A magyar jövő

Bár a pedagógusok nagyon bíztak benne, hogy az új kormány megalakulásával végre napirendre kerül a magyar pedagógustársadalom lesújtó helyzete és főleg javítása, csalatkozniuk kellett. A verbális lejáratáson, majd a tárgyalásnak látszó, de eredményt nem ígérő, ugyanakkor az elmaradt béremelést az Európai Unióra kenő időhúzást kaptak csak. A megalakult Országgyűlés pedig azonnal megszavazta a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvényt.  

Elaprózva

A pedagógusoknak az a reményük se vált valóra, hogy önálló minisztériuma lesz az oktatási ágazatnak. A Civil Közoktatási Platform összeállításából kiderült, az ötödik Orbán-kormányban Pintér Sándor belügyminiszter a közoktatásért, Csák János kulturális és innovációs miniszter a szakképzésért és a felsőoktatásért felel.

Magyarországon tehát a közoktatást – a civilizált országokban szokatlan módon – a belügyminiszter irányítása alá helyezték. Két világ, kétféle attitűd. Az oktatásé empatikus, együtt gondolkodó, a másik egy hierarchikus és parancsokat végrehajtó világ. Pintér Sándor helyettese Rétvári Bence, a közoktatásért felelős államtitkár Maruzsa Zoltán lett. Ebbe a körbe tartozik a Klebelsberg Központ, az Oktatási Hivatal, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság.

A szakképzés, a felsőoktatás, a tudománypolitika, a gyermek- és ifjúságpolitika, a családpolitika viszont a kultúráért és innovációért felelős minisztérium alá került. A miniszter Csák János, az államtitkár György László lett.

A felnőttképzés, a foglalkoztatás-politika, és a társadalmi párbeszéd Palkovics László miniszter vezetésével a Technológiai és Ipari Minisztériumé lett.

Informatika (infrasturktúra/szolgáltatás stratégia, költségvetési szervek, Digitális Megújulás Operatív Program Plusz) a Miniszterelnöki Kabinetirodához, Rogán Antal fennhatósága alá került. A sportért a Honvédelmi Minisztérium, Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter és Schmidt Ádám államtitkár a felelős. 

Ezenkívül a Miniszterelnöki Kormányiroda személyügyi központként jogszabályban meghatározott szolgáltatásokat biztosíthat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, illetve a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó szervek és az ott foglalkoztatottak tekintetében. A gazdasági kabinet pedig – sok más terület mellett – a szakképzésért, a felnőttképzésért, az informatikáért való felelősségi körökben a kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve. Részletek a 182/2022. (V. 24.) Korm. rendeletben.

Racionalizálás

Úgy tűnik, a háttérben már készül a közoktatás racionalizálási programja – ami Magyarországon többnyire a kisiskolák bezárását jelenti –, és a Belügyminisztérium őszre elő is áll vele. Azt, hogy ez a negyven éve tartó, folyamatos, guruló, finom, helyi szinten működő finn példát követi-e, vagy a „fűnyíró elv” alapján szerveződik, még nem tudjuk. Az biztos, hogy egy ilyen programot a Belügyminisztérium eddigi rutinja és az önkormányzati kapcsolatok révén végre tud hajtani, és az is, hogy a kiélezett gazdasági helyzet kedvez az intézményhálózat észszerűsítésének. De azért sejtéseink vannak. 

Ami azt illeti, Magyarországon az ember hajlik afelé, hogy nálunk inkább a „fűnyíró elv” fog érvényesülni. Példát már láttunk ilyenre.

Megszűnik a tanítás Makón a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola két épületében, amit hagyományosan Bartók iskolának és zeneiskolának neveznek a városban. Az iskola végleg bezárja kapuit. Szeptembertől az általános iskolás és a zenét tanuló diákok is a nemrég bővített tolnai Almási utcai tagintézménybe fognak járni. Erről a múlt héten értesült minden érintett Makón. A 2022-23-as tanévben nem indítanak egyetlen osztályt sem a mözsi iskolában. A mözsi kisdiákok örülnek a vakációnak, de az iskolájuk bezárása miatt inkább szomorúak. 

Tolna város mözsi településrészén 1991-ben épült meg az új, korszerű iskola, de 2011-től már csak alsó tagozat működött ott. A 2022-23-as tanévre mindössze hét első osztályost írattak be Mözsre, fele annyit, mint a minimálisan előírt 14 fős osztálylétszám. A mözsi iskola szegregátum területek környékén működik, igen magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Az alacsony tanulólétszám évek óta gond, sok gyermek nem a lakóhelyén jár iskolába. Tavaly 102 elsős kisdiák kezdett valamelyik városbeli iskolában, az idén csupán 86. Huszonnégy tolnai és mözsi elsőst városon kívüli intézménybe írattak be.

Mivel a mözsi iskolában nagyon magas a hátrányos helyzetű diákok aránya, az esélyegyenlőségi előírásoknak megfelelően, a mözsi 2., 3., 4. osztályokat integrálják a másik két városi iskolába. 

