egyetlen egyszer sem mért a statisztika, véli a professzor. A nemzet természetes fogyása is rendkívül kedvezőtlenül alakult a múlt évben, 62 ezerrel lettünk kevesebben. Katona Tamás szerint az elmúlt két év többlethalálozásának számottevő hányadát nem a pandémia, hanem a hibás járványkezelés idézte elő.
A magyar gazdaság teljesítményéről szólva, a professzor a KSH korrigált adataira támaszkodik. Ezek szerint 2020-ban 4,7 százalékkal csökkent a GDP az előző évhez viszonyítva, majd a múlt év elején folytatódott a gazdasági növekedésnek feltétlen elsőbbséget adó kormányzati politika. Ennek eredményeként az első negyedévben a bruttó hazai termék – szezonálisan és a naptárhatás kiszűrésével számított adatok szerint – 1,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, és 1,5 százalékkal csökkent a megelőző év azonos időszakához képest. A második negyedévben a bruttó hazai termék (szintén szezonálisan és a naptárhatás kiszűrésével számított adatok szerint), két százalékkal emelkedett az előző negyedévhez, és 17,3 százalékkal 2020 azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben – ugyanezzel a módszerrel számolva – a GDP 0,7 százalékkal bővült az előző negyedévhez, és 6,1 százalékkal az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első három negyedévben összesítve 6,8 százalékkal nőtt a GDP. A negyedik negyedévről eddig megismert adatok alapján a múlt év egészében valószínűleg a bruttó hazai termék volumene ennél az értéknél néhány tizedszázalékkal kisebb mértékben emelkedett.
A professzor számításai szerint az idei év növekedési kilátásai látszólag kedvezőek. A bruttó hazai termék volumene 4,5-4,7 százalék között, az Európai Unió tagországainak átlagát mintegy fél százalékkal meghaladó mértékben emelkedhet, ugyanakkor az utóbbi évtized kormányzati politikája következtében a magyar gazdaság fenntarthatatlan pályára került. Súlyos problémának látja az államháztartás pozícióját rontó növekvő államadósságot és a rendkívül magas államháztartási hiányt, amelyet csak tetéz a rendkívüli mértékű választási osztogatás.
A kormány még ezt az osztogatást is az eddig követett gyakorlat szerint hajtja végre. A példátlan, a GDP nyolc százalékát elérő pénzszórásnak is mintegy kétharmadát olyan presztízs beruházásokra és fejlesztési projektekre költi, amelyek a legszűkebb klientúrájának „ajándékok”, egyharmaduk pedig a választási magatartás befolyásolását szolgálják. Az utóbbi hónapokban ugyan – a választási célzatú kiadásokat nem érintve – a kormány óvatos lépésekkel, bizonyos beruházások lassításával, vagy kezdésük halasztásával, illetve a monetáris politikában tett néhány, eredményét tekintve felemás és bátortalan lépéssel próbálja csökkenteni a minden eddigit meghaladó államháztartási hiányt.
A gazdaság szempontjából kritikus helyzetet teremthet az Európai Bizottsággal kialakult egyre feszültebb viszony, véli Katona Tamás. Úgy látja, a 2022-es országgyűlési képviselő-választások után – annak eredményétől függetlenül – ez év második negyedévében mindenképpen érdemi korrekciókra lesz szükség a kormány gazdaságpolitikájában.