Az iskolabezárás 62 mözsi gyermeket érint. A hét beíratott mözsi elsős a Széchenyi Iskola elsős osztályába kerül. A mözsi 2., 3., 4. osztályosok a Széchenyi és az Eötvös utcai alsós osztályokban folytatják. A mostani mözsi negyedikesek a Bartók utcai (Wosinsky) iskolában kezdik meg a felső tagozatot. Így a Bartók utcai iskolában három 5. osztály indul szeptemberben, a Széchenyiben egy. Mivel a Bartókban ennyi osztálynak nincs elég hely, átmenetileg egy konténer tanteremben is zajlik majd oktatás. Ezzel a megoldással nem kell igénybe venni (előtte pedig felújítani) Tolnán az üresen álló Szent Imre utcai iskolaépületet. Mözsön eddig hét pedagógus dolgozott, egyikük nyugdíjasként. Három tanító a Széchenyiben, egy az Eötvös utcai iskolában, egy pedig Őcsényben folytatja. Egy tanár nyugdíjba vonul. A szülők érthetően nagyon fájlalták ezt a döntést. Érzelmi és praktikus okok miatt is jobb megoldás lenne számukra, ha a gyerekük továbbra is Mözsön járhatna iskolába. Ugyanakkor tudomásul vették az intézkedést. A mözsi kisdiákok – ahogy eddig a felsősök is – menetrend szerinti buszjáratokkal juthatnak majd el a tolnai iskolákba. Mözsön a központban, továbbá a Malomnál és a Napsugár ABC-nél szállhatnak fel a buszokra. Mivel településen belül veszik igénybe a tömegközlekedést, ingyenes bérlet nem jár nekik. Mindez a teol.hu írásából derült ki.

A másik iskolabezárásról a sonline.hu által értesültünk. Azt írták, az idei tanév után bezárt a kaposvári Bartók Béla Tagiskola. A 2000-es 424-es gyerekszám az idei tanévre 129-re csappant, s a jövő tanévben már csak 71 diák maradna az iskolában. Ha maradna, mert a szülők körében végzett felmérés szerint csupán 17-en ragaszkodnának a Bartók iskolához. Ennyi gyerekkel pedig nem lehet fenntartani egy intézményt. A Németh István Iskola Bartókba integrálása csak időleges eredményeket, létszámnövekedést hozott. Közben pedig koncentráltan jelentkezett az intézményben a nehezen kezelhető, sajátos nevelési igényű gyerekek problémája. A szülők jó része többek közt ezért is döntött úgy, hogy másik iskolába viszi a gyerekét.

Szeptembertől már itt sem lesz tanítás. Az épületben a Csiky Gergely Színház kelléktára és az új rendőrőrs kap helyet. A tornaszobában pedig az ökölvívók edzenek. Az ingatlant az Általános Iskolai, Óvodai és Egészségügyi Gondnokság használhatja. 

Egy másik világ

„Egyre több középiskolás vesz részt honvédelmi oktatásban, és remélhetőleg egyre többen választják a katonai hivatást” – ezt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter mondta a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium évzáró rendezvényén Debrecenben. Közölte, hogy tanulmányi és sportsikerekben, intézményi fejlesztésben bővelkedő tanévet zár az intézmény. A debreceni oktatási intézményhez tavaly szeptembertől tagintézményként csatlakozott a nyíregyházi vitéz Mikecz Kálmán Honvéd Kollégium. Szeptembertől újabb két tagintézménnyel bővül: a hódmezővásárhelyi honvéd középiskola és kollégiummal, valamint a szolnoki honvéd kollégiummal – mondta. A miniszter szerint mindez azt mutatja, hogy „jó úton járunk”, egyre többen vesznek részt honvédelmi oktatásban. Az Origoban megjelent tudósítás szerint a miniszter azt mondta: 

„Én szerencsés vagyok, hogy a társadalmi árral szemben az otthon példája őszinte hazafiságra nevelt, de kortársaim és az utánunk jövő nemzedék tagjai közül csak kevesen mondhatják el ezt. Ezért is öröm számomra, hogy egyre több fiatalt látok elköteleződni a honvédelem ügye iránt.”

A 2021/2022-es tanévben 4618 kadét kezdte meg tanulmányait a partneriskolákban. Minden megyében van legalább egy partneriskola, még ott is, ahol korábban nem mutatkozott iránta érdeklődés.

A Honvéd Kadét Program Magyarország 83 településének 110 középiskolájában érhető el, júliusban csatlakozik a 111. középiskola. 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint „a magyar jövőt azok a tettre kész fiatalok jelentik, akik a családot, a közösséget, a nemzetet választják”.

Hát így. Az esélyegyenlőségnek lőttek, a szülők többnyire magatehetetlenül hallgatnak. A nemzeti felső osztály megteremtésének fontossága ürügyén szétvert immunrendszerű, megosztott magyar társadalom még a gyerekeit sem tudja megvédeni. Legjobb esetben is a katonaság lehet számukra a kitörési lehetőség. A nemzeti felső osztálybelieknek, meg az oda igyekvőknek pedig miért is fájna, hogy a végeken élő gyerekek végül is miként és milyen oktatásban részesülnek? Az már egy másik világ. Az elitnek vannak saját – többnyire egyházi – iskolái, de az sem gond számukra, ha külföldön tanul a gyerek. 

Így épül ma Magyarországon a jövő.